„Nem a technológiából kell kiindulni, hanem a problémából” – interjú Keresztúri Zsolttal, az Innoskart Digitális Klaszter klasztermenedzserével

Egy jó ötlet önmagában még nem innováció: valódi problémát kell megoldania, és arra is szükség van, hogy legyen, aki használni akarja. Keresztúri Zsolt, az Innoskart Digitális Klaszter klasztermenedzsere szerint ehhez már a fejlesztés elején közel kell hozni egymáshoz a kutatókat, a vállalkozásokat és a leendő felhasználókat.

A cikk eredetileg a Pályaképek UNI in&out 2026 Innováció kiadványában jelent meg.

Mi a tapasztalatuk, mit várnak ma leginkább a vállalatok az egyetemektől?

Ez cégenként változik. Van, amely konkrét technológiai megoldást keres, más új termék vagy folyamat fejlesztéséhez szeretne kutatási együtt működést, és természetesen a jól képzett szakemberekre is szükség van. De van egy ennél kevésbé kézzelfogható előnye is az együttműködéseknek. Egy egyetem képes olyan kérdéseket feltenni egy vállalkozásnak, amelyekre a cégen belül korábban talán senki nem gondolt. Egy vállalatnál évek alatt kialakulhatnak rutineljárások, amelyeket már senki nem kérdőjelez meg, pedig nem biztos, hogy ezek jelentik a legjobb megoldást. Ebben akár egy hallgató bevonása is új szemléletet hozhat. Azt látjuk, hogy az egyetemek részéről már erős az igény arra, hogy a diákok vállalatoknál is dolgozzanak az egyetemi éveik alatt. A céges oldalon ez még valamivel kevésbé általános. Egy klaszternek éppen az lehet az egyik feladata, hogy ezt a két oldalt közelebb hozza egymáshoz.

Milyen szerepet kaphatnak a hallgatók az egyetemek és a vállalatok együttműködésében?

Többféleképpen is bekapcsolódhatnak. Az egyik lehetőség, hogy egy tanuló már az egyetemi évei alatt részt vesz egy vállalat működésében, és ott dolgozik egy konkrét ipari problémán. Most azt próbáljuk erősíteni, hogy az egyetemekről minél több diák kerüljön ily módon közel a vállalati szférához. A klaszterünk által vezetett nemzetközi projektekben is részt tudnak venni hallgatók. Ennek még egy érdekes hozadéka van: így a klaszterek világát is megismerik, amelyről egyébként az egyetemi oktatásban viszonylag kevés szó esik.

Hol akad el leggyakrabban az egyetemi tudás és a vállalati igények találkozása?

Már az időtávok is különböznek. Egy vállalkozás egy vagy két éven belül szeretne eredményt látni, sőt sokszor ennél is gyorsabban. Az egyetemi kutatási projektek azonban jellemzően hosszabb időtávban működnek. A vállalat ráadásul egy nagyon konkrét problémát lát: magas a selejt arány, nincs megfelelő szakember vagy valamelyik folyamat nem elég hatékony. Az egyetem ezzel szemben kutatási eredményekben és módszerekben gondolkodik. Egy klaszter éppen abban segíthet, hogy a vállalati problémából olyan szakmai kérdést fogalmazzon meg, amelyhez már meg lehet találni a megfelelő egyetemi vagy technológiai partnert. Nálunk több egyetem és kutatóintézet is jelen van a tagságban, így van miből építkezni. Fontos az is, hogy már az együttműködés kezdetén tisztázzuk a szellemi tulajdon kérdését: kié lesz az eredmény, és mi történik vele a projekt lezárulta után. Ha ezt nem rendezzük előre, az később komoly problémákat okozhat.

A Széchenyi István Egyetemmel közös projektben a virtuális valóság egészségügyi oktatási felhasználásával is foglalkoztak. Mitől tud egy egyetemi fejlesztés kilépni a laborból?

A VReduMED egy Interreg Central Europe-projekt volt, amelyben cseh, osztrák, német, szlovák és magyar partnerek működtek együtt. Az ilyen fejlesztéseknél az egyik legfontosabb kérdés az, hogy valódi felhasználói problémára reagálnak-e. Egy technológia tudományosan lehet rendkívül érdekes, de ettől még nem biztos, hogy a gyakorlatban is használható. Valós felhasználókra, valódi tesztkörnyezetre és visszajelzésekre van szükség. Egy egészségügyi fejlesztésnél például már a folyamat közben érdemes bevonni azokat az ápolókat és más egészségügyi szakembereket, akik később használni fogják az eszközt. Először tehát szükség van egy pilotra, utána pedig validálni kell a meg oldást. Valóban javítja a képzést? Könnyen használható? Más környezetben is megismételhető a siker? Ezután jöhet az a szakasz, ahol az üzleti és innovációs szereplők – például egy klaszter – partnereket kereshetnek a továbbfejlesztéshez és a piacra lépéshez. Egy jó innovációból akkor lesz valóban termék, ha találkozik egy létező igénnyel. A technológiai fejlettség nagyon fontos, de önmagában nem garantálja a piaci sikert.

