Tanár vagy algoritmus? – az EdTech Summit Hungary az oktatás új dilemmáit járta körül

Mi történik, ha egy tanár mesterséges intelligenciát használ egy dolgozat értékeléséhez, de más eredményre jut, mint a gép? És mit érdemes megtanulni akkor, amikor egy AI másodpercek alatt képes megoldani összetett feladatokat? Több mint 300 oktatási szakember részvételével ezek a kérdések kerültek az idei EdTech Summit Hungary középpontjába. A konferencián az UNIside kiállítóként és előadóként is részt vett, és egy konkrét középiskolai példán keresztül mutatta be, hogyan lehet a mesterséges intelligencia használatát ésszerű keretek közé terelni.

Néhány éve még elsősorban arról folyt a vita, beengedhető-e a mesterséges intelligencia az oktatásba. Ez a kérdés mára részben eldőlt: a diákok használják, a pedagógusok is egyre gyakrabban találkoznak vele, és az AI már a tanulás, az értékelés és az intézményi működés egyes területein is megjelent. Az oktatás előtt így egy újabb probléma áll: meddig terjedhet a gép szerepe, és hol kell mindenképpen az embernek meghoznia a döntést?

Erről szólt október 3-án az ELTE-n megrendezett VI. EdTech Summit Hungary. A konferenciára több mint 300 pedagógus, kutató, egyetemi oktató, intézményi szakember, döntéshozó és oktatástechnológiai szakértő érkezett, a programban 23 előadó és 15 kiállító vett részt. Ez a látogatottság még a rendezvény előtt várt 200–250 fős részvételt is meghaladta.

A tiltás nem megoldás

A rendezvényen az UNIside saját standdal is jelen volt, szakmai programjában pedig Pintér Lívia, az UNIside alapítója és tulajdonosa, valamint Sajtos István, a PeakX igazgatója tartott közös előadást A mesterséges intelligencia tudatos használata címmel. Az előadás egyik alapgondolata az volt, hogy az AI fejlődése alapvetően megváltoztatta a digitális eszközökhöz fűződő viszonyunkat. A diákok ma már pillanatok alatt juthatnak válaszokhoz, készíthetnek összefoglalókat vagy oldhatnak meg összetett feladatokat. A gyorsaság azonban könnyen az önálló gondolkodás és a tudatos használat rovására mehet.

Pintér Lívia és Sajtos István előadása a VI. EdTech Summit Hungary-n.

Pintér Lívia és Sajtos István a tiltás helyett az oktatás fontosságát hangsúlyozta: a fiataloknak meg kell tanulniuk, mikor és hogyan érdemes az AI-hoz fordulni, hogyan ellenőrizzék a kapott válaszokat, és mely feladatokat kell továbbra is önállóan elvégezniük. Az UNIside a Siemensszel együttműködve korábban több felmérést is végzett egyetemi hallgatók körében, amelyek az AI használatát, előnyeit és a technológiához kapcsolódó hozzáállást vizsgálták. Saját mesterségesintelligencia-képességeinek fejlesztése során került kapcsolatba a Peak szakembereivel, az együttműködés pedig egy konkrét oktatási projektben is folytatódott.

Az UNIside és a Peak közreműködött a Közgazdasági Politechnikum (Poli) AI-használati szabályzatának kidolgozásában és továbbfejlesztésében. A konferencián az ebből származó tapasztalatokat is megosztották.

Mit tehet meg a diák az AI segítségével?

A Közgazdasági Politechnikumban a szabályzat kidolgozását egy gyakori probléma indokolta: előfordult, hogy egy beadandó feladatnál felmerült az AI használatának gyanúja, ám nem voltak egyértelmű szabályok arra, mikor és milyen mértékben vehetik igénybe a diákok a technológiát.

A megoldást egy nemzetközi keretrendszer iskolai alkalmazása jelentette. Az ötfokozatú rendszer minden feladatnál meghatározza, milyen szerepet kaphat a mesterséges intelligencia. Egy dolgozatot például teljesen önállóan kell megírni, egy házi esszéhez már lehet AI-val ötletelni, míg egy projektmunkánál vagy prezentációnál a technológia ennél nagyobb segítséget is nyújthat. A diákoknak ugyanakkor röviden be kell mutatniuk, hogyan használták az AI-t, és mit vettek át a válaszaiból.

