Készségek, önismeret és motiváció az UNIside első Glow up!-napján

Pályaválasztás előtt álló fiatalok és egyetemi hallgatók számára átfogó képet adott a jövőbeli tanulmányi és karrierlehetőségeikről az UNIside komplex pályaorientációs és készségfejlesztő programsorozatának első, egész napos eseménye, a Glow up!-nap. Az elmúlt hétvégén, 2026. május 30-án a belvárosi TAW Galleryben megrendezett program az UNIside számos platformon – az UNI in&out kiadványokon, a diplomatszerzek.hu, a szakmatszerzek.hu és az UNIside felületein – keresztül végzett többéves szakmai munkájának eredménye, amely a tudatos pályatervezést, az önismeret fejlesztését és a munkaerőpiaci felkészülést támogatja.

A rendezvény fő célja az volt, hogy hidat képezzen az egyetemen megszerzett tudás és a munkaerőpiacon elvárt kompetenciák között, miközben erősíti a résztvevők motivációját, önbizalmát és pályatudatosságát. A nap során a résztvevők az inspirációtól és pályamotivációtól kezdve az egészséges életmódon, munkaerőpiaci felkészülésen és önismereti tréningeken át egészen a művészeti önkifejezést segítő workshopig komplex, élményalapú fejlesztő programban vehettek részt, amelyet elismert szakértők állítottak össze.

A nap jó hangulatú nyitányaként a résztvevők mind bemutatkoztak, majd az egész Glow up! koncepció előzményeiről és a pályaorientációt támogató és nehezítő tényezőkről kezdte meg az előadások sorát Pintér Lívia, az UNIside ügyvezetője, akit Zsuffa Ákos erősített meg abban, hogy ma sokkal nagyobb kihívás a pályaválasztás, hiszen nem tudhatjuk, milyen foglalkozások születnek a következő években. A Practiwork részletes mérésének bemutatóját követően a munkaerőpiacon a pályakezdőket érő kihívásokra irányította a figyelmet Farkas Dániel HR- és szervezetfejlesztési stratégiai tanácsadó.

Kocsis Ábel az élő példa arra, hogyan érdemes megvalósítani az álmainkat és hogyan lehetséges a motivációt, a belső hajtóerőt segítségül hívni a nehéz pillanatokban. Antal Emese dietetikus és szociológus a fittségi alapismeretekről szóló előadást követően beszélt az egészséges táplálkozásról, a divatos diéták hátulütőiről és arról, mi is legyen valójában a tányérunkon. A pályaválasztás múltja és jelene állt Berki Antónia előadásának fókuszában, aki valós példákat is hozott. A nap során elhangzott kihívásokra sok ponton kaptak a részvevők megoldási javaslatokat Lippai Roland trénertől és coachtól, aki időmenedzsmentről, vizsgadrukkról és a digitális jóllét eszköztáráról is adott iránymutatást. A nap második felében Szabó Sipos Barnabás egy összetett művészeti workshop keretein belül segítette hozzá az érdeklődőket önmaguk mélyebb megismeréséhez.

Az előadásokról az alábbiakban röviden írunk, a napokban pedig részletesebb beszámolókkal is érkezünk.

Pályaorientáció és jövőkép

A pályaválasztásról gyakran úgy beszélünk, mint egy egyszeri döntésről, amely meghatározza a jövőnket. Pintér Lívia előadása azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a sikeres életút sokkal inkább az önismeretről, a folyamatos fejlődésről és a saját erősségeink felismeréséről szól. A mai, gyorsan változó világban ugyanis egyre kevésbé elegendő egyszerűen „megfelelni”: a valódi lehetőségeket azok találják meg, akik képesek kiválóvá válni abban, amit valóban szeretnek csinálni.

„Hiszünk a diákokban, mert bennük van a jövő” – Pintér Lívia az oktatásról és a pályamotivációról

Sok fiatal számára az egyetem- és pályaválasztás bizonytalan és gyakran szorongással teli időszakot okoz. Zsuffa Ákos, a Learning Innovation Kft. alapító ügyvezető igazgatója előadásában egy olyan megközelítést mutatott be, amely nem a hagyományos kérdőívekre épít, hanem interaktív feladatokon keresztül segíti a résztvevőket saját képességeik, készségeik és érdeklődési területeik feltérképezésében. A PractiWork rendszer célja, hogy a diákok ne találgatások vagy külső elvárások alapján hozzanak döntéseket, hanem valós önismereti tapasztalatokra építve gondolkodjanak a jövőjükről.

A pályaválasztás bizonytalanságától a digitális túlterheltségig vezetett Lippai Roland előadása, amelyben az időmenedzsmentet nem pusztán szervezési kérdésként, hanem életminőséget meghatározó készségként mutatta be. A diákoknak szóló, gyakorlati példákkal teli beszélgetés középpontjában az állt: hogyan lehet a figyelmet, az energiát és az időt tudatosan irányítani egy olyan világban, ahol folyamatosan versengenek értünk az ingerek.

