100 évig élni? Már az AI is segítene benne

Meddig tolható ki az egészségben eltöltött élet, és mennyit tehet hozzá ehhez a technológia? AI-alapú személyes egészségügyi asszisztens, folyamatos állapotmérés és egyre okosabb diagnosztika is szóba került a BoschxRichter Innovátorok Napján. Egy friss magyar kutatásból közben érdekes ellentmondás rajzolódik ki: sokan követnék digitálisan az egészségüket, rendszeres szűrésre viszont jóval kevesebben járnak.

Hány évig szeretne élni? Hetvenig, nyolcvanig vagy akár százig? Ezzel a kérdéssel indult a szeptember 23-i BoschxRichter Innovátorok Napja. Az idei rendezvény központi témája a Longevity & Technology: Az új egyensúly volt. Az előadók arra keresték a választ, hogyan segíthet a tudomány és a technológia abban, hogy az ember minél tovább éljen egészségben. A konferencián hamar kiderült, hogy ehhez nem kell feltétlenül a távoli jövő technológiáira várni.

Kütyüt vennénk, szűrésre már kevésbé járunk

A rendezvényen mutatták be a Bosch és a Richter friss kutatását is. Ebből érdekes ellentmondás rajzolódik ki. A magyarok nyitottak arra, hogy technológiával kövessék az egészségüket, a hagyományos megelőzésre viszont már jóval kevesebben fordítanak figyelmet. A válaszadók 66 százaléka mondta azt, hogy használ vagy szívesen kipróbálna valamilyen digitális egészségkövető eszközt, például okosórát, okosgyűrűt, fitneszalkalmazást vagy alvásmonitort. Ehhez képest rendszeresen mindössze 23 százalék jár szűrővizsgálatokra, és még a legidősebb korosztályban is csak 33 százalék ez az arány. A rendszeres szabadtéri mozgás még ritkább: erről a megkérdezettek 17 százaléka számolt be. Különösen érdekes, hogy közben éppen a betegségek korai felismerését segítő fejlesztésektől várnak sokat a magyarok. Az új diagnosztikai technológiákat 55 százalék sorolta a legfontosabb innovációs irányok közé, 47 százalék a korszerűbb orvosi műszereket és eljárásokat, 42 százalék pedig a személyre szabott orvoslást emelte ki.

A Bosch és a Richter friss kutatását Al Ghaoui Hesna, Farkas Bence és Pomezanski Krisztina vitatta meg egy kerekasztal-beszélgetésen. (Forrás: UNIside)

A kutatás eredményeit külön kerekasztal-beszélgetésen boncolgatták. Al Ghaoui Hesna médiapszichológus kiemelte: a magyarok az egészség és az anyagi biztonság mellett a családi és baráti kapcsolatokat is a jó élet legfontosabb feltételei közé sorolták. Külön hangsúlyozta a személyes találkozások jelentőségét: szerinte nem elég kizárólag az online térben kapcsolatban maradni, időt és energiát kell fordítani a valódi együttlétre is.

A felmérésben ugyan csak 9 százalék jelölte meg, hogy tudatosan törekszik digitális detoxra, a résztvevők jóval nagyobb jelentőséget tulajdonítottak ennek. Az egyik legegyszerűbb javaslat az alvásnál hangzott el: a telefont ne az ágy mellett hagyjuk, hanem akár két szobával arrébb, lefekvés előtt pedig inkább könyvet vegyünk elő. A beszélgetéseken az alvás rendezését az egyik legalapvetőbb életmódbeli lépésként emelték ki. A Bosch és a Richter kutatásában egyébként az emberek 39 százaléka mondta azt, hogy elegendő és megfelelő minőségű alvásra törekszik.

Egyre többet tudunk mérni magunkon

Thuróczy Bertalan orvosbiológiai mérnök saját magán szemléltette, mennyi adat gyűjthető ma már a szervezet működéséről. Ő például különféle szenzorokkal követi az alvását, a stressz-szintjét és a testösszetételét, időnként EKG-alapú mellkasi érzékelőt használ, a vércukorszintjét pedig folyamatosan méri. Utóbbi már Magyarországon is viszonylag könnyen hozzáférhető. Elmondása szerint nagyjából 25 ezer forintért kapható egy körülbelül húszforintos méretű szenzor, amely a bőr alatt méri a szövetközi cukorszint változását.

Thuróczy az egészségügyi dokumentumait és a különböző mérésekből származó adatait egy rendszerben gyűjti, amelyhez egy AI-modellt is kapcsolt. Ezt a koncepciót „harmadik agynak” nevezte. A konferencián mindezt kiegészítő eszközként kezelték. Hangsúlyozták, hogy az orvosi vizsgálatok, laboreredmények és szakemberek szerepét az AI nem váltja ki.

