![UNIside](https://uniside.hu/wp-content/themes/bootstrapstarter/assets/web/ujlogo.png")
Napjainkban már nem lehet teljeskörű az ipari megoldások bemutatása, illetve az innovatív technológiai újítások áttekintése sem anélkül, hogy szót ejtenénk a mesterséges intelligencia ezekre gyakorolt hatásairól. A szeptember 12-én megjelent UNI in&out Innováció 2025 kiadványunkban az MI-ről szóló diskurzus egyik legátfogóbb bemutatását hoztuk el: kutatások, szabályozások, interjúk mentén mélyedhet el az olvasó a témában.
A technológiai fejlődés üteme folyamatosan gyorsul, amióta az MI megjelent az iparban is. Azonban nem szabad megfeledkezni az oktatásban betöltött szerepéről sem: erre reflektál legújabb Így tanultok ti kutatásunk, amelyben arról is megkérdeztük az egyetemi hallgatókat, hogy mikor, mire, mennyit és hogyan használják a mesterséges intelligenciát tanulmányaik során.
Az UNIside, az MCC Tanuláskutató Intézet, az Óbudai Egyetem és a Schönherz Szakkollégium munkatársai által, a Libri támogatásával végzett kutatás budapesti és vidéki egyetemi hallgatók tanulási motivációit, körülményeit és a mesterségesintelligencia-használatukat vizsgálta.
A továbbtanulás melletti döntésük motivátoraként a zömében huszonéves válaszadók a munkaerőpiacon való könnyebb érvényesülést, a saját maguk továbbképzését és az általuk végzendő munkához szükséges végzettség megszerzését jelölték meg az UNIside friss kutatásában. Míg a válaszadók csupán 4 százaléka számolt be arról, hogy egyetemi keretek közötti tanulja a mesterséges intelligencia használatát, addig a fiatalok harmada már adott be olyan házi dolgozatot, amit MI segítségével készített el.
Bár a hallgatói élet, azaz a bulik számítanak az egyetemi élet legjobbjának – a válaszadók 77 százaléka vallott így –, rögtön a második helyen az érdekes kurzusok és tárgyak szerepelnek (76 százalék), és a munkaerőpiaci felkészültség szempontjából szintén fontos kapcsolatépítést (74 százalék) említették harmadik helyen a most egyetemre járók.
A fiatalok intézményválasztásában elsősorban az érdeklődési kör (76 százalék), az oktatás helyszíne (58 százalék) és az intézményről szerzett információk (47 százalék) játszanak leginkább szerepet. Ebben a választásban még a rangsorok, a szülők, a diák jegyei és a pályaorientációs vagy személyiségtesztek szintén szerepet játszanak, és továbbra is fontos a tanárok és barátok véleménye.
Mindezek az adatok az UNI in&out Innováció című bookazin legfrissebb, 2025-ös számában megjelent, a kiadó által immár ötödik alkalommal készített Így tanultok ti kutatás eredményeiből derültek ki, amelyekből azt is megtudhatja az érdeklődő olvasó, hogy a diákok fele a pluszpontokért nyelvvizsgát is tett, hogy biztosan felvegyék őket egyetemre.
A sikeres felvételiért a többség további, kiegészítő tanulást is vállalt: a válaszadók több mint harmada különtanárhoz vagy érettségi előkészítőre járt. Egyáltalán azt, hogy egyetemre menjenek, elsősorban a könnyebb munkaerőpiaci elhelyezkedés (64 százalék), saját maguk fejlesztése (59 százalék), az általuk végzendő munkához szükséges végzettség megszerzése (41 százalék), vagy a magasabb bér (37 százalék) motiválta, vagyis azt az erőfeszítést is, amelyet egy komolyabb felvételi eredmény elérésébe invesztáltak a fiatalok.
Az egyetemisták körében szerencsére még mindig gyakori a jegyzetelés: 68 százalékuk tanulás közben jegyzeteket készít. Csaknem négyötödük többször elolvassa az anyagot, amikor tanul, tehát a módszerekben, stílusban még nem láthatunk gyökeres változást.
Az egyetemi tanulásban a legnagyobb örömöt az eddigi ismereteik bővítésében, új tudás megszerzésében és a társaságban látják az egyetemista megkérdezettek, akiknek több mint egyharmada saját bevallása szerint készségszinten használja a mesterséges intelligenciát. Ezzel egybecseng, hogy minden harmadik egyetemista adott már be legalább részben mesterséges intelligencia segítségével elkészített tanulmányi feladatot, viszont csupán 4 százalékuk nyilatkozta azt, hogy az egyetemi óráin is tanulja az MI használatát. A diákok tudatosságát jelzi ugyanakkor, hogy 79 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy az MI eredményei sokszor jók, de ellenőrizni kell. A többség a ChatGPT-t használja (72 százalék) és azt ismeri (81 százalék), a következő legismertebb a Gemini, de ezt már csak a kitöltők 22 százaléka ismerte és mindössze 10 százalékuk használja.
