A pedagógusképzés a második legnépszerűbb: 2024 a tanárok éve!

„Európában kimagasló, világviszonylatban kifejezetten ritka arány, hogy itthon tíz jelentkezőből nyolc állami ösztöndíjjal kezdi meg a tanulmányait” – mondta Pósánné Rácz Annamária, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára a magazinunknak adott interjújában.

Ez a cikk eredetileg az UNI in&out 2025-ös kiadványában jelent meg.

Hogyan alakultak az idei felsőoktatási jelentkezőszámok, a várakozások szerinti volt-e a felvettek száma? Hogyan értékeli ezeket?

Második éve több mint 100 ezer fölött van a felsőoktatásba felvettek száma, ami az idén 101 421 hallgatót jelent. Továbbra is a modellváltott intézmények a legnépszerűbbek. A legtöbben az idén is a gazdaságtudományi képzési területet választották, azonban kiemelendő, ahogy már többször elhangzott: 2024 a tanárok éve! A rugalmasabbá alakított képzési rendszernek köszönhetően a pedagógusképzés a második legnépszerűbb, 14 965 fővel, ami a két évvel ezelőtti létszám duplája. Európában kimagasló, világviszonylatban kifejezetten ritka arány, hogy itthon tíz jelentkezőből nyolc állami ösztöndíjjal kezdi meg a tanulmányait. Az állam részükre fejenként hatmillió forintot biztosít a teljes képzési időre. A jelenlegi tanévben minden második diák vidéki egyetemen tanul, és a hátrányos helyzetű járásokból felvettek esetében átlagosan 50 százalékos növekedés tapasztalható, ami a felsőoktatásunk versenyképes és esélyteremtő voltának, a korábbi évek intézkedéseinek az eredménye. A jelentkezők egyre nagyobb részét sikerül helyben tartani a vidéki térségekben.

Az összes hallgatói létszámban és a jelentkezésekben is a levelezős munkarend a meghatározó, ami azt mutatja, hogy a felsőoktatásunk a felnőttképzésben is meghatározó szerepet vállal, hiszen munka mellett egyre többen tanulnak. Az új felvételi követelmények és az egyetemek rugalmas, a diákok egyéni tanulási útvonaltervezését támogató oktatásszervezése a munka mellett magukat továbbképezni vágyók számára nyitották meg a felsőoktatást. A fentiek tükrében abszolút sikerként tekinthetünk az idei felvételi eredményekre.

Ha már a felnőttképzési vonatkozásokról beszélünk: milyen arányú a mester-, a szakirányú továbbképzés, a PhD-képzés?

A 2024/2025-ös tanévben mesterképzésben (MA/MSc/MProf) 41 201, szakirányú továbbképzésben 16 348, doktoriban (PhD/DLA) 11 017 fő vesz részt. Az utóbbi négy tanév adatait tekintve a hallgatók száma szakirányú továbbképzésben 16-17 ezerre tehető, míg a doktoriban ez a  szám 10-11 ezer. A mesterképzésben résztvevőknél a folyamatos növekedés eredményeként közel 7 ezerrel többen vesznek részt. A fenti számok is azt mutatják, hogy egyre többen választják a mesterképzést.

A felnőttképzésben milyen arányt képviselnek az egyetemek, esetleg más intézmények, magániskolák, szakképzők? Hogyan értelmezi a tárca ezt?

Az elmúlt években azt tapasztaljuk, hogy egyre többen ülnek vissza az iskolapadba munka mellett is, hogy bővítsék a tudásukat és javítsák az elhelyezkedési esélyeiket. Kormányzati célkitűzés, hogy 2030-ra a felnőttek közel háromnegyede részt vegyen évente valamilyen képzésben, miközben a foglalkoztatottsági ráta a jelenlegi 78-ról 85 százalékra emelkedjen. A célként megfogalmazott foglalkoztatási arány eléréséhez fontos, hogy minél többen részt vegyenek olyan képzésben, amely valamilyen szakmai kompetencia fejlesztését segíti. E cél elérésének érdekében Hajdú-Bihar vármegyében pilotprogramot indítottunk: 57 képzési csoportban, 18 helyszínen 643 résztvevő számára biztosítottunk intenzív, néhány hónap alatt elvégezhető képzéseket. A program célja, hogy szakmát adjunk azok kezébe, akik dolgozni akarnak, ezáltal támogatva őket az elhelyezkedésben.

