A tudomány valódi mércéje a visszajelzés, nem csak a számok

A Miskolci Egyetem tudományos teljesítménye nemcsak számokban mérhető – sokkal inkább abban a nemzetközi visszhangban, amelyet kutatói munkája kivált. Erről beszélt egy friss interjúban Szabó Norbert Péter, az MTA doktora, a Tudományos Tanács elnöke, a Nyersanyagkutató Földtudományi Intézet intézeti tanszékvezető egyetemi tanára, aki szerint a tudomány egyik legfontosabb elismerése maga a hivatkozás.

Az elnökkel a Miskolci Egyetem Kiemelkedő Kutatója oklevelek átadása kapcsán beszélgettek. Szabó Norbert Péter elmondta: „Fontosnak tartom, hogy a tudomány ne zárt világ legyen, hanem párbeszéd a társadalommal.”

Nemzetközi szinten is mérhető siker

A Miskolci Egyetem tudományos stratégiájának egyik legfontosabb pillére a kiválóság elismerése – ezt jól példázza a Kiemelkedő Kutató díj, amely nemcsak egyéni teljesítményeket, hanem az intézmény egészének fejlődését is visszaigazolja. Az egyetem minden évben azoknak az oktatóknak és kutatóknak adja az elismerést, akik publikációs és hivatkozási teljesítményükkel jelentősen hozzájárulnak a nemzetközi tudományos láthatóság erősítéséhez.

A 2025-ös eredmények különösen figyelemre méltók: az ünnepélyes díjátadón összesen 67 oktató vehette át a kitüntető oklevelet, hét kar képviseletében. A kiválasztás szigorú, objektív tudománymetriai szempontok alapján történt: a Scopus adatbázisban jegyzett publikációk, valamint az ezekre érkező független hivatkozások képezték az értékelés alapját.

Horváth Zita, az ME rektora (Fotó: Miskolci Egyetem)

Az elismerések jelentőségét jól összefoglalja az egyetem vezetésének szemlélete: „Nem elég jónak lenni, annak is kell látszani” – fogalmazott Horváth Zita rektor, utalva arra, hogy a nemzetközi rangsorokban való megjelenés kulcsa a látható, mérhető tudományos teljesítmény. A díjátadó így nemcsak ünnep, hanem stratégiai üzenet is: a Miskolci Egyetem a jövőben is a minőségi kutatásra és annak globális hatására építi fejlődését.

A hivatkozás mint tudományos párbeszéd

A laikus szem számára a hivatkozások gyakran csupán statisztikai adatnak tűnnek, valójában azonban sokkal többről van szó.

„Ezek nem pusztán adminisztratív adatok, hanem a szakmai közösség érdemi visszajelzései” – fogalmazott a Szabó Norbert Péter. A hivatkozás azt jelzi, hogy egy kutatási eredmény eljutott másokhoz, akik azt felhasználták, továbbgondolták, vagyis a tudományos diskurzus részévé tették.

Ez a szemlélet jól mutatja a Miskolci Egyetem tudományos filozófiáját: a kutatás nem elszigetelt teljesítmény, hanem globális együttműködés és folyamatos párbeszéd.

Így válik mérhetővé a tudás

A publikációk megjelenése csak az első lépés. A nemzetközi adatbázisokba – például a Scopusba – bekerülve válnak láthatóvá a világ kutatói számára, akik relevancia esetén beépítik saját munkájukba.

A folyamat gyakran időigényes: előfordul, hogy éveket kell várni az első hivatkozásra, ugyanakkor egy sikeres kutatócsoport esetében ez a visszajelzés egyre gyorsabbá válik.

Fotó: Miskolci Egyetem

A tudományos teljesítmény értékelésében kiemelt szerepet kapnak a független hivatkozások, amelyek a nemzetközi rangsorok – például a QS vagy a Times Higher Education – alapját is képezik.

Növekvő nemzetközi láthatóság

A Miskolci Egyetem kutatási eredményei számokban is visszaigazolódnak. A 2019 és 2023 között megjelent, Scopusban jegyzett publikációkra 2019 és 2024 között érkezett független hivatkozásokat vizsgálva kiderült, hogy 1.702 műre 12.059 hivatkozás érkezett. Ez közel 13 százalékos növekedés a korábbi évekhez képest.

Ez nemcsak mennyiségi fejlődés, hanem egyértelmű jele annak is, hogy az intézmény egyre erőteljesebben jelenik meg a nemzetközi tudományos térben.

Méltányosság és tudományterületi különbségek

A tudományos értékelés egyik kulcskérdése az igazságosság. Nem minden terület „termel” azonos számú hivatkozást, ezért az egyetemen differenciált rendszert alkalmaznak.

„Az a cél, hogy a rendszer arányos és méltányos legyen” – hangsúlyozta a tanszékvezető. Ennek megfelelően a különböző karok eltérő ponthatárokkal dolgoznak, figyelembe véve az adott tudományág sajátosságait.

Szabó Norbert Péter (Fotó: Miskolci Egyetem)

Együttműködés és közösség

A hivatkozások nemcsak visszajelzések, hanem új kapcsolatok kiindulópontjai is lehetnek. A nemzetközi együttműködésekben született publikációk nagyobb visszhangot kapnak, ami erősíti az intézmény globális beágyazottságát.

Ez a hatás túlmutat a tudományon: hozzájárul az egyetem vonzerejének növekedéséhez, a hallgatói létszám bővüléséhez és a kutatási források bővítéséhez is.

Elismerés mint motiváció

Bár a kiemelkedő kutatói díjak nem járnak pénzjutalommal, szakmai súlyuk jelentős.

„Ez szakmai visszaigazolás” – fogalmazott Tudományos Tanács elnöke, utalva arra, hogy a kutatás időnként hosszú és magányos folyamat, amelyben különösen fontos a visszajelzés. „Amikor valaki elismerést kap, az azt jelzi: amit csinál, annak súlya van” – tette hozzá.

Fotó: Miskolci Egyetem

Az egyéni teljesítmények a díjak által az intézmény egészének sikerévé válnak, erősítve a Miskolci Egyetem pozícióját a nemzetközi felsőoktatásban.

Tudomány és nyitottság

A Miskolci Egyetem nemcsak kutat, hanem közvetít is: célja, hogy a tudomány ne zárt rendszerként működjön, hanem párbeszédet folytasson a társadalommal.

Ez a szemlélet tükröződik az egyetem tudományos közösségi eseményeiben is, ahol a kutatási eredmények közérthető formában jutnak el a szélesebb közönséghez.

Egyetem, ahol a tudomány „visszaszól”

A Miskolci Egyetem példája jól mutatja: a tudományos kiválóság nem csupán publikációk számában mérhető, hanem abban a hatásban, amelyet a világ kutatói közösségére gyakorol.

A hivatkozás így nem puszta szám – hanem valódi visszajelzés arról, hogy az itt születő tudás értéket teremt, párbeszédet indít, és formálja a jövőt.

——

A kiemelt kép forrása: Miskolci Egyetem.