Valóban romlik a figyelmünk? A kutatások meglepő eredményei

Az utóbbi években szinte közhellyé vált, hogy „már senki nem tud 10 percnél tovább figyelni”. A közösségi médiában gyakran látni a 8 másodperces figyelmi időről szóló állításokat, és sokan ezt a Z-generációra vagy a digitális világra fogják. A kutatási kép viszont ennél jóval összetettebb: a figyelem nem egyszerűen romlik, hanem átalakul, és erősen függ attól, milyen típusú feladatról és milyen környezetről beszélünk.

Nem egyetlen mérhető jelenség

A figyelem nem egy fix kapacitás, hanem több összetevőből áll: tartós fókusz, gyors váltás (multitasking), szelektív figyelem és munkamemória. A modern kutatások éppen ezért nem egyetlen „figyelmi időt” mérnek, hanem különböző képességeket külön-külön vizsgálnak.

Egy 2026-os áttekintő elemzés szerint a digitális környezet hatása nem egységes: bizonyos feladatoknál – például gyors információfeldolgozás vagy vizuális keresés – a fiatalabb generációk kifejezetten hatékonyabbak, míg a hosszú, megszakítás nélküli fókuszt igénylő feladatoknál gyengébb teljesítmény látható. A kutatók ezt nem egyszerű romlásként, hanem „figyelmi átrendeződésként” írják le.

A digitális környezet valóban átalakítja a figyelmet

Több 2025–2026-os kutatás megerősíti, hogy a folyamatos digitális inger – értesítések, rövid videók, multitasking – hatással van arra, hogyan osztjuk meg a figyelmünket. A gyors ingeráramlás hozzászoktatja az agyat a gyakori váltáshoz, ami csökkentheti a hosszan tartó koncentrációs teljesítményt.

Egy friss neurológiai modell például azt írja le, hogy a digitális eszközök használata „gyors kontextusváltási mintákat” erősít, ami megnehezítheti a mély fókusz fenntartását, ugyanakkor javíthatja a párhuzamos információkezelést.

Ez összhangban van azzal, amit a klasszikus figyelemkutatás is régóta állít: az emberi agy nem párhuzamos feldolgozásra optimalizált, hanem gyors váltások sorozatára, ami viszont fárasztóbbá válhat hosszú távon.

Néhány adat javulást jelez

Fontos, hogy a kutatások nem egységesen mutatnak negatív trendet. Egyes longitudinális vizsgálatok szerint a figyelem bizonyos formái – például a gyors döntéshozatal vagy vizuális információk szűrése – nem romlottak, sőt, bizonyos csoportoknál javultak is.

A problémás terület inkább a tartós figyelem: egyes vizsgálatok szerint a megszakítás nélküli koncentráció ideje csökkent az elmúlt évtizedekben, de ezt erősen befolyásolja a környezet (például iskola vs. otthoni digitális multitasking). Ez azt jelenti, hogy nem „az emberek figyelme romlik”, hanem az, hogy a figyelem egyre gyakrabban oszlik meg több inger között.

A rövid formátumok hatása

A kutatások külön kiemelik a rövid formátumú tartalmak (pl. short videók) hatását. Ezek az ingerek gyors váltásokkal dolgoznak, ami csökkentheti a hosszú fókusz toleranciáját, ugyanakkor növeli az információfeldolgozás sebességét.

Egy 2026 eleji összefoglaló szerint a gyakori rövidvideó-használat összefügghet a koncentrációs nehézségekkel, de a kapcsolat nem egyirányú: a figyelmi problémákkal küzdő felhasználók is hajlamosabbak ilyen tartalmakat fogyasztani. Ez a kettősség fontos: nem egyszerű ok-okozati romlásról van szó, hanem kölcsönhatásról.

Akkor romlik a figyelmünk, vagy sem?

A legfrissebb kutatási konszenzus inkább így fogalmazna: a figyelmünk nem egységesen romlik, hanem átalakul. A digitális környezet erősíti a gyors váltásokhoz, multitaskinghoz és rövid ingerekhez szükséges készségeket, miközben nehezebbé teheti a hosszú, megszakítás nélküli fókuszt.

Az elmúlt éve adatai alapján tehát nem egy „figyelemkrízis” zajlik, hanem egy alkalmazkodási folyamat. A kérdés inkább az, hogy a tanulás, munka és digitális környezet mennyire segíti vagy akadályozza a különböző típusú figyelmi képességek egyensúlyát.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.