Középiskolai építészeti képzés nincs, miközben komoly igény lenne arra, hogy az egyetem előtt elinduljon ez a képzési folyamat. Ha belegondolunk, a bölcsődében és óvodában sok foglalkozás szól arról, hogy mit építünk, és az építőkockán, valamint a legón keresztül fejlesztjük a kreativitásunkat. Ez azonban mint tantárgy később hiányzik. Megtanuljuk az elméleti alapot, de az az integrált látásmód, ami az építészetet jellemzi, hiányzik. Pedig fontos lenne, részben hogy segítse a pályaválasztást, részben hogy a különböző területeken megszerzett tudást egy alkotási folyamatban egyszerre tudjuk alkalmazni.
A felsőoktatásban szerencsére népszerű a képzés, de ott is változtatni kell az automatizálás, a digitalizáció, a felgyorsult folyamatok és az új anyaghasználat miatt. Ezért felvettük a kapcsolatot az egyetemekkel, és konkrét változásokat fogunk tenni.
Aki felszabadult, kreatív és alkotni szeretne. Amikor első éves voltam, megkérdeztem egy rajztanáromat, hogy hogyan lehetek jó építész. Azt mondta utazzak sokat, tapasztaljak, járjak bulizni, érezzem át a saját szabadságomat és maradjak nyitott. Szükséges a holisztikus látásmód, illetve hogy nagyban tudjunk gondolkodni, emellett az is, hogy képesek legyünk akár több napot is egy íróasztalnál elmélyülni.
Életkortól függetlenül a digitalizáció megkerülhetetlen, emellett szerteágazó tudásra van szükség. Ismerni kell a történelmet, a nép- és iparművészetet, de akár a táncművészetet is, mindent, aminek hatása van. Hiszen Schlegel óta tudjuk, hogy „az építészet a megfagyott zene”. Az építészeti alkotás egy maradandó pont, de a megalkotásához széles ismeretre van szükség. Egy jó építész szerintem egyszerre történész, filozófus, matematikus, fizikus és közgazdász.
Nagy szerepe van az építész pályafutása elején ezeknek a cégeknek, hiszen jó, ha azt tapasztalja az ember, hogy amit megtanult, annak van gyakorlati haszna. Amikor végeztem, még nagyon elméleti központú volt az oktatás, és sok mindent szinte a nulláról kellett megtanulni. Nem volt például olyan képzés, hogy valaki ingatlanfejlesztőként tudjon gondolkodni. Egy évet részt vettem gyakorlatvezetőként a Műszaki Egyetemen, és épp egy integráló építés tárgyat oktattunk, hogy erősítsük a gyakorlati képzést, ahol egyszerre jelentek meg mondjuk a szabályozási és a közgazdasági ismeretek. Ezen szemlélet megtanulásában a cégek sokat tudnak segíteni.
Kik lehetnek sikeresek ezekben a szakmákban?
Mik az előnyei, illetve a hátrányai ezeknek a szakmáknak? Az új törvényi háttér miként befolyásolhatja ezt?
Mit gondolnak a mai fiatalokról, pályakezdőkről általánosságban? Milyen tapasztalataik vannak friss diplomásokkal? Hogyan igyekszik a szakma megtartani a fiatal tehetségeket?
A fenti kérdésekre adott válaszokat, illetve az interjúnkat teljes terjedelmében friss kiadványunkban olvashatod, amit itt, hírlevél feliratkozás után, kedvezményesen rendelhetsz meg:
Névjegy:
