100 évig élni? Már az AI is segítene benne

Meddig tolható ki az egészségben eltöltött élet, és mennyit tehet hozzá ehhez a technológia? AI-alapú személyes egészségügyi asszisztens, folyamatos állapotmérés és egyre okosabb diagnosztika is szóba került a BoschxRichter Innovátorok Napján. Egy friss magyar kutatásból közben érdekes ellentmondás rajzolódik ki: sokan követnék digitálisan az egészségüket, rendszeres szűrésre viszont jóval kevesebben járnak.

Hány évig szeretne élni? Hetvenig, nyolcvanig vagy akár százig? Ezzel a kérdéssel indult a szeptember 23-i BoschxRichter Innovátorok Napja. Az idei rendezvény központi témája a Longevity & Technology: Az új egyensúly volt. Az előadók arra keresték a választ, hogyan segíthet a tudomány és a technológia abban, hogy az ember minél tovább éljen egészségben. A konferencián hamar kiderült, hogy ehhez nem kell feltétlenül a távoli jövő technológiáira várni.

Kütyüt vennénk, szűrésre már kevésbé járunk

A magyarok nyitottak arra, hogy technológiával kövessék az egészségüket, a hagyományos megelőzésre viszont már jóval kevesebben fordítanak figyelmet. A Bosch és a Richter 1712 fő részvételével készült, 16 év feletti lakosságra reprezentatív kutatásában a válaszadók 66 százaléka mondta azt, hogy használ vagy szívesen kipróbálna valamilyen digitális egészségkövető eszközt, például okosórát, okosgyűrűt, fitneszalkalmazást vagy alvásmonitort. Ehhez képest rendszeresen mindössze 23 százalék jár szűrővizsgálatokra, és még a legidősebb korosztályban is csak 33 százalék ez az arány. A rendszeres szabadtéri mozgás még ritkább: erről a megkérdezettek 17 százaléka számolt be. Különösen érdekes, hogy közben éppen a betegségek korai felismerését segítő fejlesztésektől várnak sokat a magyarok. Az új diagnosztikai technológiákat 55 százalék sorolta a legfontosabb innovációs irányok közé, 47 százalék a korszerűbb orvosi műszereket és eljárásokat, 42 százalék pedig a személyre szabott orvoslást emelte ki.

Egyre többet tudunk mérni magunkon

Thuróczy Bertalan orvosbiológiai mérnök saját magán mutatta meg, mennyi mindent lehet ma már folyamatosan követni a szervezet működéséből. Figyeli az alvását, a stressz-szintjét és a testösszetételét, időnként EKG-alapú mellkasi érzékelőt használ, a vércukorszintjét pedig folyamatos mérővel követi. Utóbbi már Magyarországon is viszonylag könnyen hozzáférhető: elmondása szerint nagyjából 25 ezer forintért kapható egy körülbelül húszforintos méretű szenzor, amely a bőr alatt méri a szövetközi cukorszint változását.

Thuróczy rendszerbe gyűjti az egészségügyi dokumentumait, az adataihoz pedig egy AI-modellt kapcsol. Az elképzelést „harmadik agynak” nevezte. A mesterséges intelligencia így nem néhány mondatnyi kérdésből dolgozik, hanem jóval nagyobb személyes háttérből. A konferencián mindezt kiegészítő eszközként kezelték: hangsúlyozták, hogy az orvosi vizsgálatok, laboreredmények és szakemberek szerepét az AI nem váltja ki. A Bosch–Richter kutatás szerint egyébként a magyarok 54 százaléka arra számít, hogy az AI az egészségügyben a betegségek korábbi felismerésében, a pontosabb diagnózisban és a személyre szabott kezelésben hozhat előrelépést.

A telefonunkat néha inkább le kellene tenni

A technológia használata mellett annak kikapcsolása is külön témát kapott. A felmérésben ugyan csak 9 százalék jelölte meg, hogy tudatosan törekszik digitális detoxra, a résztvevők jóval nagyobb jelentőséget tulajdonítottak ennek. Az egyik legegyszerűbb javaslat az alvásnál hangzott el: a telefont ne az ágy mellett hagyjuk, hanem akár két szobával arrébb, lefekvés előtt pedig inkább könyvet vegyünk elő. A beszélgetéseken az alvás rendezését az egyik legalapvetőbb életmódbeli lépésként emelték ki. A Bosch és a Richter kutatásában egyébként az emberek 39 százaléka mondta azt, hogy elegendő és megfelelő minőségű alvásra törekszik.

A hosszú élet ígéretével veszélyes dolgokat is el lehet adni

A longevity körül eközben egyre nagyobb üzlet épül. Orbán Gábor, a Richter vezérigazgatója arra figyelmeztetett, hogy a hosszabb életet ígérő megoldások között tudományosan megalapozott fejlesztések mellett spekulatív, sőt akár veszélyes eljárások is megjelentek. A beszélgetésben szóba kerültek többek között a Szilícium-völgyben népszerű őssejtes és más, nehezebben ellenőrizhető beavatkozások. A résztvevők ezzel szemben sokkal kevésbé látványos tényezőket hangsúlyoztak: a mozgást, az alvást, a táplálkozást, a stressz kezelését és a megelőzést. Erre érdekes hasonlat hangzott el egy másik kerekasztalban is: a fogmosás száz év alatt természetes napi rutinná vált, miért ne történhetne ugyanez a rendszeres mozgással, az alvás rendezésével vagy a stresszkezeléssel?

Fiatal innovátorokat is díjaztak

Az Innovátorok Napján átadták a BoschxRichter Ipari Innovációs Díjakat is. Az egészségügyi egyéni kategóriában Paskuj Áron, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója nyert a Cogniroots fejlesztéssel. A gyermek tableten játszik, miközben a rendszer olyan adatokat rögzít, mint a reakcióidő, a döntési hezitálás vagy a figyelem változása. Ezek később a gyermekpszichiáter munkáját segíthetik.

A mobilitási kategória egyéni díját Mikula Brigitta kapta ritkaföldfémmentes, axiális fluxusú mágneses hajtóművéért. A csapatok között Zeeshan Mohamad és Tanuj Namboodri TrueGaze – For Safety nevű fejlesztése nyert: szintetikus adatokkal segítenék az AI-alapú vezetőfigyelő rendszerek tanítását, hogy azok pontosabban felismerjék például a fáradtságot, a figyelem lankadását vagy más veszélyes helyzeteket. Fülöp Sára Viola, a Semmelweis Egyetem hallgatója pedig a várandósgondozás szereplőit összekötő digitális rendszerrel kapott különdíjat. Kovács Márton egy kamerával, Lidarral és GPS-szel felszerelt okos fehérbot koncepciójával érdemelt ki az elismerést. A rendezvény végére így a százéves élet kérdése jóval hétköznapibbá vált. A következő nagy áttörést nehéz megjósolni, de sok eszköz már most rendelkezésre áll ahhoz, hogy többet tudjunk saját állapotunkról, hamarabb észrevegyünk egy problémát, vagy elkerüljünk egy veszélyes helyzetet. A nagyobb kérdés az, mit kezdünk ezekkel a lehetőségekkel.