Milyen képzések készíthetnek fel a még nem létező szakmákra?

Néhány éve még nem léteztek olyan munkák, mint a prompt engineer, MI-etikai tanácsadó vagy digitális fenntarthatósági szakértő. Közben egyre több kutatás jelzi, hogy a következő évtizedben a mai hallgatók jelentős része olyan munkakörökben dolgozik majd, amelyek ma még vagy nem léteznek, vagy teljesen más formában működnek.

Ez elsőre bizonytalannak tűnhet, valójában viszont azt jelenti, hogy a jövő egyik legfontosabb készsége az alkalmazkodóképesség és az interdiszciplináris gondolkodás lesz. Emiatt az egyetemi képzések értéke egyre kevésbé abban mérhető, hogy konkrét munkakörre készítenek fel, inkább abban, hogy milyen gondolkodásmódot és kompetenciákat adnak.

A jövő szakmái összekötik a tudományterületeket

A munkaerőpiaci előrejelzések szerint a következő években felértékelődnek azok a szakemberek, akik több terület között tudnak kapcsolatot teremteni. A technológiai fejlődés ugyanis egyre több olyan problémát hoz létre, amelyet nem lehet kizárólag egyetlen tudományág szemszögéből megoldani.

Egy MI-rendszer fejlesztéséhez például programozók mellett szükség lehet:

• pszichológusokra
• nyelvészekre
• etikai szakértőkre
• kommunikációs szakemberekre
• jogászokra

A fenntarthatósági projektekben ugyanígy együtt dolgoznak mérnökök, közgazdászok, társadalomkutatók és designszakemberek. A jövő szakmáinak jelentős része várhatóan ilyen határterületeken jön majd létre.

Informatikai képzések: több, mint programozás

Az informatikai területek továbbra is meghatározó szerepet kapnak a jövő munkaerőpiacán, de a fókusz egyre inkább eltolódik a komplex problémamegoldás irányába. Az informatikai és adatközpontú képzések során a hallgatók olyan készségeket tanulhatnak, amelyek hosszú távon is értékesek maradnak:

• algoritmikus gondolkodás
• adatelemzés
• automatizálási rendszerek
• kiberbiztonsági szemlélet
• MI-modellek működésének megértése

A jövőben különösen fontosak lehetnek azok a területek, amelyek az ember és technológia kapcsolatára épülnek:

• MI-etika
• digitális adatvédelem
• ember-gép interakció
• intelligens rendszerek fejlesztése
• digitális egészségügy

Érdekes módon a programozás önmagában valószínűleg kevésbé lesz különleges készség, mert egyre több automatizált eszköz jelenik meg. A valódi értéket inkább az adja majd, ki képes komplex rendszerekben gondolkodni.

Műszaki és mérnöki képzések: a fenntartható jövő építői

A mérnöki területek szerepe szintén átalakul. A klasszikus műszaki tudás továbbra is fontos marad, közben egyre nagyobb hangsúlyt kap:

• a fenntarthatóság
• az energiarendszerek fejlesztése
• az intelligens infrastruktúrák
• a robotika
• az automatizáció
• az okosvárosi technológiák

A jövő mérnökei várhatóan sokkal több társadalmi és környezeti szempontot integrálnak majd a munkájukba. Egy modern városi rendszer fejlesztése például már nem csak technikai kérdés, hanem gazdasági, környezetvédelmi és emberi szempontokat is figyelembe vesz. A smart city projektek, az elektromos mobilitás vagy a klímatechnológiák területén különösen nagy növekedés várható.

Gazdasági képzések: adatok, stratégia és digitális működés

A gazdasági szakok sokáig elsősorban vállalatirányításra és pénzügyekre készítettek fel. Ma már ezek a területek is erősen technológiai irányba mozdulnak.

A modern gazdasági képzésekben egyre fontosabb:

• az adatvezérelt döntéshozás
• a digitális üzleti modellek
• a fenntartható gazdaság
• az innovációmenedzsment
• a technológiai piacok működése

A jövő egyik kulcsszereplője valószínűleg az a szakember lesz, aki érti a gazdasági folyamatokat, a technológiai környezetet és az emberi viselkedést egyaránt. Ezért válik egyre népszerűbbé például a business analytics, a fintech vagy a digitális marketing stratégiai oldala.

Bölcsészet és társadalomtudomány: a humán készségek új értéke

Sokáig tartotta magát az a sztereotípia, hogy a humán területek „kevésbé jövőtállók”. A munkaerőpiaci trendek viszont inkább azt mutatják, hogy bizonyos humán kompetenciák felértékelődnek az automatizált világban.

A mesterséges intelligencia sok rutinfeladatot gyorsít fel, közben nehezebben helyettesíthető:

• a kreatív gondolkodás
• az empátia
• az etikai mérlegelés
• a kulturális értelmezés
• a komplex kommunikáció

A bölcsészeti és társadalomtudományi képzések ezért egyre fontosabb szerepet játszhatnak olyan területeken, mint:

• digitális kommunikáció
• kulturális technológiák
• MI-etika
• médiakutatás
• felhasználói élménykutatás
• tudománykommunikáció

A technológiai világ ugyanis folyamatosan új emberi kérdéseket is létrehoz.

Az egyik legfontosabb jövőkompetencia: tanulni tudni

A kutatások szerint a mai hallgatók várhatóan többször váltanak majd szakmát életük során, mint a korábbi generációk. Emiatt az egyetem egyik legfontosabb feladata már nem csak az információátadás, hanem az önálló tanulási képesség fejlesztése.

A jövőben különösen értékes lehet:

• az alkalmazkodóképesség
• a kritikus gondolkodás
• a digitális műveltség
• a problémamegoldás
• az együttműködési készség
• az interdiszciplináris szemlélet

Ezek olyan kompetenciák, amelyek akkor is hasznosak maradnak, ha a konkrét technológiák vagy munkakörök gyorsan változnak.

Nem a tökéletes szak a legfontosabb kérdés

Sok egyetemista próbálja megtalálni azt a képzést, amely biztos jövőt ad. A valóság nem ilyen egyszerű: jóval dinamikusabb. A jövő munkaerőpiacán valószínűleg azok lesznek előnyben, akik képesek különböző tudásokat összekapcsolni, gyorsan tanulni és nyitottan reagálni az új helyzetekre.

Egy informatikusnak kommunikációs készségekre is szüksége lehet. Egy bölcsész digitális projekteken dolgozhat. Egy mérnök fenntarthatósági stratégiákban vehet részt. A határok egyre kevésbé élesek a tudományterületek között. Talán éppen ez az egyik legérdekesebb része a jövő szakmáinak: sok közülük még nem is létezik, de azokat a készségeket, amelyek szükségesek lesznek hozzájuk, már most el lehet kezdeni tanulni az egyetemen.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.