2020 szeptembere és 2024 októbere között több mint 15 ezer felnőttképzőt regisztráltunk a Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszerben. A hazai felsőoktatási intézményeket tekintve elmondható, hogy több mint 65 százalékuk végez valamilyen felnőttképzési tevékenységet, míg országszerte több mint 320 szakképző intézmény kínál ilyen lehetőségeket. A felsőoktatási intézmények az említett időszakban több mint 7800, a szakképző intézmények pedig több mint 2600 képzést tartottak. Ezek a számok jól mutatják, hogy az úgynevezett klasszikus felnőttképzők mellett a felsőoktatási és szakképző intézmények is egyre nagyobb szerepet vállalnak, és bővítik a kínálatukat a felnőttképzés területén is.

A felsőoktatás, a szak- és a felnőttképzés egymást jól kiegészítő terület, amelyek a szoros kapcsolódási pontjaikkal hatékonyan tudnak reagálni a társadalmi, technológiai és ipari kihívásokra. E három terület öszszehangolt munkája kulcsfontosságú a gazdaság versenyképességének fenntartása és a munkaerőpiaci igények kielégítése szempontjából.

Mennyire tudható be az oktatáspolitikának a felsőoktatás sikere, mely intézkedéseket érdemes kiemelni?

Az intézményeknek csaknem hatezerrel több aktív egyetemistájuk van, javultak a lemorzsolódási adatok, 3500 diákkal több folytatta a tanulmányait és 1200-an gyorsabban haladnak azokkal. A magyar egyetemek az egyre erősödő nemzetközi versenyben is mind jobban teljesítenek: a kiemelkedő nemzetközi egyetemi rangsorok szerint Magyarországon jelenleg 12 „elitligás egyetem” van. A  teljesítményfinanszírozásnak köszönhetően ezen intézmények tudományos teljesítménye 30 százalékkal nőtt.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a hazai egyetemeknek az erősödő nemzetközi versenyben is egyre jobban kell teljesíteniük, képzési területtől függetlenül. A kormány célja, hogy 2030-ra legyen legalább egy olyan magyar egyetem, amely a világ legjobb 100, és legalább három, amely az Európai Unió legjobb 100 intézménye között szerepel.

A szakképzést összekapcsoltuk a felsőoktatással. A technikumokból a fiatalok nemcsak érettségivel és szakmával lépnek ki, hanem akár kreditpontokkal is, amelyekkel könnyebben juthatnak be a kiválasztott egyetemükre. A szakképzésből a felsőoktatásba felvettek száma meghaladja a 16 ezer főt, és ez csaknem megduplázódott az elmúlt három év alatt. Ma már nincs választási kényszer a szakma és a diploma között, a szakképzésből egyenes út vezet a felsőoktatásba.

Mely képzési területek voltak erősek az idei felvételi eljárásban, és a különböző képzési szinteken milyen eltérések voltak?

Ahogy korábban is említettem, a képzések népszerűsége szerint az első helyet a gazdaságtudományi, a másodikat a pedagógusképzés, a harmadikat a műszaki képzések foglalják el. Ezt követik a bölcsészettudományi, az informatikai, az orvos és egészség-, a társadalomtudományi, a jogi, az agrár-, a sport-, a természettudományi, a művészet és művészetközvetítési, valamint az államtudományi képzések. Minden második felvett hallgató az MTMI+ képzési területen folytat tanulmányokat. Az idén az MTMI-tanárképzésre felvettek száma 1998 fő, ami a 2022-es 754-hez képest 265 százalékos emelkedés.

Mit lehet tudni a jelentkezőkről? Milyen arányban vannak az idén érettségizők?

A 18–19 évesek közül 27 733 jelentkező volt, míg a legtöbben, 48 148-an a 20–29 esztendősek közül kerültek be a különböző képzésekre.

