Egy örmény diák útja a nemzetközi sikerig – Magyar színekben győzött

Diákinterjú Artur Sahakyannal, az International Quant Championship regionális fordulójának első helyezettjével.

A cikk eredetileg az UNI in&out 2026 kiadványában jelent meg.

Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának vagy a hallgatója. Minek a hatására indultál el a számítástechnika területén?

Nagyon érdekelt a számítógépek világa. A gimnáziumi évek alatt web fejlesztéssel is foglalkoztam. Egyszerű honlapokat készítettem és kísérleteztem vele, hogy mit tudok belőlük kihozni. Emellett a 3D-modellezésben is jobban elmerültem. De a középiskola után dőlt el igazán, hogy a számítástechnikával akarok hosszú távon is foglalkozni. A terület egyik vonzereje abban rejlett, hogy számos más tudományág kapcsolódik hozzá, az orvostudománytól a bioinformatikán át a mérnöki szakmákig. Az egyik inspirációm egy Ada Lovelace-ről szóló könyv volt. Ez a hölgy Charles Babbage-dzsel együtt gyakorlatilag feltalálta az első mechanikus számítógépet, közel kétszáz évvel ezelőtt. Részben az ő történetük sarkallt arra, hogy diplomát szerezzek ezen a területen. Fel is vettek az Amerikai Egyetemre, amely az egyik legjobb felsőoktatási intézmény Örményországban. Főleg azoknak, akik meg akarják valósítani magukat. Itt megkaptam azt a szabadságot, hogy ne csak a tanulmányaimmal foglalkozzak, de azt is kitalálhassam, hogy mit akarok kezdeni a felszedett tudással. Ahogy pedig telt az idő, egyre jobban érdekelt a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia (MI). Már csak azért is, mert az MI egyébként is forró téma lett: az OpenAI vagy a Google kutatásai az egyetemi éveim alatt sorra értek el áttöréseket. A keresőcégnél például a Deep Mind megfejtette a fehérjék szerkezetének a titkát.

A WorldQuant megmérettetésén, az International Quant Championshipen indultál, ami a kvantitatív pénz ügyek és a data science egyik legelismertebb globális versenye. A pénzügyi téma miként keltette fel az érdeklődésed?

Magát a szervezetet és a nemzetközi versenyüket idén ismertem meg, és úgy láttam, hogy itt mindenben elmélyülhetek, amit szeretek. Ebbe a körbe tartozik a matematika és az MI is. Tetszett, hogy olyan, előrejelzésre használt modelleket kell fejleszteni, amelyek a pénzügy világában is meg kell állják a helyüket. Vonzó volt, hogy komoly logikai gondolkodást igényelt a részvétel.

Mennyi időbe telt a projekt, amin dolgoztál?

Napi szinten kellett vele foglalkozni, de cseppet sem éreztem fárasztónak, mivel nem kötelességként álltam hozzá. Hisz a feladat pont az érdeklő dési körömhöz kapcsolódott, és azzal foglalkoztam, amivel egyébként is szerettem volna.

Volt, ami kihívást jelentett a bajnokság során?

Az már kicsit nehéz volt, amikor minden nap több újszerű ötlettel kellett előrukkolni. Ez egy olyan készség, amit a verseny során sajátítottam el.

Miután Örményoszágban elvégezted a tanulmányaid, hogy találtál rá Magyarországra? Hogy esett a választásod a Pázmány Egyetemre?

Még a tinédzser éveim alatt részt vettem egy projektben, amelynek keretében a feladat egyrészt emberek szkennelése, másrészt 3D-modellek készítése volt. Hatan vettünk részt benne, és mindannyian jóbarátok lettünk. A társaság egyik tagja pedig a tanulmányait Magyarországon folytatta. Amikor négy évvel később megírta, hogy megszerezte a mesterdiplomáját Magyarországon, utánaolvastam a helyi lehetőségeknek, és kiderült, hogy a Pázmányon van egy speciális képzés, amely a gépi tanulással foglalkozik. Épp olyan területről volt szó, ami érdekelt, ráadásul ösztöndíjra is lehetett pályázni. Ami azért is volt fontos, mert az alapképzésem alatt a szüleim anyagilag végig támogattak. Ezután már én szerettem volna nekik segíteni.

Mi segíthetne szerinted abban, hogy a diákok jobban megkedveljék a matematikát?

