Nemzetközi összefogás a drog ellen – Így zajlott az MCC csúcskonferenciája

A globális kábítószer-válság elleni közös fellépés jegyében nyitotta meg kapuit november 18-án a Mathias Corvinus Collegium (MCC) nemzetközi csúcstalálkozója. A Budapest Summit ezen rendezvényére politikai döntéshozók, elismert kutatók és gyakorlati szakemberek érkeztek a világ minden tájáról, hogy közösen vizsgálják meg a drogjárvány társadalmi, gazdasági és biztonsági következményeit – és hogy valódi, működő megoldásokat keressenek.

A konferenciát Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója nyitotta meg, aki már az első percekben kijelölte a rendezvény küldetését: a fiatalok és a jövő generációk védelmét. Felhívta a figyelmet arra, hogy a drogprobléma képes szétzilálni a társadalom szövetét, megbontani a családok egységét és gyengíteni a közösségeket – vagyis a civilizáció alapjait veszélyezteti.

Fotó: MCC

A tudomány és a tényalapú megközelítés fontosságára hívta fel a figyelmet Vizi E. Szilveszter akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke. Szerinte téves az a ma egyre terjedő nézet, hogy a kannabisz csak könnyű drog, hiszen agyi és pszichológiai hatásai messze nem ártalmatlanok. Rámutatott, hogy a kábítószer terjedését nem lehet pusztán kormányzati intézkedésekkel vagy szociális érzékenyítéssel megállítani – széleskörű társadalmi és tudományos együttműködésre van szükség.

Fotó: MCC

A nyitónap egyik legfontosabb üzenetét Horváth László kormánybiztos fogalmazta meg: Magyarország továbbra is zéró toleranciát hirdet a droghasználattal szemben. Mint mondta, a drogkereskedelem a társadalom alapjait rombolja, a fiatalok különösen veszélyeztetettek, és a liberalizáció súlyos, visszafordíthatatlan helyzetekhez vezethet – ahogyan azt több nyugat-európai példa is mutatja.

A globális helyzetet – az amerikai fentanilválságtól a THC-tartalmú, genetikailag módosított kannabisztermékek terjedéséig – a világ egyik legismertebb drogpolitikai szakértője, Kevin Sabet mutatta be. Rámutatott, hogy a túladagolásos halálesetek drámai növekedése mögött több szer együttes használata, valamint a gyengülő szabályozási keretek állnak. Szerinte a megoldás egyértelmű: a kereslet- és kínálatcsökkentés összehangolt alkalmazása, aktív nemzetközi együttműködés és közösségi alapú felépülési programok.

A társadalomra, a családokra és a gazdaságra gyakorolt hatásokat a nyitónap több panelbeszélgetése is részletesen elemezte. Nemzetközi szakértők – köztük Carlton Brick, Mónica Serrano és Sebestyén Géza – arra hívták fel a figyelmet, hogy a hatékony drogpolitika csak akkor működhet, ha a közösségi értékek, az erős állami szabályozás és a családok szerepvállalása egymást erősítik. A fiatalok védelmével foglalkozó panel pedig külön hangsúlyt helyezett a szülők példamutatására, a hit és önkontroll szerepére, valamint a prevenciós programok jelentőségére.

Fotó: MCC

A konferencia második napja a cselekvésre és a zéró tolerancia gyakorlati megvalósítására fókuszált. A program Kucsera Gábor világ- és Európa-bajnok kajakozó előadásával indult, aki megrázó őszinteséggel beszélt saját függőségével való küzdelméről. Szerinte a sport sikereinél is nagyobb teljesítmény önmagunk legyőzése – jelenleg nyolcvan fiatallal dolgozik, akiknek nemcsak a sport, hanem a józanság és az önismeret útját is igyekszik megmutatni.

A globális drogkereskedelem és a szervezett bűnözés összefonódásairól Martin Verrier tartott erőteljes előadást. Rámutatott, hogy a politikai befolyásra törő bűnszervezetek világszerte megrendítik az állam működését, miközben a kokaintermelés történelmi csúcsokon jár. Ebből a pénzből gyakran terrorista csoportok és instabil régiók háborúi profitálnak.

A kannabisz legalizációjának következményeit Alex Berenson újságíró ismertette, aki évekkel ezelőtt még heves kritikákat kapott a témában írt könyve miatt – mára azonban egyre több kutatás igazolja figyelmeztetéseit. A magas hatóanyag-tartalmú termékek szabad hozzáférése szerinte a pszichózis, paranoia és tartós mentális károsodások kockázatát növeli.

Fotó: MCC

A nap egyik legfeszültebb panelje a migráció, a szervezett bűnözés és a drogkereskedelem kapcsolatát vizsgálta. Ian Acheson brit szakértő a szigetország tapasztalatait ismertette, míg Marsai Viktor arra emlékeztetett: a csempészhálózatok számára az ember csupán áru, éppúgy, mint a fegyver vagy a drog. A résztvevők szerint Európa jelenleg tehetetlen a közeledő „kokaincunami” előtt, amelyet a Balkán instabilitása és Ukrajna sebezhetősége is felerősít.

A nap zárópanelje a drogfüggőség személyes és társadalmi gyökereit vizsgálta. Ashley Frawley arra figyelmeztetett, hogy a modern társadalmakból hiányzó értelemérzetet nem lehet pusztán mentális egészségügyi programokkal pótolni – valódi kapaszkodót a közösség és a család ad. A beszélgetésben a szakértők egyetértettek abban, hogy a rosszul működő drogpolitikai kísérletek – például Oregon dekriminalizációja – súlyos tanulságokat hordoznak. Tom Wolf felépült függőként elmondta: a fentanil olyan pusztítást okoz az Egyesült Államokban, amelyhez nem hasonlítható semmi az elmúlt évtizedekből.

A szakmai tanulság egyértelmű volt: a drogkrízis kezelése komplex feladat, amelyhez empátia, felelősségvállalás, erős közösségi kötelékek és következetes állami fellépés szükséges.

——

A kiemelt kép forrása: MCC.