A mesterséges intelligencia ma szinte minden vállalat napirendjén szerepel. Egy kisebb cégnek hol érdemes elkezdenie a használatát?

A legfontosabb, hogy egy vállalkozás ne abból induljon ki, hogy most mindenki az MI-ről beszél, tehát nekünk is feltétlenül kell valamilyen mesterségesintelligencia-megoldás. Először azt az üzleti problémát kell megtalálni, amit meg akar oldani, utána lehet eldönteni, hogy erre valóban az MI-e a megfelelő eszköz. Egy kisebb cégnél jó kiindulópont lehet az adminisztratív vagy rendszeresen ismétlődő feladatok automatizálása, a dokumentumfeldolgozás, az ügyfélszolgálat vagy az értékesítés támogatása. Egy ipari középvállalatnál már szóba kerülhet a prediktív karbantartás, a termelési adatok elemzése, a hibafelismerés vagy a kereslet előrejelzése. A lényeg, hogy jól körülhatárolt feladattal induljunk, és az eredményt mérni lehessen. Mennyi időt takarít meg? Csökkenti a költségeket? Javít ja a minőséget? Növeli a bevételt? Érdemes először egy kisebb pilotot ki próbálni, és csak akkor kiterjeszteni a technológiát, ha ott már látható az eredmény.

Az Innoskart az idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját. Mennyit változott ez idő alatt a klaszter feladata?

Nagyon sokat. Egyrészt sokkal többen lettünk, jelenleg 86 tagunk van, köztük egyetemek, kutatóintézetek, nagyvállalatok, valamint sok kis- és középvállalkozás. Húsz évvel ezelőtt egy klaszter egyik fő feladata az volt, hogy információt közvetítsen a vállalkozások között, és segítsen nekik üzleti vagy szak mai partnereket találni. Ma ez már kevés. Sokkal konkrétabb problémákkal fordulnak hozzánk a cégek. Hogyan lehet egy adott technológiát bevezetni? Mire használható? Milyen üzleti eredményt hozhat? Hogyan lehet finanszírozni? Régebben tehát elsősorban maga a kapcsolatépítés volt a cél, ma egy re inkább az a feladatunk, hogy ezekből a kapcsolatokból konkrét innovációk és üzleti együttműködések szülessenek. Ami húsz év alatt sem veszített a jelentőségéből, az a közvetlen európai uniós forrásokhoz és nemzetközi projektekhez való kapcsolódás.

Eredetileg információs és kommunikációs technológiai klaszterként indultak, ám 2019 óta digitális klaszterként határozzák meg magukat. Mit jelentett ez a váltás?

Az IT önmagában egy ágazat. A digitalizáció viszont egy olyan folyamat, amely gyakorlatilag minden ágazatot átsző. Korábban elsősorban informatikai vállalkozások működtek együtt egy mással a mi ernyőnk alatt. Ma már sok olyan gyártó, termelő vagy szolgáltató vállalkozás is van a klaszterben, amelyek önmagukban nem informatikai cégek. A kérdés ilyenkor az, hogyan tudja például egy gyártóvállalat használni a mesterséges intelligenciát vagy a digitálisiker-technológiát, illetve miként lehet egy hagyományos üzleti vagy termelési folyamatot digitalizálni. Ebben a technológiai cégek tudása találkozik azokkal a vállalkozásokkal, amelyeknek szükségük van erre a tudásra. A cél az, hogy a digitális technológia ne önmagáért legyen érdekes, hanem a vállalatok verseny képességének az eszközévé váljon.

Keresztúri Zsolt

• 56 éves, nős, három gyerek édesapja.
• A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen 1995-ben szerzett diplomát külgazdasági és európai uniós szakirányon.
• Pályája elején négy éven át az ITD Hungarynél dolgozott, ahol elsősorban távol-keleti nagy vállalatok magyarországi be ruházásainak előkészítésében vett részt.
• 2002-ben csatlakozott a DBH Group csapatához. Projektmenedzsmenttel, magyar kkv-k külpiaci terjeszkedésének támogatásával, külföldi vállalatok magyarországi befektetéseivel, valamint hazai és nemzetközi pályázatokkal foglalkozott.
• 2012 és 2023 között az Omnipack Első Magyar Csomagolástechnikai Klaszter klasztermenedzsere volt.
• 2023 óta az Innoskart Digitális Innovációs Klaszter klasztermenedzsere.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out kiadványt megújult címmel, de a megszokott tartalommal, Pályaképek néven érheted el. A 2026-os Innováció lapszámban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!