Az AI nemcsak segít, hanem új törésvonalakat is rajzol – érdekes gondolatok az AI Summitról

Az AI gyorsíthatja a munkát, de egyes feladatoknál lassabbá is tehet. A fiatalok egy része egyre bizalmatlanabb vele szemben, miközben mások már lelki problémáikkal is a chatbotokhoz fordulnak. Az idei AI Summit Budapest előadásain több olyan adat és felvetés is elhangzott, amely jól mutatja, milyen mélyen beépült a mesterséges intelligencia a munkába, az oktatásba és a személyes mindennapjainkba.

Bizalmas kormányzati dokumentumokat fordít, újságíróknak pedig a politikusok korábbi kijelentéseinek áttekintésében segít egy svájci AI-modell. Ez is jól mutatja, milyen sokféle feladatban kap már szerepet a mesterséges intelligencia. Az AI Summit Budapest szeptember 7–8-i előadásain számos hasonló alkalmazás került szóba. A munkaerőpiac átalakulásától a diploma értékén át a chatbotokhoz forduló fiatalokig több olyan téma is előkerült, amely már jóval túlmutat a technológiai újdonságokon.

Az AI néha lassabbá is tehet

Div Shekhar, az Amazon Web Services generatív AI-jal foglalkozó üzletfejlesztési vezetője egy egyszerű hasonlattal írta le a mesterséges intelligenciát: szerinte az AI nem konditerem az agynak, inkább golfkocsi. A golfkocsi gyorsabban elvisz egyik pontból a másikba, de közben nem leszünk tőle edzettebbek. Shekhar szerint az AI-val is hasonló a helyzet. Sok feladatot meggyorsíthat, de a használata önmagában még nem fejleszti a szakértelmet.

Egy METR-kutatást is idézett, amelyben tapasztalt szoftverfejlesztők bizonyos feladatokat AI segítségével lassabban végeztek el, mint nélküle. Közben úgy érezték, hogy gyorsabbak lettek. Shekhar szerint ezért egyre fontosabb lesz az emberi ítélőképesség. Felértékelődhet a problémamegoldás, az érzelmi intelligencia, az etikai döntések képessége és az is, hogy valaki jó kérdéseket tudjon feltenni.

A fiatalok lehetnek a „kanárik a bányában”

Aczél Petra kommunikációkutató arra hívta fel a figyelmet, hogy az AI-jal kapcsolatban éppen a fiatalok körében erősödik a bizonytalanság. Ez azért különösen érdekes, mert az elmúlt évtizedek digitális újdonságait jellemzően ők fogadták be a leggyorsabban. Aczél ezért a bányákban egykor használt kanárikhoz hasonlította őket: elképzelhető, hogy ők érzékelik először azokat a változásokat, amelyek később mindenkit elérnek.

A munka világában szerinte egyre többet érhet az úgynevezett humán prémium. Ide tartozik a jó kérdezés, az eredetiség, a meggyőzés, az etikai érzék és a kockázatvállalás. Aczél szerint az oktatásban is változtatni kell azon, mit tartunk fontosnak. A „mi volt ma az iskolában?” helyett például érdemes lehet azt kérdezni: milyen jó kérdést tettél fel, milyen problémát oldottál meg, vagy mit csinálnál holnap másképp?

Aczél Petra előadása az AI Summiton (Forrás: UNIside)

Van, aki már a chatbotnak mondja el a problémáját

Egészen más oldalról közelített az AI-hoz Szlankó Viola, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi igazgatója. Az általa bemutatott, 14–19 évesek körében végzett kutatás előzetes eredményei szerint a fiatalok 33 százaléka fordul AI-platformokhoz mentális egészségi vagy magánéleti kérdésekkel. Súlyos lelki krízisben 18 százalékuk elsősorban ilyen eszköztől kérne támogatást.

A válaszokból az is kiderült, miért vonzó számukra egy chatbot. Mindig elérhető, gyors, ingyenes, nem kell hozzá időpontot kérni, és nem ítélkezik. Ez ugyanakkor új kockázatokat is jelent. Egy ilyen beszélgetésben nagyon érzékeny személyes információk kerülhetnek egy kereskedelmi rendszerbe, miközben a chatbot nem helyettesíti a pszichológust, a pedagógust vagy a megbízható felnőttet.

A diploma mögött is többnek kell lennie

Az AI Education Summit előadásain visszatérő kérdés volt, mit ér a diploma akkor, amikor egy mesterséges intelligencia néhány másodperc alatt képes összefoglalót, elemzést vagy programkódot készíteni. A „Tanár, diák, algoritmus – mi lesz az egyetemek funkciója az AI-korszakban?” című kerekasztalon azt hangsúlyozták, hogy éppen az alapszaktudás és a kritikus gondolkodás értékelődhet fel. Az AI könnyen ad választ, de valakinek azt is meg kell tudnia ítélni, hogy az helyes-e.

Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke ugyanezt a diploma oldaláról fogalmazta meg. Szerinte a szakmai alapok mellett gyakorlati tudásra, ítélőképességre, felelősségvállalásra és folyamatos megújulási képességre is szükség lesz. Egyre kevésbé az számít tehát, hogy valaki pusztán hozzáfér-e a tudáshoz. Sokkal fontosabbá válhat, hogy mit tud kezdeni vele.

Dietz Ferenc előadása az AI Summiton (Forrás: UNIside)

Magyarország is keresi a saját helyét

A konferencián az is előkerült, hogyan tud Magyarország bekapcsolódni az AI-versenybe. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter arról beszélt, hogy Magyarország egy Lengyelország vezette közép-európai konzorciumhoz csatlakozna az európai AI-számítási infrastruktúra fejlesztésében. Emellett száz AI-professzori állás létrehozását, PhD-képzések és kutatócsoportok támogatását is tervezik.

Aczél Petra egy másik kérdést tett fel: miben lehet Magyarország igazán jó? Az egészségügy, a pénzügy vagy a kereskedelem világszerte kiemelt fejlesztési terület. Magyar sajátosságként többek között a kultúrát, az agráriumot és az oktatást vetette fel. Az AI Summit idei előadásaiból így egy közös gondolat rajzolódott ki: a technológia egyre több feladatot képes átvenni, közben viszont felértékelődnek azok a képességek, amelyekhez továbbra is emberi ítélőképesség, kíváncsiság és felelősség kell.

A konferenciáról hamarosan részletes beszámolóval jelentkezünk.