Készségek és tudatosság a munka világában

Farkas Dániel HR- és szervezetfejlesztési stratégiai tanácsadó előadása a pályakezdés egyik legfontosabb kérdésére kereste a választ: mi történik akkor, amikor az egyetem biztonságos keretei után kilépünk a munka világába? A siker ugyanis nem azon múlik, hogy mindenre tudjuk-e a helyes választ, vagy hogy minden helyzetre felkészített-e minket a felsőoktatás, hanem hogy képesek vagyunk-e tanulni, alkalmazkodni és együttműködni egy folyamatosan változó környezetben. Ez a pályakezdés legfontosabb tanulsága: nem tökéletesnek kell lenni, hanem fejlődőképesnek.

Kocsis Ábel pilóta története jól példázza, hogy a siker nem feltétlenül a tehetségen vagy a szerencsén múlik, hanem azon, hogy megtaláljuk-e azt a területet, amely valódi lelkesedést ébreszt bennünk. Az előadó gyerekkora óta pilóta szeretett volna lenni, ám környezete inkább egy biztonságosabbnak tartott életpálya felé terelte. Bár műszaki, majd gazdasági tanulmányokba kezdett, hosszú időn keresztül nem találta azt a motivációt, amely tartósan lendületben tartotta volna. Fordulatot akkor hozott az életében, amikor felismerte: ha nem tesz tudatos lépéseket álma megvalósítása felé, könnyen olyan pályán köthet ki, amely szakmailag ugyan működőképes, de személyesen nem teszi elégedetté.

Fizikai és mentális egészség a 21. században

Pintér Lívia a fittségről és az egészségről foglalta össze a Glow up!-program által is közvetített értékeket, Fehérné Mérey Ildikó munkássága alapján. Előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a jó teljesítmény nem kizárólag a tanuláson vagy a szakmai tudáson múlik. A testi egészség, a mentális jóllét és a folyamatos fejlődés egymást erősítő tényezők, amelyek együtt határozzák meg életminőségünket. A sport és a rendszeres mozgás nem csupán a fizikai állapotot javítja, hanem hozzájárul a kitartás, az önfegyelem és a csapatmunka fejlesztéséhez is – olyan készségekhez, amelyek az iskolában és a munka világában egyaránt értékesek.

Mozgás nélkül nincs élet – interjú a testnevelés-tudományok doktorával, Fehérné Mérey Ildikóval

Antal Emese dietetikus és szociológus előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az egészséges táplálkozás nem bonyolult szabályok vagy divatos diéták követéséről szól, hanem a tudatos, kiegyensúlyozott választásokról. A dietetikus szerint a megfelelő étrend alapja a változatosság: minél többféle zöldség, gyümölcs, teljes értékű gabona, fehérjeforrás és folyadék szerepel a mindennapokban, annál nagyobb eséllyel biztosíthatjuk szervezetünk számára a szükséges tápanyagokat. Külön kiemelte, hogy az egészséges szokások kialakítását már fiatal korban érdemes elkezdeni, hiszen a későbbi egészségi állapotot nagymértékben befolyásolják a kamaszkorban kialakított rutinok.

A pályaválasztás ma már nem egy egyszeri döntés, hanem egy folyamatosan alakuló életút – erről beszélt Antonia Bai pszichológus előadásában, amelyben a mesterséges intelligencia és a gyorsan változó munkaerőpiac hatásait is összekapcsolta a karrierépítés kérdésével. A saját, személyes hangvételű történeteivel indítva – köztük egy, a személyiség feltérképezéséről szóló élménnyel – arra hívta fel a figyelmet, mennyire régóta próbáljuk megérteni és kategorizálni önmagunkat, miközben a világ körülöttünk egyre gyorsabban változik. A klasszikus karrierpszichológiai elméletektől (például Donald Super munkásságától) a 2000-es évek felfogásáig követve a gondolkodás fejlődését azt emelte ki: a pályákat ma már nem megtaláljuk, hanem azok folyamatosan épülnek és újraformálódnak.

A nap második felét a gyakorlatok vették át. Ennek bevezetéseként Pintér Lívia és Pisztrai Beatrix a nap során elhangzott pszichológiai fogalmakról, az önismeret természetének és alakulásának sajátosságairól beszéltek a fiataloknak, rávezetve a társaságot arra a néhány játékos feladatra, amelyek a célok kitűzésére és azokért megtehető lépésekre vonatkoztak. A rendkívül tartalmas nap zárásaként a gondolati síkot felváltotta az érzékelés és az érzelmekre fókuszálás ideje.

Művészeti workshop

„Ki vagyok én?” – Szabó Sipos Barnabás szerint ez az emberi lét egyik legfontosabb kérdése, mégis ritkán találunk rá választ a külvilágban vagy önmagunkban. Sokszor mások véleményéből építjük fel önképünket, miközben a valódi válaszokat belső tapasztalataink, érzéseink és megéléseink hordozzák.

