A magyar felsőoktatási rendszer három egymásra épülő képzési ciklusból áll: az alap-, a mester- és a doktori képzésből. Érettségi után alapvetően azt döntheted el, hogy alapképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkezel.
Ha az alapképzés mellett döntesz, egy 6-8 féléves tanulmányi időszak után bachelor diplomát kapsz a képzési területednek megfelelően, az oklevél felsőfokú végzettséget ad. Az alapképzés már hasznosítható a munkaerőpiacon, egyúttal annak is alapot ad, hogy az adott szakterületen a tanulmányaidat mesterképzésben folytasd.
A mesterképzésben mesterfokozat és szakképzettség szerezhető. Ide csak akkor jelentkezhetsz, ha rendelkezel legalább egy alapképzési diplomával – vagy a korábbi képzési rendszer szerinti főiskolai/egyetemi diplomával. A mesterképzés általában 2-4 féléves, ami után ki lehet lépni a munkaerőpiacra, vagy jelentkezni lehet doktori képzésre, amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel.
Néhány szakon diplomaszerzésre az érettségit követően 10-12 féléves osztatlan képzésben van mód, ahol mesterszakos diplomával végezhetsz. Vagyis az érettségi után, egy képzési folyamat elvégzésével kapsz mesterdiplomát.
Érettségi után alapvetően azt döntheted el, hogy alapképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkezel. (Fotó: 123rf)
Vannak olyan képzések, amelyeket vagy csak osztatlan vagy Bsc+Msc formában érhetsz csak el. Az összehasonlítás csak abban a tekintetben végezhető el, hogy egy képzési területen mennyit ér a Bsc vagy az Msc diploma. Ebben segít a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR). Ez egy évek óta tartó országos felmérés, amelyet az Oktatási Hivatal koordinál. Minden felsőoktatási intézmény számára kötelező. A központilag összeállított kérdőív mellé az egyes intézmények saját kérdéseket is kapcsolhatnak. Mind a magyar, mind a magyarországi képzésben részt vevő külföldi hallgatók felhívást kapnak ennek kiköltésére.
Azért, hogy a felsőoktatás ne szakadjon el a munkaerőpiaci igényekről, a munka és tanulmányok világa közötti lényegi eltérést kapcsolja össze a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR). A felmérés arról ad képet az egyes intézményeknek és a továbbtanulást tervező vagy épp hallgatói státuszban lévő diákoknak, hogy mennyi idő alatt, milyen sikeresen, milyen munkaerőpiaci feltételek mellett sikerült elhelyezkedniük a már végzett hallgatóknak. A diplomások képzés utáni sorsáról szerzett információkat, – akár a képzés minőségének javítása érdekében -, a DPR az oktatók, hallgatók, valamint a munkáltatók részére is visszacsatolja. Ez egyfajta paradigmaváltás, ami egy olyan felsőoktatási képzést kíván erősíteni, ami egyre inkább alkalmazkodik a munkaerőpiaci viszonyokhoz és feltételekhez.
A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy nagy különbség van ugyanazon képzési területek Bsc és Msc dimplomásai között az elhelyezkedés gyorsasága, a diplomás munkavégzés lehetősége és a kezdőbérek tekintetében. (Fotó: 123rf)
A gazdaságtudományok, a műszaki, informatikai és természettudományos képzések adatait a Bsc és Msc diplomák összehasonlításán keresztül a 2020-21-ben végzett hallgatók munkaerőpiaci elhelyezkedésének tükrében vizsgáljuk. Átlagosan mennyi idő alatt helyezkednek el a végzettek a munkaerőpiacon? Hányan dolgoznak diplomás munkakörben? Mennyi átlagosan a bruttó fizetésük?
Gazdaságtudományok
A DPR Adminisztratív Adatbázisok Egyesítése adatai alapján a 2020-21-ben gazdaságtudományi Bsc képzést végzetteknek közel 52,8 százaléka munkavégző, akiknek átlagosan 1, 4 hónap alatt sikerült állást találnia, zömében a versenyszférában. 67, 34 százalékuk rendelkezik diplomás állással. Havi bruttó átlagjövedelmük: 472,872 Ft. Az ugyanekkor Msc képzésen végzettek bruttó átlagjövedelme 614, 887 Ft. Ez azt jelenti, hogy a Bsc diploma az Msc diplomával szerezhető átlagjövedelem mindössze 76 százalékát tudja biztosítani. Ezen felül a végzettek 72, 18 százaléka dolgozik, szintén zömébe a versenyszférában. Jellemző továbbá, hogy rövidebb idő alatt találtak munkát, átlagosan 1 hónap alatt, és közel 20 százalékkal nagyobb arányban dolgoznak diplomás munkakörben.
Ezeknek a képzési területeknek a részletes mutatóit a 2024-es friss UNI In&Out rangsor kiadványunkban közöltük. A most megjelent friss UNI In&Out kiadványból, a kiadó és felsőoktatási szakértők által összeállított módszertan alapján idén már másodjára megjelent egyetemi kiválósági rangsor is segíti megalapozni a döntést. Ezt a döntést ugyanis február 15-éig kell meghoznia annak, aki 2024 szeptemberében szeretné megkezdeni felsőoktatási tanulmányait.
