A flow „az a jelenség, amikor annyira feloldódunk egy tevékenységben, hogy minden más eltörpül mellette, az élmény maga lesz olyan élvezetes, hogy a tevékenységet bármi áron folytatni akarjuk, pusztán magáért”. Ilyen frappánsan fogalmazta meg a flow-elmélet lényegét megalkotója és egyben a pozitív pszichológia egyik megteremtője, a magyar származású, Amerikában élt Csíkszentmihályi Mihály, aki ma lenne 88 éves.

Felvetődött benne az első nagy kérdés: mitől válik egy élet érdemessé arra, hogy boldogan éljük meg? Így indult el serdülőként a filozófia, a művészet és a vallás útján, választ keresve a kérdéseire. Későbbi szakterületéhez, a pszichológiához kalandos út vezetett. Egy svájci síközpontban keresett szórakozási lehetőséget. Pénz híján nem tudott moziba menni, ezért egy ingyenes előadást választott, ahol repülő csészealjakról beszéltek. Az előadó – mint később megtudta – Carl Gustav Jung volt. A híres pszichoanalitikus akkor az európai emberek lelkéről és a II. világháború okozta traumákról tartott előadást. Ez a téma ismét felkeltette Csíkszentmihályi érdeklődését, visszaterelve őt előző nagy kérdéséhez.

Kreativitás-kutatásból lett felfedezés

Csíkszentmihályi a munkatársaival eredetileg a kreativitást kutatta, amikor felfedezték a flow-jelenségét. Sakkozókkal, sportolókkal, művészekkel készített interjúik során jutottak arra a következtetésre, hogy ezek az emberek alapvetően nem valami külső motivációért, jutalomért sakkoztak, futottak, festettek vagy léptek színpadra, hanem az a tevékenység jelentette számukra a jutalmazó motivációt, amit végeztek.

Vannak olyan személyiségjegyek, amelyek birtokosai az átlagnál könnyebben és gyakrabban átélhetik a flow-élményt. Ilyen személyiségjegy a kíváncsiság, a kitartás, a kalandvágy és a másokra hangoltság képessége.

Hogy „csináljuk”?

Csíkszentmihályi és munkatársai kilenc tényezőt határoztak meg, amelyek megjelennek a flow-élmény során, illetve szükségesek a flow eléréséhez, kiváltásához. Ezek a következők:

• Legyenek a képességeinkkel összhangban lévő, világos, egyértelmű céljaink
• Kapjunk gyors, azonnali visszajelzést a tevékenység során
• A feladat vagy tevékenység jelentsen kihívást, hogy ne legyen unalmas, de ne legyen megoldhatatlanul nehéz sem, mert akkor szorongást válthat ki
• A koncentrációnk foka rendkívül erős
• Annyira elmélyülünk az adott tevékenységben, hogy kizárunk minden más ingert, nem tud minket semmi megzavarni vagy kizökkenteni
• Nem félünk a kudarctól sem, annyira elmerülünk abban, amit csinálunk
• Annyira a tevékenységre koncentrálunk, hogy még az éntudatunk is megszűnik, nem azon gondolkodunk, hogy mások mit gondolnak rólunk
• Nem érezzük az idő múlását sem
• Nem az eredményért, a külső jutalomért, hanem magáért az élvezetért végezzük a tevékenységet

A lényeg tehát, hogy egy tevékenységre koncentráljunk, zárjuk ki a zavaró ingereket, keressünk kihívást okozó, de azért nem túlságosan nehéz feladatokat és olyanokat, amiben gyorsan kapunk visszajelzést, mert ezek által elvesztve időészlelésünket, éntudatunkat, elérjük a tökéletes élményt.  

„A saját tapasztalatomból tudtam, hogy a munka és élvezet együtt is járhat, hogy a tudás gyökereinek nem muszáj keserűnek lenni” – mondta maga a Mester.

Forrás:

Csíkszentmihályi M. (1991). FLOW Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. FLOW (current). Psychology: a Perfect Pleasure. Budapest, 1997.

Csíkszentmihályi M. (1996). Kreativitás – A flow és a felfedezés, avagy a találékonyság pszichológiája Budapest, 2008.

Csíkszentmihályi M. (1997). Flow – Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest. (Idézi Janurik, 2007).

Csíkszentmihályi M. (2000). Flow. Áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. Akadémiai, Budapest.