A teljes cikk eredetileg az UNI in&out 2024 Innováció kiadványában jelent meg.
Adatalapú módszerekkel választott ki a Makronóm Intézet 14 kitörési pontot, lényegében olyan fejleszthető, innovatív területeket, amelyek alacsony kitettséggel és fejleszthető magyar adottságokkal rendelkeznek. A cél, hogy a fókuszált gazdaságpolitikát követve ezeket kiemelten támogassuk és gazdasági élénkülést, bővülést érjünk el.
Az elkövetkező évtizedben jelentős kihívások várnak az európai és a magyar gazdaságra: a bér- és anyagköltségek, valamint a kamatszintek nem tértek vissza a pandémia előtti alacsony szintre, a földgáz és a villamos energia ára jelentősen megemelkedett, és valószínűtlen, hogy a 2020 előtti szintekre csökkenne. A geopolitikai változások zavart okoznak az ellátási láncokban, míg a fejlett világban egyre nagyobb a képzett munkaerő hiánya, ami akadályozhatja a gazdasági növekedést. Ezenfelül a digitális és zöldátállás is jelentős nehézségeket hordoz. Magyarországnak kulcsfontosságú, hogy e kihívások ellenére megőrizze, sőt növelje világgazdasági részesedését, különösen a növekedés minőségi szemléletére helyezve a hangsúlyt.
A szakirodalom és a nemzetközi példák alapján a gazdasági bővülést azok az országok érhetik el, amelyek fókuszált gazdaságpolitikát követnek és kiemelten fejlesztik a technológiai szektort. Erre jó példa Dél-Korea 1980–1989 közötti, elektronikai iparra épülő növekedése, valamint Izrael 2008–2016 közötti high-tech alapú fejlődése. Dél-Korea az exporttámogatásra, az oktatásra, a KFI-infrastruktúrára, az ipari parkokra és a befektetések ösztönzésére alapozva lett globális elektronikai nagyhatalom, Izrael pedig a magasan képzett munkaereje és az erős innovációs ökoszisztémája révén lett a high-tech szektor egyik vezetője. Ezen országok példái iránymutatók lehetnek a magyar gazdaság számára is.
A Makronóm Intézet kutatásának keretében 43 ígéretes területből adatalapú módszerrel 14 kitörési pontot választottunk ki, amelyek jó piaci kilátásokkal, alacsony kitettséggel és fejleszthető hazai adottságokkal büszkélkednek. A kiválasztást egy százfokozatú pontrendszer alapján végeztük, amely figyelembe vette a piaci körülményeket, a hazai adottságokat és kitettségeket. A megmaradt 14 területet részletesen megvizsgáltuk, ötven szakértői interjút készítve hazai vállalatok vezetőivel, egyetemi kutatókkal és KFI-központok képviselőivel. Ebbe az alábbi területek tartoznak: munkaszervezés-automatizáció, digitális logisztikai technológia, robotika, virtuális, kiterjesztett és kevert valóság (VR/AR/MR), felhőalapú számítástechnika, SaaS, mesterséges intelligencia, gépi tanulás, adattudomány – Big Data, kiberbiztonság, pénzügyi szolgáltatások és technológia, önvezető járművek, bio-, egészségügyi, élelmiszer-, agrártechnológia.

Egészségügyi technológia: az egyik legnagyobb potenciállal büszkélkedő terület. Az egészségügyi technológia magában foglalja a gyógyításban alkalmazott megoldásokat, eljárásokat, anyagokat és eszközöket. Idetartoznak a gyógyszerek, a tápszerek, a diagnosztikai és terápiás eljárások, valamint az orvostechnikai eszközök. A globális egészségügyi igények növekedésével együtt nő a kereslet az innovatív technológiák iránt, különösen a gyógyszer- és vakcina-előállítás, a diagnosztika, valamint a terápiák terén. A kitörési pont fő területei a nano-, a biotechnológia, a 3D-nyomtatás és a robotika.

A teljes elemzés ide kattintva olvasható el.
Érdekel, idén milyen újítások, fejlesztések kerültek napirendre? Mi a helyzet a munkaerőpiacon? Mikor segít és mikor árt a ChatGPT? Melyek a legnépszerűbb szakok idén az informatika képzési területen? Mindez, és még sok más értékes tartalom vár az UNI Innováció 2025-ös rangsorkiadványában.
Legfrissebb bookazinunkat már megtaláljátok középiskolákban, egyetemeken, az Inmedio és Relay hálózat üzleteiben, és a legtöbb Auchan és Interspar áruházban is, valamint rendezvényeken és online, a webshopunkban.