A TALIS 2024 magyar eredményei – Ki áll holnap a katedrán?

Mit mutat a TALIS 2024? A magyar tanárok elkötelezettek, de túlterheltek – a digitális lemaradás és az alacsony megbecsültség új kihívásokat hoz az oktatásban.

A TALIS 2024 (Teaching and Learning International Survey) az OECD legátfogóbb nemzetközi tanárvizsgálata, amely több mint ötven ország pedagógusait és intézményvezetőit kérdezte meg a tanítás mindennapi gyakorlatáról, körülményeiről és kihívásairól.

Magyarország immár negyedik alkalommal vett részt a felmérésben, így a friss adatok lehetőséget adnak a korábbi ciklusokkal való összevetésre is.

Több évtized tapasztalat a katedrán

A magyar tanárok átlagéletkora negyvenkilenc év, ami meghaladja az OECD-országok negyvenöt éves átlagát.
A nők aránya a pedagóguspályán hetvenkilenc százalék, vagyis a tanítás továbbra is elsősorban női hivatásnak számít.
A szakmai tapasztalat átlaga huszonegy év, azaz a tanárok több mint fele két évtizednél is régebben van a pályán. Ez egyszerre jelent stabilitást és figyelmeztetést a fiatal utánpótlás hiányára.

Digitális kihívások és mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia (MI) oktatási alkalmazása Magyarországon még gyerekcipőben jár.
Míg az OECD-országokban a tanárok mintegy harminchat százaléka használ MI-eszközöket, hazánkban ez az arány mindössze huszonhárom százalék.
A legtöbben információgyűjtésre, óratervek készítésére vagy készségfejlesztés támogatására használják a technológiát.
Az MI-t nem használó tanárok nyolcvankettő százaléka nem érzi magát kellően felkészültnek, ami a tanárképzés digitalizációs kihívásait jelzi.

Munkaidő és stressz – a pálya terhei

A magyar tanárok heti átlagos munkaterhelése negyvenhárom egész két tized óra, ami valamivel meghaladja az OECD-átlagot.
A tanárok közel harminc százaléka számol be jelentős munkahelyi stresszről (OECD-átlag: tizenkilenc százalék).
A leggyakoribb stresszforrások a túlzott adminisztráció (ötvenöt százalék), a gyakori szabályozási változások (negyvennyolc százalék) és a magas óraszám (negyvenhat százalék).

Ugyanakkor a magyar pedagógusok többsége továbbra is elkötelezett: hatvanhárom százalékuk úgy véli, a tanári pályának több előnye van, mint hátránya.
A tanárok mindössze tíz százaléka váltana másik iskolába – az OECD-átlag ennek a duplája.