Sajtos István az UNIside Pályaképek című kiadványában arra is rámutatott, hogy a szabályok közérthető ismertetése legalább akkora kihívás, mint a kidolgozásuk. A rendszer működését egy év tapasztalatai alapján felülvizsgálják, és szükség esetén módosítják. Az ilyen iránymutatásokra egyre nagyobb szükség van.

A konferencián az UNIside kiállítóként és előadóként is részt vett.

Az UNIside számára kiemelten fontos, hogy a fiatalokat érintő legújabb oktatási és technológiai kérdések alakításában is aktív szerepet vállaljon. A Siemensszel közös kutatások, valamint a Közgazdasági Politechnikum AI-szabályzatának kidolgozásában való részvétel is ezt a törekvést tükrözi. A szakmai munka mellett a személyes találkozásokra is nagy hangsúlyt helyez: az UNIside Glow up! Napon például a pályaválasztás, az önfejlesztés és a jövő lehetőségei kerülnek középpontba. A cél minden esetben ugyanaz: hasznos tudással segíteni a fiatalokat a továbbtanulásban és a pályakezdésben.

A gép segíthet, a felelősséget azonban nem veheti át

Egy AI-rendszer már képes elemezni egy választ, visszajelzést készíteni, vagy akár segítséget adni a dolgozatok javításában. Ettől azonban rögtön felmerül a kérdés: mi történik, ha a gép és a pedagógus másként ítéli meg ugyanazt a teljesítményt?

A konferencia egyik kerekasztal-beszélgetése éppen azt vizsgálta, hol húzódjon az algoritmikus segítség és a pedagógusi felelősség határa. A résztvevők álláspontja szerint az AI bevonása önmagában nem csökkenti a tanár felelősségét. A szakmai döntésnek továbbra is a pedagógus kezében kell maradnia, miközben a tanulók jogaira, önállóságára és személyes adatainak védelmére is figyelni kell.

Ha a gép tudja a választ, miért kell még tanulni?

Az AI terjedése egy ennél is alapvetőbb kérdést hoz magával. Ha egy chatbot néhány másodperc alatt megír egy összefoglalót, elmagyaráz egy képletet vagy megold egy összetett feladatot, könnyű eljutni oda, hogy felmerüljön: milyen tudásra lesz szüksége magának az embernek?

Détári István, az Edutus Egyetem Mesterséges Intelligencia Központjának vezetője előadásában arra jutott, hogy a könnyen hozzáférhető gépi segítség nem csökkenti az önálló tudás jelentőségét. „Az AI nem teszi feleslegessé a tudást – csak könyörtelenül láthatóvá teszi, ha valaki nem tud gondolkodni nélküle.” A technológia terjedésével ezért még fontosabbá válhat az önálló gondolkodás, a kritikai ítélőképesség és annak felismerése, hogy egy gépi válasz mikor megbízható, és mikor szorul ellenőrzésre.

A konferenciára több mint 300 pedagógus, kutató, egyetemi oktató, intézményi szakember, döntéshozó és oktatástechnológiai szakértő érkezett.

Nemzetközi kapcsolatból konkrét együttműködés

A konferencián egy konkrét nemzetközi együttműködést is bejelentettek. Az Edutus Egyetem és a European EdTech Alliance stratégiai megállapodást kötött. Az európai szervezet közel harminc ország oktatástechnológiai közösségeit, összesen több mint 2600 szervezetet kapcsol össze. Az együttműködés célja, hogy a magyar oktatási és technológiai szereplők közvetlenebb kapcsolatba kerüljenek a nemzetközi fejlesztésekkel és szakmai hálózatokkal.

A konferencia egyértelmű üzenete az volt, hogy az AI oktatási jelenléte ma már adottság. A következő évek valódi kérdése az lesz, hogyan illeszkedik be a tanulásba úgy, hogy közben ne halványuljon el a pedagógus szerepe, az önálló gondolkodás és a személyes felelősség.