„A művészet és az emberek közé hidakat kell építeni” – interjú Berger Annával, a Tokaj Art Wine társalapítójával és vezetőjével

Műszaki pályája mellett kezdett el a művészet világával foglalkozni: műtárgy- és festménybecsüsként indult, ma pedig már kortárs galériát épít. Jelenleg a tokaji családi vállalkozásukat építi szállodavezetőként, és a borászat munkájában is aktívan részt vesz, mindezt a kortárs művészet szemléletével összekapcsolva. Berger Anna munkájának középpontjában az áll, hogyan lehet a kortárs alkotásokat természetes módon beemelni a hétköznapokba.

Mi volt az a pont, amikor a különböző kezdeményezésekből – a galériából, a tokaji jelenlétből, a borászati és kulturális programokból – egy közös gondolat, egy egységes koncepció lett?

A galéria tulajdonképpen a Tokaj Art Wine koncepció egyik eleme, amelyet a párommal közösen dolgoztunk ki. Eredetileg a Tokaj Art Wine nevet a galériának találtuk ki, később azonban úgy döntöttünk, hogy minden tevékenységünket e közös ernyő alá rendezzük. Az V. kerületi galériánk ennek a szemléletnek az egyik központi tere. Tokajban, Tállyán jelenleg két szálláshelyünk, a Barka Galéria Hotel és a Bohém Borklub is ezt a szemléletet képviseli. Előbbi az ország első kortárs tematikus szállodája, ahol minden szoba egy-egy kortárs képzőművészről kapta a nevét, és a szobákban lát ható műtárgyak meg is vásárolhatók. A folyosókon és a közösségi terekben a TAW-gyűjtemény darabjai jelennek meg, amely mára több száz kortárs műtárgyat foglal magában. Emellett működtetjük a budapesti galériát, és több éve szervezünk művésztelepet Tállyán, amely minden évben más tematikára épül. Korábban olyan témák kerültek a középpontba, mint a háború és a béke, valamint a diszkrimináció és a perzekúció, az idén pedig a belső tájak és közös valóság tematika mentén alkotnak a művészek. És természetesen ott van a borászat is: a cég mintegy 30 hektáron gazdálkodik, és most nyitjuk a Derű nevű pezsgőházat, ahol workshopok keretében saját pezsgőt lehet készíteni. Nálunk a bor és a művészet össze kapcsolódik: a címkéinket és a vizuális arculatot Asztalos Zsolt tervezte, aki a Velencei Biennálén képviselte Magyarországot.

Eredetileg nem a művészeti pályáról érkeztél: mivel foglalkoztál korábban, és mikor kezdett a művészet központi szerepet kapni az életedben?

Eredetileg műszaki szakközépiskolában tanultam, majd műszaki egyetemet végeztem. Az alapszakmám erős áramú villamosgép- és készülék szerelő. Ennek elég prózai oka volt: édesapám azt mondta, hogy árammal foglalkozni biztos szakma, ráadásul négy év alatt egyszerre lehet szakmát és érettségit is szerezni. A képzés során nemcsak elméleti tudást szereztem, hanem a gépipari alapokat is elsajátítottam – esztergálni és hegeszteni is megtanultam. Később már inkább a műszaki menedzseri pálya felé fordultam, mert éreztem, hogy a klasszikus műszaki területnél jobban vonz a kereskedelmi és az üzleti világ. Kecskeméten, a GAMF-on végeztem – ma ez már a Neumann János Egyetem része –, később pedig a Kodolányi János Egyetemen MSc in Business Development mesterdiplomát szereztem.

Dolgoztál is a szakmádban?

Alkalmazottként csak rövid ideig: a főiskola után a Mars Incorporatednél helyezkedtem el karbantartó mérnök ként. Ez az időszak azonban csak né hány hónapig tartott, itt készítettem el a szakdolgozatomat is. Ezzel párhuzamosan indítottam el a vállalkozásomat, amit azóta is viszek, és az idén már több mint 20 éve működik. Egy olasz céget, a Minimotort képviselem Magyarországon és Szerbiában: ipari hajtóműves motorokkal, szervomotorokkal és speciális hajtás technikai megoldásokkal foglalkozom.

Hogyan lett ebből a galériás világ és a művészet?

Az üzleti élet, a gyerekek nevelése és a rengeteg feladat egy idő után nagyon kimerített. Elkezdtem keresni, mi az, ami valóban feltölt, és segít visszatalálni önmagamhoz. Mindig is fontos volt számomra a tárgyak szépsége és a környezet minősége, először a porcelánok kezdtek érdekelni, majd jelentkeztem a BÁV műtárgybecsüsi képzésére. Később a KOGART festménybecsüsi képzését is elvégeztem, ami tovább mélyítette a műtárgyakhoz és különösen a festészethez való kapcsolatomat. Régiségkereskedéssel kezdtem foglalkozni, innen vezetett az út a kortárs művészet felé. A művésztelepek szervezését először Budakalászon kezdtük, majd Tállyán folytattuk, ahol megismerkedtem a párommal, Márton Péterrel. A mű vésztelep számunkra egyfajta mecenatúra is: az ott alkotó művészek egy-egy munkát hátrahagynak, így alakult ki a több száz darabos gyűjteményünk.