Az előadással egybekötött művészeti program arra hívta fel a figyelmet, hogy a bennünk felgyűlt számtalan gondolati konstrukció sokszor inkább akadálya, mintsem támogatója a jelenségek tiszta érzékelésének, amely a megismés alapját képezi. Azonban a művészeti tevékenységekkel és alkotásokkal való kapcsolódás olyan kapukat nyithat meg bennünk, amelyek közelebb visznek a minőségek fel- és megismeréséhez. Ez pedig út az emberi lény, azaz önmagunk megértéséhez is.

A belső hang nyomában

A mindennapokban, életünk korai szakaszától kezdve legtöbbször mások véleménye alapján határozzuk meg önmagunkat. A környezetünk visszajelzései fontosak, de könnyen előfordulhat, hogy ezek elfedik azt a kérdést, amely valójában a leginkább számít: kik vagyunk akkor, amikor nem külső források, vagyis mások véleménye, megítélése és sokszor elvárásai alapján definiáljuk magunkat. Az előadás szerint az önismeret egyik kulcsa éppen az, hogy megtanuljunk figyelni a saját belső hangunkra.

A modern ember életét rengeteg információ és más egyéb külső inger tölti ki. Reggeltől estig válaszokat adunk a külvilágból érkező észlelésekre és kérdésekre, miközben egyre kevesebb figyelem jut arra, hogy saját érzéseink, gondolataink és akarati impulzusaink működését is megtapasztaljuk. Más szóval: nem jutunk el saját belső valóságunkhoz, és így az erőforrásainkat se ismerjük meg. A művészetek, az alkotás, vagy akár egy egyszerű színélmény segíthet abban, hogy visszataláljunk ehhez a belső kapcsolódáshoz.

Szabó Sipos Barnabás elmondta, hogy az éber, ítéletektől mentes megfigyelés képessége különösen fontos. Enélkül az is előfordulhat, hogy teóriák fogságába esünk. Jó példa erre a színekről tanult és sokak számára elfogadott kijelentés: a színek a külvilágból hatnak az énünkre, de valójában az „Én”-ről pontosabb elképzelésünk nincs. A tudományágak – pl. a fizika vagy a pszichológia – foglalkoznak a színekkel, de a tapasztalat azt mutatja, hogy ezek vélekedései csak távolítanak a színek tárgyilagos megismerésétől. Így nem marad más, mint magukat a színeket faggatni, hogy kik is ők – és milyen minőségek.

Mit üzennek a színek?

Az előadást egy művészeti program követte, amelyen a résztvevőknek kizárólag színek használatával, formák és alakzatok nélkül kellett ábrázolniuk életük egy meghatározó eseményét. Az alkotásokat ezután megosztották egymással, majd Szabó Sipos Barnabás a színek minőségéről beszélt, a jelenlévők rajzaira is építve. A színek nem csupán vizuális jelenségek: különböző belső lelki-szellemi, morális tartalmat és tapasztalatokat is hordoznak.

A kék például a befelé fordulás, szemlélődés, a testbe zárt tudat, belső végtelenségének világa. Nem véletlen, hogy sokan a tenger vagy az ég látványában különös nyugalmat élnek át – a kék a lélek mélységeire emlékeztet.

A sárga ezzel szemben a centrumból kifelé sugárzik. A nappali tudat, az Én-tapasztalat és az önmagunkra találás minősége. Erős, közvetlen rokonságban áll a fénnyel, de nem maga a fény – inkább a szellemi szférák felragyogása a lelkünkben.

A zöld a kiegyenlítődés, maga a mozdulatlanság. Kép: az élő halott képe. Ezért a természet egy része is egy kép. Nem véletlen, hogy a természet közelsége sok ember számára megnyugtató élmény: a zöld stabilitást és pihenést sugall, de nem teremti meg azt.

A vörös az élet erejét – ha úgy tetszik: fényét – képviseli, az élet „kiáltása” a sötét világegyetemben. Egyszersmind az élet mint félelem, veszély és fájdalom színe is. Ahogy a vörös átlép a kárminba, úgy egy mélyebb, lassabb, hosszú lélegzettel teli minőséget képvisel. Egyszerre kapcsolódik a szeretethez, az intimitáshoz, a szenvedélyhez is.

A lila és ibolya árnyalatok a látható tér határán élnek, a magasabb, a transzcendens élmények világához kapcsolódnak.

Az előadó elmondta, hogy a színekhez való ösztönös viszonyunk azt mutatja: bizonyos élmények és érzések minden emberben hasonló módon jelennek meg. Éppen ezért a színekkel való alkotás nem csupán kreatív tevékenység, hanem önismereti eszköz is lehet. A színek nyelvének megértése végső soron ugyanoda vezet vissza, ahonnan az előadás indult: önmagunk, és nem utolsósorban egymás megismeréséhez. Ez nagy bizalmat ébreszt, amely alapja az ember megértésnek és a szeretetnek. Minél jobban megtanulunk kapcsolódni saját érzéseinkhez és belső világunkhoz, annál könnyebben találhatjuk meg a helyünket a külvilágban is.