Hogyan születik egy könyv? – Belestünk a kulisszák mögé az MCC Feszten

Hogyan lesz egy ötletből könyv, és kik formálják az olvasók kezébe kerülő történeteket? Az MCC Feszten, MOL-Új Európa Alapítvány Hencsergő színpadon a Libri „Hogyan születik egy könyv?” című kerekasztal-beszélgetése egyedülálló módon mutatta be a könyv születésének folyamatát írói, kiadói és kereskedői nézőpontból.

Karády Anna író, Gorácz Anikó, a Hitel Kiadó ügyvezetője, és Ludvig Orsolya Stefanie, a Libri-Bookline marketing és kommunikációs igazgatója őszintén beszéltek ihletről, szerkesztésről és arról is, miért lehet sorsdöntő a BookTok egy új könyv életében. A beszélgetést Kocsis Krisztina, a Libri-Bookline kommunikációs menedzsere moderálta.

Három könyvszerető nő útja az olvasástól a pályájukig

A panelbeszélgetés három inspiráló nő személyes könyves élményein keresztül mutatta meg, hogyan vált az olvasás meghatározóvá az életükben és pályájukban. Karády Anna gyerekkorától kezdve természetes közegként élte meg a könyveket; nála az olvasás nem volt elvárás, hanem a mindennapok része, ebből nőtt ki később az írás is.

Gorácz Anikót egy íróval való gyerekkori találkozás indította el: Lázár Ervin személyes varázsa és a történeteinek hatása mély nyomot hagyott benne, és végül róla írta szakdolgozatát is.

Ludvig Orsolyát családja – különösen nagymamája – terelte vissza az olvasás felé akkor is, amikor a kötelezők épp eltávolították volna a könyvektől. Agatha Christie, Jane Austen és Brontë regények vezették el később a komolyabb irodalomhoz. Mindhárman hangsúlyozták, hogy az olvasás nemcsak a tudás megszerzésének egyik legfontosabb módja, hanem személyes és közösségi élmény is, amit érdemes a következő generációknak is továbbadni.

Fotó: Facebook/Orbán Balázs

Az ihlettől a könyvesboltig – hogyan születik és válik sikeressé egy könyv

Az alkotói folyamat Anna szerint spontán és tudatos egyszerre: az ihlet gyakran a hétköznapokban, váratlanul tör rá, ugyanakkor tudatosan is megteremti az írás feltételeit, mert amikor időt szán rá, az ötletek szinte áradnak. Nála nem az inspiráció hiánya, hanem annak túltengése okoz néha kihívást – az, hogy a gondolatai gyakran elkalandoznak, még a személyes pillanatokban is.

Gorácz Anikó kiadói oldalról világított rá a könyv útjának következő állomására: a kéziratok mennyisége miatt fontos a jó szinopszis és az erős kezdés, hiszen ez alapján dől el, érdemes-e tovább olvasni a szöveget. „Ha az elején egy nagyon jó felütéssel megragadjuk az olvasó figyelmét, akkor végig tudjuk vezetni az olvasót ezen az ösvényen, amit a szöveg jelent. Egy hegyi ösvény, ami jó eséllyel fölvisz minket a csúcsra, és letekinthetünk a tájra föntről – de oda csak akkor fog eljutni az olvasó, ha tényleg belénk kapaszkodik és végig tudjuk vezetni” – szemléltette Anikó az erős kezdés fontosságát és szerepét. A leendő szerzőknek azt javasolja, legyenek saját maguk PR-menedzserei, és képesek legyenek röviden, meggyőzően megfogalmazni, miért különleges az írásuk.

Ludvig Orsolya kereskedőként arról beszélt, hogy a könyvesboltban nem pusztán egy termék kerül a polcra: minden könyv mögött ott a szerző személyisége, akár korábbi munkássága is. A siker nem csak a könyv tartalmán, hanem a szerző láthatóságán is múlik – hogy miként kommunikál a közösségi médiában, segíti-e az olvasók elérését. A könyvpiac szerinte különleges: itt nem egyes művek versenyeznek egymással, hanem az olvasás mint szabadidős tevékenység küzd más elfoglaltságokkal. A cél tehát az, hogy az olvasás megőrizze helyét az emberek életében – ha ez sikerül, a könyvek, a szerzők, a boltok és az olvasók is nyernek.

