Uni

Megítélésem szerint nagyon jó dolog, hogy nem lehet abbahagyni a tanulást

UNIside | 2024-02-04
„Ezen a területen – mindkét életszakaszban – azok boldogulnak jól, akik saját magukat helyesen el tudják helyezni a világban, ismerik a képességeiket, jól fel tudják mérni a határaikat és képesek elköteleződni a kitűzött célok érdekében” – interjú Pál Tiborral a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnökével.

Hogyan kapcsolódik az ön által vezetett kamara a gazdaságtudományi képzési területhez?

Kamaránk helyzete ebből a szempontból tekintve sajátos, mivel a felsőoktatási intézmények mellett egyedül a könyvvizsgálói képzésben adható ki diploma, amelynek az értékét a Pénzügyminisztériummal együttműködve a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának kell megőriznie, illetve biztosítania. Ma Magyarországon az okleveles könyvvizsgálói képzés nyújtja a legmagasabb szintű számviteli szakmai képesítést, amelynek a megkezdése hosszabb távú időbeli és anyagi elköteleződést jelent, ami komoly átgondolást igényel minden érintett részéről. Ez természetesen nem csupán számviteli, hanem jogi, adózási, közgazdaságtani, pénzügyi, szervezeti és vezetési, ellenőrzési, valamint informatikai ismeretek megszerzését is jelenti. 

Kamarai tagnak csak könyvvizsgálói oklevél birtokában (valamint mentori rendszerben szerzett gyakorlat után) lehet jelentkezni. Viszont a könyvvizsgálói képzés bemeneti feltételei között szerepel a felsőoktatási intézményben kapott diploma és a szakképzési rendszerben szerzett mérlegképes könyvelői bizonyítvány. Ebből adódóan elsősorban – de nem kizárólagosan – a gazdaságtudományi képzés, azon belül is a pénzügy-számvitel, valamint a gazdálkodás és menedzsment alapszakon, illetve a számvitel mesterszakon végzettek közül kerülnek ki a jelentkezők. Ezért maximálisan érdekeltek vagyunk az egyes felsőoktatási képzések színvonalának megőrzésében, illetve emelésében, ezáltal igyekszünk is szakmai támogatás nyújtani ennek a célnak a megvalósításához.

 

Hogyan oldják meg a könyvvizsgálói képzés minőségének biztosítását? Számítanak-e a felsőoktatásban dolgozó kollégákra?

Magát az oktatást a kamara erre a célra törvényi előírás alapján létrehozott szervezete, az Okleveles Könyvvizsgálókat Képesítő Testület felügyeli, amelynek a döntéseit a Pénzügyminisztériumban működő Könyvvizsgálói Közfelügyeletnek is jóvá kell hagynia. A kapcsolódó – a képzés, illetve a későbbi könyvvizsgálói tevékenységgyakorlás ellenőrzése, illetve koordinációja szempontjából lényeges – feladatok és jogkörök a kamaránál mint hatóságnál vannak. Idesorolhatók a vizsgáztatás (ehhez kapcsolódóan a releváns tanulmányok elismerése – vizsgafelmentés), majd a képesítést megszerzettek szakmai felügyelete, illetve mentori gyakorlata, kompetenciavizsgák szervezése és lebonyolítása, a könyvvizsgálói tevékenység engedélyezése, a könyvvizsgálók kötelező továbbképzésének szervezése, illetve felügyelete, továbbá a szakterületek minősítő vizsgái. Annak érdekében, hogy az utánpótlást a kiemelkedő szintű oktatásban biztosítsuk, a kamara minősíti a képzés oktatóit, vizsgáztatóit, vizsgaelnökeit, akik egyébként komoly arányban a felsőoktatási intézményekből kerülnek ki. 

 

Mire számíthatnak a könyvvizsgálói képzésbe, illetve később a kamarába belépők? Mennyire teljesíthetők a követelmények?

Először is tisztázni kell, hogy a könyvvizsgálói oklevél nem csak azok számára értékes és keresett, akik a szakmai pályafutásukat gyakorló könyvvizsgálóként képzelik el. Nagyon sok olyan szakember van, aki magáért a diplomáért, tehát elsősorban a megszerzett ismeretekért, a szakmai presztízsért vállalja a kemény tanulást és az alapos számonkérést. Mondhatjuk, hogy „jól fest”, valamint előnyöket is megalapozhat a szakmai önéletrajzban ennek a bemutatása. A tapasztalatok szerint a végzettek egyharmada gondolja ezt így. Az üzleti gyakorlatban működő társaságoknál, illetve az adóhatóságnál jelenleg is nagy számban dolgoznak könyvvizsgálói oklevelet szerzettek, de a legmagasabb minisztériumi szinteken is tudnék példákat említeni. Amennyiben valaki kamarai tagként kap ilyen felkérést, lehetősége van azt elvállalni, és a tagságát annak időtartamára szüneteltető tagra változtatni. Természetesen ameddig ez az állapot fennáll, nem végezhet könyvvizsgálói tevékenységet.

A vizsgákon komoly a számonkérés, a szóbeliknél minden esetben bizottság előtt kell jól szerepelni, nem könnyűek az írásbeli feladatok sem, alapvető igény a tanultak gyakorlati alkalmazásának képessége.

Van lemorzsolódás, tehát van igazi tét is, de nem teljesíthetetlenek a feltételek. Azok, akik vállalják az ehhez szükséges munkaráfordítást, piacképes ismereteket szerezhetnek. A tanulás mint elvárás a kamarába való belépést követően sem marad el, a könyvvizsgálók évente, manapság már többségében online módon, kötelező jelleggel frissítik az ismereteiket. Megítélésem szerint nagyon jó dolog, hogy nem lehet abbahagyni a tanulást, a pénzügyi, számviteli, ellenőrzési, könyvvizsgálati terület együtt él a gazdaság fejlődésével, az üzleti folyamatok változásaival, ezért folyamatosan képes fenntartani az érdeklődést a szakma iránt.

 

Mit gondol, milyen típusú fiatalok lehetnek sikeresek a könyvvizsgálói szakmában?

Alkalmasak lehetnek erre a mai fiatalok, a pályakezdők? Milyen tapasztalataik vannak a friss diplomásokkal?

A fenti kérdésekre adott válaszokat, illetve az interjúnkat teljes terjedelmében friss kiadványunkban olvashatod, amit itt, hírlevél feliratkozás után, kedvezményesen rendelhetsz meg:

UNI in&out 2024