Mennyire sikeresek a modellváltott egyetemek? Hogyan alakult, alakul a finanszírozásuk? Mi most a legnagyobb kihívás az egyetemek számára?

A felvettek körében az idén is a modellváltott intézmények a legnépszerűbbek, a hallgatók 60 százaléka döntött úgy, hogy KEKVA egyetemen folytatja tanulmányait. Ezt követik az állami intézmények 21, az egyházi felsőoktatási intézmények 13, majd a magánintézmények 6 százalékkal.

A modellváltást követő első évben az intézményeknek meg kellett ismerkedniük az új finanszírozási rendszerrel. Ez nem volt egyszerű, hiszen egy teljesen új gazdasági struktúrához kellett alkalmazkodniuk. Aztán lépésről lépésre kezdték megismerni és elfogadni azt, hogy lehet jól teljesíteni, de nem magától értetődő a 100 százalékos eredmény. Mára már magabiztosabbak lettek az intézmények a  teljesítményfinanszírozási rendszer alkalmazása tekintetében, így a forráslehívások aránya évről évre folyamatosan nő mind a minőségi, mind a képzési teljesítménymutatók vonatkozásában.

A legnagyobb kihívás az egyetemek számára a hazai és nemzetközi munkaerőpiac igényeinek megfelelő minőségű képzéssel felvértezni a hallgatókat.

Az egyetemek modellváltásakor mindenképp meg kell említeni az ipari kapcsolódásokat, vállalati együttműködéseket. Hogyan viszonyul ehhez a felsőoktatás?

Az egyetemek és a gazdaság összekapcsolódásának sikerét mutatja, hogy 44 százalékkal nőtt a műszaki, természettudományi, informatikai, pedagógus, agrár-, orvos- és egészségtudományi szakokra felvettek száma, azaz minden második diák MTMI+ területre került be.

Ehhez szorosan kapcsolódik a duális képzés lehetősége, amely műszaki, informatikai, agrár-, természet-tudományi vagy gazdaságtudományi képzési területen, továbbá az orvos- és egészségtudomány képzési területnek az egészségtudományi területén indított gyakorlatigényes alap- és mesterképzési szakokon, valamint a diakónia és szociális munka alapképzési szakon folytatható.

A duális képzésben a hallgató a felsőoktatási tanulmányai mellett vállalja, hogy egy minősített partnerszervezetnél a képzési idő egésze alatt gyakorlatot végez. Ennek eredményeként munkatapasztalatot szerez, és a szakmai kompetenciáit már a képzés alatt megerősíti. A 2023/24-es tanév statisztikája szerint 1937 duális képzésű diák tanult 21 felsőoktatási intézményben, 351 partnerszervezettel együttműködve. A felsőoktatás duális képzésében résztvevők létszáma az ötszörösére, míg a partnerszervezetek száma a két és félszeresére nőtt.

Mennyire tartja fontosnak, hogy egyetemistaként munkát vállaljanak a fiatalok?

Lényeges, hogy a hallgató a felsőoktatási tanulmányai során a megszerzendő képzettségének megfelelő helyen szerezzen munkatapasztalatot, gyakorlatot, ezzel is elősegítve a diplomaszerzést követő elhelyezkedés sikerességét.

Pósánné Rácz Annamária

• Magyar nyelv és irodalom, latin nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári diplomáját a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerezte 1995-ben, majd 2000-ben a Budapesti Gazdasági Főiskolán okleveles szakközgazda-diplomát szerzett pénzügy szakon, 2012-ben a közigazgatási szakvizsgát is letette.
• Pályáját középiskolai tanárként, hivatalvezetőként és projektmenedzserként kezdte, majd a Debreceni Egyetem főtitkárhelyettese 2013-tól, a Debreceni Egyetem Oktatási Igazgatóságának igazgatója 2014-től, 2023-tól az Oktatási Főigazgatóság oktatási főigazgatója.
• 2022-ben a Debreceni Egyetem Tanárképzéséért Díjban, 2023-ban a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat díjában részesült.
• A Kulturális és Innovációs Minisztérium Felsőoktatásért és Felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára 2024 szeptembere óta.