A munkavállalói jóllét ma már sokkal többet jelent egy csocsóasztalnál vagy színes irodai kiegészítőknél. A Randstad legutóbbi Employer Brand kutatása szerint a fizetés továbbra is a legfontosabb szempont a munkahelyválasztáskor, de a jóllét is egyre inkább felértékelődik.
A kutatás rámutatott: a dolgozók ma már azt is mérlegelik, hogyan érzik magukat a mindennapokban. Van-e támogatás nehezebb időszakban? Marad idejük családra és egészségre, fejlődhetnek-e szakmailag és emberileg? A K&H Bank évek óta tudatos wellbeing stratégiát épít, amely öt pilléren keresztül segíti a munkatársakat abban, hogy ne csak elvégezzék feladataikat, hanem kiegyensúlyozott, motivált életet éljenek a munkahelyen is. A tapasztalatok szerint mindez nemcsak a dolgozók elégedettségét növeli, hanem a vállalat versenyképességét is.
A skandináv országokban régóta alap a munkavállalói jóllét beépítése a vállalati kultúrába, és Magyarországon is egyre erősebben jelenik meg az igény az érdemi támogatás iránt. A K&H HR-igazgatója, Medvey Leila szerint: „A munkahelyi wellbeing programok akkor válhatnak igazán sikeressé, ha nem öncélúak, hanem szervesen illeszkednek a vállalat kultúrájába és üzleti stratégiájába”. A munkavállalói hang meghallgatása és a folyamatos értékelés kulcsfontosságú: ez garantálja, hogy a támogatás valóban a dolgozók igényeire épüljön.
A K&H wellbeing stratégiájának fontos része a mentális és fizikális egészség támogatása. (Fotó: 123rf)
A K&H wellbeing stratégiája öt fő területre koncentrál:
Egy friss kutatás szerint azok a dolgozók, akik érzik, hogy a munkaadójuk törődik velük, közel 40 százalékkal elkötelezettebbek. A K&H példája is mutatja: a wellbeing nem csupán HR-trend, hanem hosszú távú befektetés, amely mind a munkatársak, mind a vállalat javát szolgálja. A cél nem kevesebb, mint olyan munkahelyet teremteni, ahová jó belépni – és ahonnan nem akarnak elmenni a munkavállalók. A wellbeing stratégia fejlesztésében a rendszeres munkavállalói visszajelzéseknek kiemelt szerepe van, hogy valóban olyan támogatási formák jelenjenek meg, amelyekre szükség van.
Forrás: UNI in&out 2025 Nyár – „Így dolgoztok ti” kutatás
Az euDiákok és az UNIside közös kutatása szerint, amelyről ITT írtunk, a diákmunka a fiatalok számára nemcsak pénzkereseti lehetőség, hanem jövőépítés is. A felmérésben részt vevő középiskolások és egyetemisták számára a legfontosabb szempontok a rugalmasság, a megfelelő fizetés és a jó csapat, miközben az egyetemisták egyre inkább karrierépítési szempontok alapján is választanak. A válaszadók kétharmada már dolgozik, sokan akár napi egyórás utazást is bevállalnának egy jó állásért, és többségük minimum nettó 1800 forintos órabért vár el. A kutatás arra is rávilágított, hogy a fiatalok a munkában a soft skillek fejlesztését és a szakmai kapcsolatok építését is kulcsfontosságúnak tartják.
Az Ifjúságkutató Intézet friss felmérése alapján a 15–39 évesek közel fele olyan munkahelyet szeretne, amely izgalmas és változatos feladatokat kínál – még akkor is, ha ez nagyobb stresszel jár. A legfiatalabbak körében különösen fontos a fiatalos csapat és a baráti légkör, míg a felsőfokú végzettségűek az önálló döntési lehetőségeket értékelik leginkább. A munkahelyválasztásban tehát nemcsak a stabilitás és a juttatások számítanak, hanem az is, hogy a fiatalok mennyire érzik magukat motiváltnak, megbecsültnek és szabadnak a mindennapi feladataik során.
Kiemelt kép forrása: 123rf
Izgalmas és változatos – ilyen munkahelyet keresnek a magyar fiatalok