A szerző és szerkesztő szimbiotikus kapcsolata: egy bizalmi egyensúly

A szerző és a szerkesztő kapcsolata egy nagyon érzékeny, mély és bizalmi viszony, amely sokszor az egész alkotói pályán átível. Gorácz Anikó szerint hasonlít a rendező és a vágó kapcsolatára, ahol a végső produktum érdekében együtt dolgoznak a nyersanyag finomhangolásán. A hosszú távú munkakapcsolatok során a szerkesztő mélyen megismeri a szerző univerzumát, stílusát és karaktereit, ami megkönnyíti az együttműködést. Ez a kölcsönös ismeret nélkülözhetetlen, hiszen a jó szerkesztő belátja, mikor kell a szerző egyéni hangját megőrizni, és mikor kell beavatkozni a szöveg javítása érdekében.

Karády Anna az alkotói érzékenységet emelte ki, mint a szerző-szerkesztő kapcsolat egy fontos elemét. Elmondta, mennyire nehéz lenne a szerkesztője nélkül dolgoznia, és hogy akkor is kikérné véleményét a művéről, ha nem együtt dolgoznának. De kitért a kezdeti időkre is, amikor úgy érezte: a szerkesztő egy „fizetett ellenség”, és nagyon érzékenyen érintette őt, támadásnak vette, hogy az írása gyenge pontjait keresi. „Volt hogy megláttam: írt a szerkesztőm, és elmentem egy cukrászdába, hogy előbb eszem egy sütit, iszom egy kávét, és majd utána megnézem” – mesélte nevetve.

Szerinte a legfontosabb ebben a helyzetben, hogy mindenkinek a könyv minősége legyen elsősorban a szeme előtt. „Van egy alázat bennem, hogy a szöveg fontosabb, mint a hiúságom, és a szerkesztőnek is fontosabb, mint az ő hiúsága. A közös cél az, hogy ez a kézirat, ez a könyv jobb legyen, és azért képesek vagyunk mindketten engedni.”

(Fotó: Facebook/Orbán Balázs)

A könyv nem csupán termék – mitől lesz valaki sikeres szerző ma?

A beszélgetés során a résztvevők arra is kitértek, hogyan válik egy kéziratból valóban sikeres könyv. Karády Anna elmondta, hogy számára az írás nem vár ihletre, hanem rendszeres munkát jelent – az ötletek jönnek, de azokból könyvet írni már fegyelmet igényel.

Gorácz Anikó kiadóvezetőként hangsúlyozta: a kézirat tömegből az emelkedik ki, amely mögött átgondolt koncepció áll. Szerinte fontos, hogy a szerző pontosan tudja: miért érdekes a története, és kinek szól.

Ludvig Orsolya a Libri oldaláról azt emelte ki, hogy a könyv kereskedelmi sikeréhez elengedhetetlen a szerző jelenléte – nemcsak a könyv tartalma számít, hanem az is, hogyan épít kapcsolatot az olvasóival. A három szakember egyetértett abban, hogy a mai könyvpiacon nem más könyvekkel, hanem az olvasás iránti érdeklődés csökkenésével kell versenyezni – ezért is fontos, hogy a szerzők aktívan részt vegyenek saját könyvük útjának alakításában.

A BookTok lett az olvasás új motorja a fiataloknál

A TikTok könyves közössége, a BookTok nagy hatással van a fiatalok olvasási szokásaira – és ezzel együtt a könyvpiacra is. „A BookTok jelenség egyszerűen berobbant, szerintem senki nem készült arra, hogy a TikTok lesz majd az olvasás megmentője” – mondta Ludvig Orsolya. Mesélt egy brit kutatásról, amely kimutatta: a fiatalok szinte csak és kizárólag influenszerek és a Booktok által tájékozódnak és kérnek ajánlásokat. Ha egy kötet nem kerül BookTok-ajánlóba, akkor a fiatalok számára nem létezik. A jelenség pozitívuma, hogy újra trend lett könyvet olvasni, ami hosszabb távon a klasszikus irodalom felé is elvezethet.

Olvasmányélményekkel búcsúzva

A beszélgetés zárásaként a résztvevők megosztották, épp milyen könyv szippantotta be őket – Karin Smirnoff háromkötetes regényfolyamától Szabó Magda: Az Ajtó című regényén át egészen A Mester és Margaritáig. Ez is jól mutatja, mennyire sokszínű az olvasás világa, és hogy bármilyen élethelyzetben, műfajban vagy formátumban találhatunk számunkra fontos könyvet.

A közönség tagjai inspiráló könyvajánlókkal, személyes élményekkel és új nézőpontokkal gazdagodhattak – és talán már néhányan el is döntötték, mi lesz a következő könyv a táskájukban.

Kiemelt kép forrása: Facebook/Orbán Balázs