Tabuk nélkül a PCOS-ről – Diákinterjú Galli Dorkával

A cikk eredetileg az UNI in&out 2026 kiadványában jelent meg.

Honnan ered a mérnöki tudományok iránti érdeklődésed? Volt valaki, aki különösen inspirált a tanulmányaid és a kutatásod során?

A nagypapám fizikus volt, és kisiskolás koromban sokat beszélgettünk, kísérleteztünk. Mindig a fizika volt a kedvenc tantárgyam, sokáig én is fizikus szerettem volna lenni, mint ő. Később a Gödöllői Református Líceumban is matek–fizika fakultációs voltam. Seres István (aki még az édesapámat is tanította egyetemen), Pertis Szabolcs és Fülöp Zsolt tanította nekem ezt a két tantárgyat. Nagy példaképek voltak számomra, mindig ott voltak nekünk segíteni, Fülöp Zsolt pedig igazi előadóművész, a vidám hozzáállásával örökre megszerettette velem a matematikát. Apukámmal is sokat szoktam beszélgetni természettudományokról, ő genetikai területen dolgozik. A művészetek is közel állnak hozzám, így választottam végül a formatervező mérnöki szakot.

A bemutatott koncepciód lehetővé teszi, hogy egy otthon végzett teszt alapján a PCOS-ben (policisztás ovárium – petefészek–szindróma) érintettek már a laborvizsgálat előtt megkezdhessék az életmódbeli változtatásokat és enyhíthessék a tüneteket. Honnan ered az ötlet? Milyen akadályokba, nehézségekbe ütköztél a megvalósítás során? Mesélj egy kicsit a technológia iránti igényről, a felhasználhatóságáról!

Az ötletemet leginkább az inspirálta, hogy a nőgyógyászati diagnosztizálási folyamatok sokáig elhúzódhatnak, ezzel hosszan tartó, felesleges szenvedésnek kitéve a nőket. Van egy barátnőm, akit a háziorvosa az erős menstruációs görcsei ellenére sem utalt be nőgyógyászati vizsgálatra, mert a tünetei „nem elég súlyosak”, és csak „leterhelné a rendszert”. Reménykedem abban, hogy a tesztem olyan segítség az egészségügyi dolgozóknak, ami által hamarosan ilyen eset már nem fordulhat elő.

A nyálteszt működése nagyon egyszerű lenne, hasonló a nyálalapú Covid-teszt és a terhességi tesztek működéséhez. Ezek Lateral Flow Immunoassay technológiával működnek, ami az egyik leggyakrabban használt megoldás az otthoni teszteknél. Nehézséget jelentett, hogy az androgének (férfi nemi hormonok) nagyon nehezen mutathatók ki a női szervezetből, mégis fontos biomarkerek lehetnének a tesztelés során. Ennek a megvalósításán még dolgozom, és gyűjtöm az ötleteimet a lehetséges megoldásokra. Szeretném minél jobban kidolgozni ezt az ötletet, mert a PCOS minden tizedik nőt érinti, és ez alapján a betegség Magyarországon több mint kétszázezer embernél állhat fenn, akiknek olyan kellemetlen tünetekkel kell együtt élniük, mint a fájdalmas menstruáció, a hajhullás, az aknék vagy akár a meddőség.

A BoschxRichter versenye azt a célt tűzte ki, hogy a jövő innovátorainak a munkái ne csak technológiai újdonságot hozzanak, hanem társadalmi problémákra is reagáljanak. Mit jelentett, jelent ez számodra, és hogyan jelenik meg a pályamunkádban vagy az egyéb tevékenységeidben?

A témaválasztásommal szerettem volna tabut dönteni, mert a mai világban kicsit még mindig „kínos” nőgyógyászati betegségekről beszélni. Ez viszont akkor is nagyon fontos témakör, rengeteg kutatási területtel, és egy olyan cél lebeg a szemem előtt, hogy egy jó gondolat, sok kitartás és a megfelelő segítség kapcsolata akár nők millióinak teheti könnyebbé az életét. Szeretném elérni, hogy a pályamunkám is egy ilyen termékként jelenhessen meg az üzletek polcain.

Bízom benne, hogy mindenki találhat módot arra, hogy közösen segíthessük a nők életének javulását. Több nonprofit szervezetet ismerek, amely azon dolgozik, hogy bajba jutott nőknek segítsen. Ilyen a Névtelen Utak Alapítvány is, amely kizsákmányolt nőknek biztosít felépülési programot. Őket és másokat is támogathatunk adományunkkal, önkéntességgel, és ezzel már tettünk is egy lépést a nők védelméért.

A tudományos pályán sok a bizonytalanság. Mit érzel a legnagyobb akadálynak a kutatói, innovátori tevékenységben, és milyen lehetőségeket, karriert látsz magad előtt ebben az irányban? Hol képzeled el magad 5–10 év múlva?

El tudom képzelni, hogy kutatás közben elkeserítő lehet annak a bizonytalansága, hogy talán nem lesz megoldás, és feleslegesen dolgozunk. A pályázat írása során nekem is voltak nehezebb éjszakáim, amikor a laptop előtt ülve azon gondolkoztam, hogy miért is kezdtem bele ebbe. Örülök, hogy a támogató közeg, a családom, a barátaim és a hitem segítettek megtartani az irányt. Csiszér Tamás, a konzulensem azzal biztatott, hogy ha nem lesz eredménye a pályázatnak, akkor is rengeteget tanulok majd, mire befejezem a munkát. Ebben igaza lett, de az eredmény is testet öltött a különdíjban.

A jövőmet is ebben látom: egy innovatív, kreativitást elősegítő, modern munkakörnyezetben, ahol nagyon szívesen dolgoznék fejlesztő-kutató szakemberként, mérnökként, elsősorban egészségügyi területen. A Richter Gedeon Nyrt.-nél pont ezt láttam, amikor sűrűn tartottuk a kapcsolatot a pályázatom miatt. Náluk is szívesen elhelyezkednék, ha nyílik erre lehetőségem.

A rohamosan fejlődő MI-ben inkább lehetőségeket vagy akadályokat látsz a tudományos életre, az ipari termék- és formatervező mérnöki munkára, kutatásokra nézve?

Abszolút támogatom a MI etikus használatát, szerintem minden munkában nagy segítséget nyújthat. Remélem, hogy az oktatását pár éven belül beépítik a tantervbe is, akár már általános iskolában. Egy nagy adatbázist, szerszámosládát látok benne, amit ha jól használunk, segíthet minket a munkánkban. Akadály jelenthet – különösen a kutatásban, a művészetekben – a szerzői jogok védelme, ezért ebben az új technológiában nagyon fontosnak tartom a valóban etikus használatot.

Galli Dorka

• 20 éves.
• Ipari termék- és formatervező mérnökhallgató az Óbudai Egyetemen.
• Kedvenc tantárgya a fizika.
• Hobbijai közé tartozik az úszás, a kosárlabda, a rajzolás, a társasjátékok.
• A MEKDSZ egyetemi diákkör vezetője az Óbudai Egyetemen.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!