A villamosmérnöki tudás továbbra is kulcsfontosságú a jövő technológiáinak fejlesztésében – interjú Imre Sándorral, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánjával

A teljes cikk eredetileg az UNI in&out 2025 Nyár kiadványában jelent meg.

A legnagyobb kihívás az egyetemi környezetben az egyensúly megtalálása az akadémiai kutatás, az ipari együttműködések és az oktatás minőségének fenntartása között” – fogalmazta meg a Charaf Hassan jelenlegi rektort a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékáni székében váltó új dékán, Imre Sándor.

Hogyan kezdődött a pályafutása, mi motiválta a mérnöki pályán, és hogyan éli meg dékáni kinevezését egy olyan karizmatikus vezető után, mint amilyen Charaf Hassan, a BME jelenlegi rektora volt?

Az én utam elég egyenes volt: már gyerekkoromban közel kerültem a műszaki világhoz, hiszen szüleim mindketten villamosmérnökök voltak.  Emlékszem, hogy a nyolcvanas évek végén édesapám egy otthon építhető számítógépet forrasztott össze, és ez nagy hatással volt rám. Később a BME-n folytattam tanulmányaimat, ahol doktoranduszként is itt maradtam. Innen vezetett az utam az ipari és akadémiai kutatások világába, majd a dékáni pozícióba.

Már az egyetemi éveim alatt is érdekelt a technológiai fejlődés, és igyekeztem minél több gyakorlati tapasztalatot szerezni. Akkoriban a személyi számítógépek elterjedése hatalmas áttörés volt, és ez inspirált arra, hogy minél jobban belemerüljek a programozás és a hardverfejlesztés világába. A doktori tanulmányaim során pedig már tudatosan azzal foglalkoztam, hogyan lehet a mérnöki tudást ötvözni az új technológiákkal.

A szakmai pályája szoros kapcsolatban van a mobiltávközléssel és a kvantumtechnológiával. Hogyan fejlődött ez a terület, és milyen szerepet játszott benne?

Amikor a GSM-technológia indult Magyarországon, csatlakoztam az egyik első kutatócsoporthoz, amely a mobilhálózatok fejlesztésén  dolgozott. Később az 5G-ig kísértem ezt a fejlődési vonalat, de menet közben a kvantuminformatika is egyre inkább foglalkoztatott. A kérdés az volt, hogy a kvantummechanikai jelenségeket hogyan lehet mérnöki szinten alkalmazni. Most már világszerte látható, hogy ez a terület az előttünk álló évtizedek egyik meghatározó innovációs iránya lesz.

A kvantuminformatika forradalmasíthatja az adattitkosítást, az adatfeldolgozást és az információátvitelt is. A laboratóriumunkban olyan kutatásokat végzünk, amelyek célja a kvantumos titkosítás gyakorlati alkalmazása. Ezek a technológiák felfutóban vannak, és már most látható, hogy a jövő digitális világában kulcsszerepet töltenek be. Az ipari partnerekkel való együttműködésünk révén folyamatosan figyeljük, hogy miként lehet ezeket a fejlesztéseket beépíteni a valós rendszerekbe és az oktatásba.

A mesterséges intelligencia térnyerése szintén megkerülhetetlen, az MI egyre nagyobb szerepet kap nemcsak a kutatásban, hanem az iparban is. A hallgatóink már most is tevékenykednek olyan projektekben, ahol az MI alkalmazását vizsgálják többek között az automatizálás, az egészségügyi diagnosztika, a távközlő hálózatok és az energetikai rendszerek optimalizálása terén. A következő években az MI oktatásba való bevonása terén is jelentős fejlesztéseket tervezünk.

Milyen kihívásokkal néz szembe a kar vezetőjeként? Mi az, amit kiemelten fontosnak tart?

A legnagyobb kihívás az egyetemi környezetben az egyensúly megtalálása az akadémiai kutatás, az ipari együttműködések és az oktatás minőségének fenntartása között. Szerencsére a VIK erős hagyományokkal büszkélkedhet ezen a téren, és a hallgatók számára is fontos, hogy a legfrissebb technológiákkal dolgozhassanak.

Emellett további fontos kihívás a tehetséggondozás. A karon mindig is nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a legjobb tanulóink számára külön lehetőségeket biztosítsunk, például kutató-fejlesztő projektekben való részvétellel. Az elmúlt években az egyetemi környezet és az ipari partnerekkel való kapcsolat is folyamatosan fejlődött, és ebben a dinamikus közegben kell újra és újra, most már az új BME vezetéssel együtt megtalálnunk az egyensúlyt.

Egyre többen választanak informatikai pályát, azonban a villamosmérnöki tudás továbbra is kulcsfontosságú a jövő technológiáinak fejlesztésében. Fontos, hogy a fiatalokat már középiskolás korban megismertessük a mérnöki gondolkodásmóddal és támogassuk őket a továbbtanulásban.

A másik jelentős változás, hogy a mesterséges intelligencia és az adatalapú rendszerek egyre nagyobb szerepet játszanak a mérnöki pályán belül. Az oktatásunknak is lépést kell tartania ezzel a trenddel, hogy a végzős mérnökeink versenyképes tudással kerüljenek ki a munkaerőpiacra. A következő években további fejlesztéseket tervezünk a mesterséges intelligencia és az Internet of Things (IoT) integrációja terén, hogy a hallgatóink gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek ezekben az új technológiákban.

A teljes interjú ide kattintva olvasható el.