Nagyon nem mindegy, hogy miként mutatjuk be a matematikát a gyerekeknek. Ha összekapcsoljuk a mindennapi élettel, akkor könnyű vele felkelteni a tanulók kíváncsiságát. Ha viszont csak egy sokadik kötelező feladat ként jelenik meg, amelyben csak azt látják a diákok, hogy van egy csomó véletlenszerű szimbólum, akkor hamar elvesznek benne. Az emberi példák is segíthetnek. Már csak azért is, hogy lássák a fiatalok, hogy a kutató matematikusoknak is teljesen természetes, hogy olykor elakadnak. Ez része a sikerhez vezető útnak. Amikor elakadsz egy feladatban és újból nekigyürkőzöl, sokszor olyasmit tanulhatsz, ami később is hasznos lehet. Ha már emberi példáknál tartunk: eleve jó pár magyar tudós van, aki ezen a tudományterületen sokat tett le az asztalra. Lehetne említeni akár Erdős Pált vagy Neumann Jánost, aki lefektette az alapokat ahhoz, hogy a mai számítógépek megszülethessenek. Otthon, Örményországban az egyik helyen, ahová jártam, ki volt akasztva egy híres helyi asztrofizikus képe. A fotón a felírt képletei előtt állt. Utánanéztem az összesnek, mivel töb bet közülük nem is ismertem korábban. Ez például roppant inspirálólag hatott. Vagy ott van Geoffrey E. Hinton munkássága. A kanadai professzor a mesterséges neurális háló atyja volt. A tanítványai először a hetvenes, nyolcvanas években kezdték el tesztelni az ötleteit. Az egyikük jelenleg a Facebook mesterségesintelligencia-részlegének a vezetője.

Túl a bajnokságon mi hajt téged? Mi a legfőbb motiváló erő?

A motivációmat részben abból merítem, hogy tudom: a mesterséges intelligencia általánosságban jobbá teheti a mindennapokat. Fontos szerintem, hogy lássa az ember az összképet annak kapcsán, amit nap mint nap csinál. A cél előttem, hogy hiszem: akár az ökológiai problémákról van szó, akár a betegségekről, a technológia olyan megoldásokkal rukkolhat elő, amelyek érdemi, pozitív változásokat érhetnek el. Remélem, hogy a pályafutásom során ezekből ki tudom majd venni a részem. Roppant motiváló az is, amikor sikerül megvalósítani valamit, ami korábban elképzelhetetlen volt. Kicsit hasonlóan, mint Elon Musknál, akit a Marsra repülés gondolata motivált. Lenyűgöző, amikor például egy számítógép olyasmit tesz, ami már hasonlít az emberi gondolkodáshoz. A kihívások pedig ott állnak előttünk: a chatbotok kapcsán például még mindig sok a megoldatlan probléma. Az Apple nemrégiben végzett egy tanulmányt a chatbotok kritikus gondolkodási és problémamegoldó képességéről. Kiderült, hogy a mai nagy nyelvi modellek csak utánozzák a gondolkodást. Valójában nem gondolkodnak.

Hogy látod az MI jövőjét? Ahogy a mesterséges intelligencia megoldások egyre okosabbak lesznek, mennyire marad hely az embereknek a gépek mellett?

A bajnokságon is látszott, hogy azok a csapatok, amelyek az emberi találékonyságra is támaszkodtak – úgy, hogy közben MI-t is alkalmaztak – sikeresebbek voltak, mint akik a legtöbb feladatot gépekre akarták bízni. Ha az emberi szakértelmet kombináljuk az MI-al, akkor szerintem sokkal hatékonyabbak lehetünk, mint ha csak egy általános rendszert építenénk, amely mindent megold helyettünk. Az emberi tudás továbbra is kulcs fontosságú. A humán oldalt nem lehet kihagyni az egyenletből.

A jövőre nézve mik a terveid?

Egyelőre nincsenek végleges terveim. Fontolóra veszem azt is, hogy esetleg Magyarországon folytatom a tudományos és a szakmai fejlődésemet, miközben kapcsolatban maradok a szülőhazámmal is. Például úgy, hogy olyan hasznos kezdeményezésekkel állok elő, amelyek Örményországnak is a javára válnak. Magyarországon is sok lehetőség van a területemen. Emellett tervezem, hogy továbbra is együttműködöm a WorldQuanttal, amely a mostani bajnokságot tető alá hozta.

A tanítás gondolata esetleg felmerült benned?

Volt már, hogy önkéntes laborvezetőként dolgoztam és jó élmény volt. De ha esetleg tanítani is fogok, előtte még sok mindent kell elérnem, hogy igazán legyen mit átadnom a diákoknak. Jelenleg mesterképzésen vagyok, és még körülbelül másfél év van hátra a diplomáig. Nagyon örülök ennek a bajnokságnak, mert erőt ad az utam hoz. Azt érzem, hogy jó úton járok.

Artur Sahakyan

• 26 éves, Örményországban született.
• 2024-ben végzett a jereváni Örmény Amerikai Egyetemen. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán tanul.
• Az International Quant Championship regionális fordulójában első helyezést ért el.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!