Tudományos fun factek a karácsonyról és az újévről

A karácsony és az újév tele van olyan hagyományokkal, amelyeket évről évre automatikusan követünk. Feldíszítjük a fát, eszünk bizonyos ételeket, visszaszámolunk éjfélkor, majd megfogadjuk, hogy az új évben valamit máshogy csinálunk. De mi történik mindeközben a testünkben, az agyunkban, vagy akár a természetben? Az ünnepek meglepően sok tudományos érdekességet rejtenek, amelyek egyszerre tanulságosak és kicsit szórakoztatók is.

A karácsony és az újév nemcsak hagyományok, hanem komplex pszichológiai, biológiai és társadalmi folyamatok találkozási pontjai is. Az ünnepi szokások mögött gyakran olyan mechanizmusok húzódnak meg, amelyek segítenek lassítani, kapcsolódni és újrakeretezni az időt.

Miért tűnik a karácsonyi időszak egyszerre lassúnak és rohanósnak?

Sokan érzik úgy, hogy decemberben felgyorsul az idő, miközben visszatekintve már végtelennek tűnnek a napok. A pszichológia szerint ez az élmény az érzelmi telítettséggel függ össze. Minél több érzelmileg jelentős esemény történik rövid idő alatt, annál zsúfoltabbnak érződik az időszak. Az agy ilyenkor több emléket „raktároz el”, ezért visszatekintve hosszabbnak tűnik, miközben a mindennapokban rohanásként éljük meg.

Miért alszunk rosszabbul az ünnepek alatt?

A karácsonyi időszak alvás szempontjából igazi kihívás. A megváltozott napirend, a késői lefekvés, a több cukor és koffein mind felborítja a cirkadián ritmust. Kutatások szerint már néhány nap rendszertelenség is elég ahhoz, hogy az alvás minősége romoljon. Ezért fordulhat elő, hogy valaki ünnepek után fáradtabbnak érzi magát, mint előtte, még akkor is, ha elvileg pihent.

Miért hatnak ránk erősen a karácsonyi illatok?

A fahéj, a szegfűszeg vagy a narancs illata nem véletlenül idéz fel erős emlékeket, hiszen alapvetően a karácsonyhoz kötődnek erősen, ami évente egyszer ad friss benyomásokat. A szaglás az egyetlen érzékszerv, amely közvetlen kapcsolatban áll az agy érzelmi központjaival, például az amygdalával és a hippokampusszal. Emiatt egyetlen illat képes évekkel korábbi karácsonyokat „visszahozni” pár másodperc alatt. Tudományos szempontból ez az egyik legerősebb emlékezeti mechanizmus, és ezért működnek olyan jól az ünnepi illatok.

Tényleg boldogabbá tesz az ajándékozás?

A neurológiai kutatások szerint igen. Amikor valaki ajándékot ad, az agy jutalmazó rendszere aktiválódik, és megnő a dopamin és az oxitocin szintje. Ez a hatás sokszor erősebb, mint amikor valaki ajándékot kap. Magyarán adni biológiailag is „jó érzés”, még akkor is, ha az ajándék nem tökéletes. A karácsonyi „mit vegyek?” stressz tehát paradox módon ugyanannak a folyamatnak a része, amely végül örömöt okoz.

A karácsony tényleg közösségibbé tesz?

Szociálpszichológiai kutatások szerint az ünnepek idején erősebb a proszociális viselkedés, vagyis az egymás felé fordulás, az adakozás és a segítségnyújtás. Ez részben kulturális tanulás, részben érzelmi hatás: ha sokan viselkednek együttműködően, az hatással van a környezetükre, és ezáltal más emberekre is.

Miért esik jól az ünnepi comfort food?

A karácsonyi ételek gyakran szénhidrátban és zsírban gazdagok. Ez nem véletlenül esik jól. A szénhidrátfogyasztás elősegíti a szerotonin termelődését, amely nyugtató, hangulatjavító hatású. Evolúciós szempontból a téli időszakban az energiadús ételek fogyasztása túlélési előnyt jelentett. A bejgli iránti vágy tehát nem gyengeség, hanem egy nagyon régi biológiai program finom mellékhatása.

Miért olyan nehéz betartani az újévi fogadalmakat?

Január elején sokan érzik úgy, hogy most tényleg minden megváltozik. A pszichológia szerint azonban a túl általános fogadalmak eleve kudarcra vannak ítélve. Az agy nem tud mit kezdeni az olyan célokkal, mint a „jobb ember leszek” vagy a „többet tanulok”. A kutatások azt mutatják, hogy a konkrét, mérhető és kis lépésekre bontott célok sokkal nagyobb eséllyel maradnak fenn február után is – például, hogy „minden szombaton elmegyek ételt osztani”, vagy „elmegyek nyelviskolába”.

Miért szeretjük annyira a visszaszámlálást szilveszterkor?

A visszaszámlálás kollektív élménye pszichológiailag erős közösségépítő hatással bír. Az egyszerre kimondott számok és az azonos időpontban bekövetkező „újrakezdés” erősíti az összetartozás érzését. Az agy számára ez egyfajta szinkronizációs élmény, amely csökkenti a bizonytalanságérzetet, és növeli a kontroll illúzióját egy új korszak kezdetén.

Miért érezzük úgy, hogy az új év tiszta lap?

Az úgynevezett „fresh start effect” szerint az emberek hajlamosabbak változtatni akkor, amikor valamilyen időbeli határvonalhoz érnek. Az újév egy ilyen pszichológiai mérföldkő. Az agy ilyenkor könnyebben választja szét a múltat és a jelent, még akkor is, ha valójában január 1. csak egy újabb nap a naptárban.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.