Ezeket a műveket meg lehet vásárolni nálatok?

A TAW-gyűjtemény darabjai nem eladók. Ezeket gyűjtjük, kiállítjuk, és különböző helyszíneken – művészeti intézményekben, galériákban, valamint a saját tereinkben, például a Barka Galéria Hotelben és az étteremben – mutatjuk be. A budapesti helyszínünkön viszont kereskedelmi galériaként működünk, így az ott kiállított művek megvásárolhatók.

Mekkora pénztárcával érdemes készülnie annak, aki kortárs műtárgyat szeretne vásárolni?

Sokan azt gondolják, hogy a kortárs művészet csak a nagyon tehetősek számára elérhető, pedig ez nem így van. Egy fiatal művésztől már akár százezer forint körüli összegért is lehet műtárgyat vásárolni. Egy ilyen döntés nemcsak anyagi támogatás, ha nem megerősítés is, visszajelzés a művész számára, hogy amit csinál, annak értéke és közönsége van. A vásárlás ugyanakkor a gyűjtőről is mesél: magánszemélyként egy személyes ízlést és érzékenységet tükröz, céges környezetben pedig azt a benyomást kelti, hogy a vállalat nyitott, innovatív, és figyelemmel kíséri a világ változásait.

Milyen pálya vár ma egy festőművészre? Mire van szüksége ahhoz, hogy érvényesülni tudjon?

Ez egy nagyon összetett kérdés. A tehetség önmagában nem elég, nagy szerepe van az önmenedzsmentnek, a kommunikációnak, a nyelvtudásnak és annak is, hogy a művész tudjon beszélni önmagáról és a munkájáról. Közben ott van a social media, ami nagy lehetőség, hiszen azon keresztül gyorsan ismertséget lehet szerezni. Ugyanakkor az intézményes rendszerbe való bekerülés – diploma, galériás jelenlét, kurátori kapcsolódások, kiállítások – továbbra is nagyon fontos. A kettő együtt működik igazán jól.

Mi a helyzet a művészetközvetítéssel? Milyen készségek kellenek ah hoz, hogy valaki ezen a területen dolgozzon?

A művészetközvetítésnek ma különösen nagy szerepe van, mert a hétköznapi ember és a kortárs művészet között gyakran még mindig van egy távolság. A mi missziónk az, hogy ezt csökkentsük – nem elméleti módon, hanem élményeken keresztül: egy pohár bor mellett, egy szállodai szobában, egy beszélgetésben vagy egy kiállításon. Nemcsak az számít, hogy egy mű gazdára találjon, hanem az is, hogy hová kerül, milyen közegben jelenik meg, és hogyan tudja tovább építeni a művész pályáját.

Mit gondolsz a mesterséges intelligencia művészetre gyakorolt hatásáról?

Szerintem a lényeg nem változik: ha a gondolat az embertől jön, akkor az alkotás magja emberi marad. Az MI lehet eszköz, de nem helyettesíti az alkotói szándékot.

Hogyan látod a saját munkátok és a kortárs művészet jövőjét?

Abban bízom, hogy a kortárs művészet egyre közelebb kerül az emberekhez. Ha valaki akár véletlenül is találkozik egy művésszel vagy egy művel, az már egy első lépés lehet egy nyitottabb, befogadóbb szemlélet felé. Számomra a művészet nem valami távoli, elvont dolog, hanem egy élő kapcsolat az ember és a világ között, és ha ezt a kapcsolatot sikerül minél több ember számára megnyitni, akkor már érdemes volt dolgozni érte.

Berger Anna

• Mérnök, művészetközvetítő, vállalkozó.
• Magyar és lengyel állampolgár, három gyermek édesanyja, emellett két nevelt lány életében is meghatározó szerepet tölt be.
• Műszaki menedzseri diplomáját a kecskeméti GAMF-on (Neumann János Egyetem) szerezte, majd a Kodolányi János Egyetemen MSc in Business Development mesterdiplomát szerzett.
• Több mint 20 éve vezeti az ANSA-Motor Kft.-t, amelyen keresztül a Minimotor speciális hajtástechnikai megoldásait képviseli Magyarországon és Szerbiában.
• Korábbi vállalkozásai közé tartozik az Angex országos franchise-üzlethálózat kiépítése és működtetése, emellett saját tulajdonú ingatlanok üzemeltetésével és befektetésekkel is foglalkozik.
• A műtárgyak világa felé műtárgy- és festménybecsüsi tanulmányokon keresztül fordult: elvégezte a BÁV műtárgy-, valamint a KOGART festménybecsüsi képzését. Régiség kereskedelemmel, majd kortárs művészet közvetítésével, művésztelepek szervezésével és galériás munkával foglalkozott.
• A Tokaj Art Wine koncepció társalapítója és vezetője. Aktívan részt vesz a tokaji (tállyai) művészeti és turisztikai projektekben, valamint a családi vállalkozás fejlesztésében.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 nyár kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!