A lapban közölt felmérésből tehát kiderül, hogy a hallgatók jelentős része rendszeresen használ MI-alapú eszközöket tanulmányai során, ami új kihívások és lehetőségek elé állítja a felsőoktatást. Erről is beszélgettünk interjúalanyainkkal, többek között Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztossal, aki kiemelte: lexikális tudás nélkül nincs sem kreativitás, sem jó MI-használat, valamint kitért arra is, hogy Paks mellett adatközpont létesül a jövőben, hiszen a mesterséges intelligencia alkalmazása, fejlesztése rendkívül energiaigényes.
Szinte a lapszám összes interjújában rákérdeztünk az MI használatára, viszont a fő vonulat mégis az innováció, így az innovatív struktúrák, infrastruktúra és a pszichológiai biztonság mint feltételrendszer jelentik azokat a kulcsszavakat, amelyek konklúzióként leszűrhetők.
A Makronóm Intézet a legfrissebb tanulmányában, amelyből lényeges részleteket a bookazinban publikáltak első ízben, alaposan elemzi a mesterséges intelligencia legtöbb aspektusát. Többek között rámutatnak a fejlesztés és a használat sajátosságaira, a hazai eredményekre és a kockázatokra is: az MI nemcsak gazdasági lehetőségeket teremt, hanem alapvetően alakítja át a munkaerőpiacot is, ezért az oktatási rendszernek fel kell készülnie az emberi készségek és kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben az MI-t tudatosan, eszközként alkalmazza.
Az UNI in&out magazinok célja, hogy támogassa a továbbtanulás előtt állókat, az egyetemistákat és a pályakezdőket döntéseikben. A lap cikkeiből, interjúiból, elemzéseiből határozott kép alakul ki arról, hogyan születik az innováció, milyen környezet és feltételek segítik a fejlődést, és hogyan kapcsolódik össze az egyetemi világ az iparral.
Az interjúalanyok kiemelték a tudás, a kreativitás és az innováció szerepét a felsőoktatásban és a tudományos életben. Bódis László, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója például azt hangsúlyozta, hogy Magyarország számára kulcsfontosságú a fiatalok tudományos és innovációs érdeklődésének felkeltése, hiszen az ország jövőjét azok formálják, akik élen járnak az új felfedezésekben.
Darázs Lénárd, az ELTE rektora a multidiszciplinaritás és a partneri kapcsolatok fontosságát emelte ki, míg Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora a folyamatosan változó tudás szükségességére hívta fel a figyelmet: hiszen a diplomával megszerzett ismeretek gyorsan érvényüket vesztik, ezért a tananyagot folyamatosan formálni kell.
Kapitány István, a Shell egykori globális elnöke kiemelte, hogy az egyetemek elsődleges feladata nem az üzleti vezetők képzése, hanem egy olyan világlátás átadása, amely folyamatos tanulásra és önképzésre ösztönöz. A vele készült interjúból még az is kiderül, hogy a siker nem a pozíción múlik, hanem úton, amelyen életünk során végighaladunk.
A vállalati szférában és a szakképzésben is a tudatos fejlesztés és a folyamatos képzés áll a középpontban. Sulciová Silvia, az önreflektív vezetők alkimistája számára az innováció nem csupán technológiai kérdés, mivel az a munkavállalói elkötelezettség, a pszichológiai biztonság és az önreflektív vezetés alapjain nyugszik.
A szakképzés befogadó jellegéről, azaz arról, hogy az innovációhoz elengedhetetlen, hogy a nehezebb körülmények közül érkezők számára is utakat mutathassunk és egyúttal a tehetségek számára is kínálhassunk lehetőségeket, Magyar Zita, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke beszélt az UNIside olvasóinak, méghozzá az idén 5 éve megújult szakképzés eredményeinek ismertetésével.
Az AI és a technológiai eszközök beépítése mindennapjaink részévé vált, és így nem célként, hanem partnerként értelmezendő, mondta el Fenyves Veronika, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja, aki az egyetem új DBA-képzéséről is beszélt.
A kreativitás és az önazonosság a művészeti pályán is kulcsfontosságú, akárcsak a tudomány és a vállalati innováció világában. A kudarcok, nehéz döntések elengedhetetlenek a saját fejlődésünkhöz, és a belső hangunk megtalálásához vezető úton most Szabó Sipos Barnabás érdemes művész, festő kíséri az olvasókat az UNIside-nak adott interjúja segítségével. Hangsúlyozta: a művészi kifejezés nem a szakágakról, hanem a szándékról és a szemléletről szól, és a fiataloknak érdemes minél több területen kipróbálni magukat, hogy megtalálják saját irányukat.
Az interjúk és elemzések mellett a lapszámban 2025 szeptemberében is közöljük az informatikai, a műszaki, a művészeti és természettudomány képzési területek 5 legnépszerűbb szakjának rangsorait. Az országos technikumi rangsor ezúttal a fiatalabb korosztályt és azokat is segíti a pályaválasztásban, akik esetleg idén nem nyertek felvételt valamely felsőoktatási intézménybe, vagy mégis úgy döntöttek: előbb egy szakmát szereznek meg.
Az UNI in&out Innováció 2025 elérhető a shop.uniside.hu weboldalon, személyesen megvásárolható az Inmedio és Relay hálózat üzleteiben, és a legtöbb Auchan és Interspar áruházban is. A teljes kutatás, az inspiráló interjúk és a rangsorok részletei a magazinban olvashatók.
