![UNIside](https://uniside.hu/wp-content/themes/bootstrapstarter/assets/web/ujlogo.png")
Innováció, utánpótlás, tudástranszfer, együttműködés – ezeken áll vagy bukik a gazdaság versenyképessége. De mi kell ahhoz, hogy a felsőoktatási intézmények és a cégek tényleg egymás stratégiai partnerei legyenek? Egy izgalmas panelbeszélgetésen három szereplő – egy egyetemi témavezető, egy munkáltatói márka szakértő és egy üzleti innovációs szakember – osztották meg tapasztalataikat. A beszélgetést főszerkesztőnk, Pintér Lívia moderálta. Lássuk a legérdekesebb témákat!
A Connect Konferencia Vállalatok és intézmények együttműködése című panelbeszélgetése azt járta körül, hogyan tud valódi értéket teremteni az egyetemek és vállalatok kooperációja. Kovács László (BME Ipar 4.0 Technológiai Központ) hangsúlyozta: „Nagyon fontos, hogy azok a kutatási eredmények, amelyek az egyetemen születtek, átkerülhessenek az iparba, alkalmazásba kerüljenek. A másik irányból is fontos, hogy olyan kutatásokkal foglalkozzunk, amelyek az ipart érdeklik.” A BME-n természetes, hogy ipari partnerek nélkül nem működik az oktatás és a kutatás. Az egyetem célja nemcsak a hallgatók képzése, hanem a tudományos eredmények gyakorlati hasznosítása is – ehhez pedig elengedhetetlen a cégek bevonása.
Fontos szempont az is, hogy a vállalatok ne csupán „megrendelők” legyenek: olyan kérdésekkel érdemes megkeresni az egyetemet, amelyekből valódi közös kutatás születhet. Ez különösen a KKV-k számára lehet nehézkes, hiszen számukra gyors és költséghatékony megoldásokra van szükség. Éppen ezért a BME külön programokat indított a kisvállalkozások támogatására, például ingyenes workshopokkal és közösen végzett fejlesztésekkel.
Dobó Péter Márk, az E.ON képviseletében arról beszélt, hogy egy nagyvállalatnak stratégiai érdeke a fiatal tehetségek elérése. „Nagyvállalatként 6500 munkatársunk van, és évente körülbelül ezer új kollégát keresünk. Nagyon sok szakembert igyekszünk foglalkoztatni, és az egyetemeken lehet megtalálni a legfiatalabb szakembereket, akiket különböző módon próbálunk bevonni a vállalatba.” A márkaépítés a diákok fejében már jóval az állásinterjú előtt elkezdődik, éppen ezért az E.ON különleges, élményalapú programokat indított. A Challenge.ON egy játékos kihívássorozat villamosmérnököknek, az E.ON PIKNIK egy zenés-táncos-szakmai rendezvény, amelyet maguk a munkatársak visznek el az egyetemekre. Ezáltal a fiatalok játkos, kötetlen formában ismerhetik meg a céget.
A cél: olyan pozitív élményt adni, ami miatt a hallgatók később könnyebben választják az adott céget – akár gyakornokként, akár kutatóként, akár munkavállalóként.
A céges és egyetemi szinergiák nemcsak az oktatást vagy a toborzást segítik, hanem az innovációt is. Végvári-Gerencsér Dorka, a STRT Holding innovációs szakembere szerint sok múlik azon, hogyan fogalmazzuk meg az együttműködés célját: „Nem beszélünk egy nyelvet nagyvállalatként és egyetemként. Valahogy közelíteni kéne a nyelvezetben egymáshoz, hogy hatékonyan lehessen előrehaladni. Mi a STRT-nál ezen is szeretnénk javítani: egyfajta facilitátorként támogatjuk azt, hogy ezek az együttműködések hatékonyan tudjanak létrejönni. Ne csak a pályázat hívja életre ezeket az együttműködéseket, hanem automatikus és magától értetődő legyen, hogy egy nagyvállalat együttműködik a kutatókkal.”
A jó gyakorlatok között említette az ideatonokat, hekatonokat, startup versenyeket. Ezekben a programokban a hallgatók valós üzleti problémákra keresnek megoldást, miközben a cégek is inspirálódnak. Kiemelte: fontos, hogy a diákokat ne csak résztvevőként kezeljék, hanem kísérjék őket tovább, legyen szó mentorálásról, gyakornoki lehetőségről vagy akár hosszabb távú foglalkoztatásról.
A beszélgetés résztvevői abban is egyetértettek, hogy nem lehet minden kutatót vállalkozóvá nevelni, de lehet segíteni őket abban, hogy ötleteik piacképesek legyenek. „A kutatói gondolkodásmódot is szükséges kicsit finomhangolni, hogy egy kutató megértse azt, hogyan tudnak hasznosulni az ő eredményei, kutatásai, és nyitottabbnak kell lenni a piac, az üzleti élet irányába. De a vállalatoknak is meg kell érteniük azt, hogy kutatókkal együtt dolgozni nem teljesen az a műfaj, mint együtt dolgozni egy nagyon kreatívan gondolkodó fiatallal, egy startuppal vagy KKV-val” – magyarázta Végvári-Gerencsér Dorka. Nem kell mindenkiből üzletembert faragni, de kell egy rendszer, ami a kutatási fázisból eljuttatja az eredményeket a piacig.
Az új megközelítések között szó esett a BME BProf képzéséről is, amely kifejezetten gyakorlatorientált, és az utolsó két félévet a hallgatók már vállalatoknál töltik. Itt is kulcsfontosságú az együttműködés intézményesítése: az egyetem már dolgozik egy ipari intézet létrehozásán, amely kifejezetten a cégekkel való kapcsolattartásra és közös projektek menedzselésére jön létre.
A Connect Konferencia panelbeszélgetése azt járta körül, hogyan tudnak valódi értéket teremteni az egyetemek és vállalatok együttműködés útján. (Fotó: Connect)
A panelbeszélgetés végére egyértelművé vált: a hosszú távú, tudatosan felépített partnerségek hozzák a legnagyobb hasznot. Nem elég, ha egy vállalat egyetlen alkalommal lép kapcsolatba egy egyetemmel – a cél az, hogy a közös programok tudatosan épüljenek egymásra. A hallgatók, a kutatók, a vállalatok és az ország egésze is akkor profitál a legtöbbet, ha ezek a kapcsolatok nem csak projektek idejére jönnek létre, hanem folyamatosan fejlődnek.
Ahogy főszerkesztőnk, Pintér Lívia hangsúlyozta: „Alapvetően az innováció hajtja előre a gazdaságot, innováció nélkül nincs fejlődés, és manapság ez az egyetemek közreműködése nélkül nem is jöhet létre.” A hatékony vállalat–egyetem együttműködéshez elengedhetetlenek azok a munkatársak is, akik tisztában vannak azzal, milyen értéket képvisel az egyetem a cég számára, és pontosan értik, mire van szüksége a vállalatnak, illetve mit tud viszonzásképp nyújtani az intézmény felé.