Thuróczy Bertalan előadása a BoschxRichter Innovátorok Napján (Forrás: UNIside)

A hosszú élet ígéretével veszélyes dolgokat is el lehet adni

A longevity körül eközben egyre nagyobb üzlet épül. Orbán Gábor, a Richter vezérigazgatója arra figyelmeztetett, hogy a hosszabb életet ígérő megoldások között tudományosan megalapozott fejlesztések mellett spekulatív és veszélyes eljárások is megjelentek. A cégvezető egy szemléletes történelmi párhuzamot is hozott. Semmelweis Ignác korában az anyai halálozás csökkentéséhez végül a kézmosás és a fertőtlenítés jelentette az áttörést, nem valamilyen rendkívül bonyolult beavatkozás. Szerinte a longevity esetében is érdemes különválasztani a látványos, de bizonytalan ígéreteket azoktól a már elérhető és tudományosan megalapozott megoldásoktól, amelyek valóban javíthatják az életminőséget. Példaként a menopauzát említette. Ezen a területen már ma is léteznek olyan kezelési lehetőségek, amelyek az életminőség javítását célozzák, miközben nincs szükség a hosszú élet nevében kínált radikális és kockázatos beavatkozásokra.

Több adat, több kérdés

A kérdést egy külön kerekasztal is tovább bontotta. Dr. Fedor Flóra Zsófia neurobiológus és Prof. Dr. Greiner István, a Richter kutatás-fejlesztési igazgatója arról beszélgetett, hol húzódik a határ a tudományosan megalapozott egészségmegőrzés és a hosszú élet ígéretével kínált divatos megoldások között. Greiner szerint különösen óvatosnak érdemes lenni azokkal az eljárásokkal, amelyek látványos eredményeket ígérnek, miközben még kevés megbízható adat áll mögöttük. Példaként az egyes longevity-klinikákon kínált őssejtkezeléseket hozta fel. Fedor egy hétköznapi példával érzékeltette a problémát. Egy divatos gombakávé vagy többféle hatóanyagot tartalmazó étrend-kiegészítő esetében előfordulhat, hogy egy-egy összetevőről már vannak kutatási eredmények, a teljes keveréket azonban ebben a formában soha nem vizsgálták. Ilyenkor lényegében maga a fogyasztó válik „kísérleti egérré”. A beszélgetésben a longevityt a fogyókúrához is hasonlították. Mindkét területen nagy a csábítás egy gyors, látványos megoldásra, miközben az eredményhez sokszor éppen a kevésbé izgalmas, mindennapos szokások vezetnek: a rendszeres mozgás, a megfelelő táplálkozás, az alvás és a következetesség.

A rendezvény visszatérő témája volt, hogy az AI miként segíthet a hosszabb és egészségesebb élet elérésében (Forrás: UNIside)

A résztvevők azt a kérdést is feltették: szeretnénk-e tudni, ha egy genetikai vizsgálat olyan súlyos betegség magas kockázatát mutatná ki, amelyet jelenleg nem lehet megelőzni vagy gyógyítani? Fedor és Greiner szerint ugyanaz az információ az egyik embernek kapaszkodót adhat a megelőzéshez, a másik számára viszont éveken át tartó szorongás forrásává válhat. Ezért az egyre több egészségügyi adat mellett az is fontos kérdéssé válik, hogy mit szeretnénk egyáltalán megtudni saját magunkról. Ezen a ponton az AI korlátai is előkerültek. Egy mesterséges intelligencia hatalmas mennyiségű egészségügyi adatot képes feldolgozni, azt azonban sokkal nehezebben ítéli meg, hogy az adott ember hogyan fog reagálni az eredményre. A személyre szabott egészségügy így a kerekasztal résztvevői szerint nemcsak azt jelenti, hogy más-más kezelést kapunk, hanem azt is, hogy az információt az ember személyiségéhez, élethelyzetéhez és mentális állapotához igazítva kell átadni.

Fiatal innovátorokat is díjaztak

Az Innovátorok Napján átadták a BoschxRichter Ipari Innovációs Díjakat is. Az egészségügyi egyéni kategóriában Paskuj Áron, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója nyert a Cogniroots fejlesztéssel. A gyermek tableten játszik, miközben a rendszer olyan adatokat rögzít, mint a reakcióidő, a döntési hezitálás vagy a figyelem változása. Ezek később a gyermekpszichiáter munkáját segíthetik.

A BoschxRichter Ipari Innovációs Díj zsűrije és a díjazottak (Forrás: UNIside)

A mobilitási kategória egyéni díját Mikula Brigitta kapta ritkaföldfémmentes, axiális fluxusú mágneses hajtóművéért. A csapatok között Zeeshan Mohamad és Tanuj Namboodri TrueGaze – For Safety nevű fejlesztése nyert: szintetikus adatokkal segítenék az AI-alapú vezetőfigyelő rendszerek tanítását, hogy azok pontosabban felismerjék például a fáradtságot, a figyelem lankadását vagy más veszélyes helyzeteket. Fülöp Sára Viola, a Semmelweis Egyetem hallgatója pedig a várandósgondozás szereplőit összekötő digitális rendszerrel kapott különdíjat. Kovács Márton egy kamerával, Lidarral és GPS-szel felszerelt okos fehérbot koncepciójával érdemelte ki az elismerést.

A rendezvény végére a százéves élet kérdése jóval hétköznapibbá vált. A következő nagy áttörést nehéz megjósolni, de sok eszköz már most rendelkezésre áll ahhoz, hogy többet tudjunk saját állapotunkról, hamarabb észrevegyünk egy problémát, vagy elkerüljünk egy veszélyes helyzetet. A nagyobb kérdés az, mit kezdünk ezekkel a lehetőségekkel.