A Budapesti Corvinus Egyetem 13 kutatója is részt vett mesterséges intelligencia és egyéb felforgató technológiák hatásainak átfogó vizsgálata címmel kiadott könyv összeállításában. E kötet szerkesztője, dr. Kovács Zoltán alezredes így nyilatkozott: „rendkívül értékes magyar szellemi tőke gyűlt össze a könyv révén a mesterséges intelligencia területén, nemcsak személyenként, hanem csoportként is”.
A könyv összesen tizennyolc olyan témát ölel fel, amelyre a mesterséges intelligencia jelenleg hatást gyakorol, az oktatástól az egészségügyön át a pénzügyekig és a munkaerőpiacig, az energiaipartól az emberi együttműködéseken át a jogi és katonai vonatkozásokig. A Budapesti Corvinus Egyetem 13 kutatója és a KNBSZ szerzői mellett olvashatók tanulmányok az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Széchenyi István Egyetem munkatársaitól is.
„Szakmai oldalról még mindig a hurráoptimista innovációs lendület a jellemző, a felvetődő etikai-erkölcsi kihívásokat gyakran felszínes látszatmegoldásokkal (iránymutatások, etikai kódexek, etikai bizottságok és laza szerveződések súlytalan egyvelegével) igyekeznek mederben tartani. A tudományos világ pedig szintén naiv optimizmussal hisz a felmerülő problémák kezelhetőségében, és rendszeresen megmarad a technológiai részletekben rejlő problémák aprólékos vizsgálatánál” – olvasható például a könyv egyik esszéjében, amit Csáki Csaba írt az MI kockázatainak szisztematikus felméréséről.
A kiadvány célja, hogy segítsen a társadalom tagjainak, a szakmai és a politikai döntéshozóknak felismerni, hogy milyen alapvető és gyors ütemű változások állnak előttünk a mesterséges intelligencia fejlődése nyomán. Úgy látták ugyanis, hogy bár a szakirodalom gazdag, az nem elég közismert, az MI jelentőségét sokszor így is végzetesen alábecsüli, és gyakran csak elszigetelt hatásokat vizsgál. Kovács Zoltán szerint a mesterséges intelligencia által kiváltott hatások nem pusztán katonai vagy biztonsági kérdések, hanem egy olyan terület, amit csakis átfogóan, holisztikusan és interdiszciplinárisan érdemes vizsgálni.
A helyzet megváltoztatására 2021-ben nyílt kutatást hirdettek meg a magyar egyetemi fórumokon. A pályázóktól a már ma is rendelkezésre álló, úgynevezett „gyenge” vagy „szűk” mesterséges intelligencia hatásainak vizsgálatát kérték – ez a számítógépes rendszernek azt a képességét jelenti, hogy az embernél hatékonyabban tud elvégezni egy szűken meghatározott feladatot. A most megjelent tanulmánykötet ennek az eredményeit foglalja össze, amelyekből Budapesti Corvinus Egyetem kutatói 11 esszét írtak, kizárólagos vagy társszerzőként.
„A kutatási idő alatt néhány workshopot is rendeztünk, ahol mindenki megoszthatta, hogy hol tart a kutatása. Ezek nagyon jól sikerültek, nagyon élénk beszélgetések, viták alakultak ki. Szeretném, ha a kötet megjelenése után folytatódna a szakmai diskurzus további szakértőkkel. Nem tudunk eleget beszélni erről a témáról” – mondta a szerkesztő. A létrejött tanulmánykötet jó eszköz arra, hogy segítsen mind a szakembereknek, mind az érdeklődő laikusoknak a témában a megfelelő kérdéseket feltenni. A szerkesztő maga is sok olyan következtetéssel, eredménnyel találkozott a könyv előkészítésekor, amely meglepte, nem gondolt rá korábban, de nem akar részrehajló lenni, ezért nem hozott erre példát – helyette az érdeklődőket biztatja az elolvasására.
További részletek:
https://makronom.eu/2023/10/10/konferencia-mesterseges-intelligencia/
– Kovács Zoltán–Gurály Roland: A mesterséges intelligencia és egyéb felforgató technológiák hatásait vizsgáló munkacsoport eredményei
– Csáki Csaba: A mesterséges intelligencia elterjedéséből adódó kockázatok szisztematikus vizsgálata
– Zorkóczy Miklós: A mesterséges intelligencia az egészségügyben – jogi, etikai, gazdasági szempontok
– Bokor Tamás: A mesterséges intelligencia alkalmazása az oktatásban – kihívások és következmények technológiainvariáns szempontból
– Márton András: Felforgató technológiák az energiaiparban
– Miskolczi Márk–Kökény László: MiI-t hoz a jövő? – munkaerőpiaci változások a személyközlekedés terén
– Bagó Péter: Az automatizáció hatása a pénzügyekben – pénzügyi rendszerek biztonsága – algoritmikus kereskedelem
– Kovács Eszter: Újragondolt termelés: a digitalizáció, az automatizáció és a robotizáció hatásai a globális ellátási láncokra
– Trautmann László–Baranyi Dániel Martin–Balogh Attila: A mesterséges intelligencia és a munka politikai gazdaságtana
– Marciniak Róbert–Baksa Máté: Emberi és gépi hálózatok: a digitális technológiák és a mesterséges intelligencia hatása a szereplők együttműködésére
– Balogh Zsolt György: Az MI-rendszerek ellenőrzése, felügyelete és monitorozása
Fotók: 123rf.hu és Corvinus.hu
