A lézerek alapvető fontosságúak az innovációban

A teljes cikk eredetileg az UNI in&out 2024 Innováció kiadványában jelent meg.

„A természettudományos alapokat elsősorban nem a fizika szempontjából tartom fontosnak, hanem általában. Ha valaki olyan szakmát akar választani, amiben a munkája eredménye megváltoztatja körülötte a világot, erre van szüksége” – mondta az UNIside-nak adott interjújában Szabó Gábor, az ELI-ALPS lézeres kutatóintézet ügyvezetője, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke, a Szegedi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke.

A három tisztsége között hogyan osztja meg a figyelmét és az idejét?

Az innovációs szövetségben végzett munka időben biztos, hogy a legkevesebb ráfordítást igényli. Az ELI Központ ügyvezető igazgatói beosztása a főállásom, emellett van egy hivatásom, hogy professzor vagyok, most már professor emeritus. Az oktatást továbbra is nagyon komolyan veszem: a tavalyi félévben csupán három olyan órám volt, amit nem én tartottam meg. Valószínűleg van némi adottságom, hogy tanítsak, másrészt pedig igazán frissen tartja az embert, ha fiatalok között van. A fizika szakos első éveseknek az első félévében tartom a klasszikus mechanika kurzust, ez  tulajdonképpen a fő kurzus fizikából. Azt is szoktam mondani, hogy ha valaki fizikát tanul Szegeden, akkor mindjárt az én karmaim közé kerül.

Mit gondol a különböző oktatási módszerekről? A természettudományokat hogyan lehet szerethetővé, érdekessé tenni?

Kiegészítésképpen nyilván lehet bizonyos dolgokat online is csinálni, de én nem látom azt, hogy annyira mélyen megváltozott volna a világ. Úgy emlékszem vissza az egyetemi éveimre, hogy tudom, kinél hallgattam a tárgyakat. Valamiféle színház is egy jó előadás. Ott vannak a szereplők, meg ott vannak a nézők. Itt körülbelül arról van szó, hogy a színház attól színház, hogy ott emberi közösség van, különböző szerepekkel. A szerepet itt nem csak a színész játssza, mivel egy előadónak figyelnie kell, hogy mennyire követik a hallgatók. Ha látszik a szemeken, hogy elvesztették a fonalat, akkor azt meg kell próbálni valahogy visszahozni. Ezeket a spontán reakciókat nem lehet megtervezni, ahogy az interakciókat sem. A másik fontos dolog, hogy kellenek a szóbeli vizsgák. Ez annyira kimaradt a képzésből, hogy ettől néha nagyon tartanak is a diákok, mert nem szoktak hozzá. Pedig amikor elmennek dolgozni, akkor sem teszteket fognak kitölteni. Ha nem tudják elmondani a főnöküknek, hogy mit gondolnak, akkor hátrányba kerülnek a munkaerőpiacon, így én továbbra is a szóbeli vizsgák híve vagyok.

Térjünk vissza ELI Központhoz, ahol beszélgetünk. Mi minden változott az elmúlt másfél évben?

A nagy változás az, hogy tavaly októberben lényegében lezártuk a beruházás és az üzembe helyezés megvalósítását, tehát formálisan azt a projektet, ami több fázisból állt. Az utolsó, amiről másfél éve beszéltünk, egy nagyjából 49 milliárdos része volt a projektnek, ami alapvetően a berendezések installálásáról és beüzemeléséről szólt. Ez azért önmagában négy évig tartott.

Hány lézerrendszer működik most az ELI területén, és hogyan képzeljük el az itteni munkát, kutatásokat?

A központban a tervezett hét nagy lézerrendszer mindegyike működik, a fejlesztési szakasz lezárultával időközben elindult az a fajta működés, ami tulajdonképpen a hosszú távú modellje az ELI-nek. Lényegében a létesítményünk egyfajta felhasználói központ. Az ELI, vagyis az Extreme Light Infrastructure (extrém fényimpulzusforrás) lényege, hogy a lézertechnológia eszköztárát más tudományterületek is használhassák, és tudományos ötletek megvalósításában vegyünk részt. Az egyedülálló lézerberendezéseinknek és a másodlagos forrásainknak köszönhetően élvonalbeli kutatások, valamint áttörő technológiai innovációk valósulhatnak itt meg.

A lézertechnológiának szűken értelmezve is nagy az innovációs potenciálja?

Ha most hirtelen kikapcsolnánk minden lézert, akkor nagyon más világban találnánk magunkat. Mondjuk az internet megszűnne abban a pillanatban, a boltokban a vonalkód-leolvasók nem működnének, az autógyárak leállnának, mert nem tudnának karosszériát hegeszteni, nem tudnák a fémtárgyakat megmunkálni, a repülőgépek leállnának, mert a lézeres giroszkópok hirtelen nem működnének. A operációk egy részét és néhány egyéb orvosi beavatkozást, az endoszkópos műtétek nagy részét abban a pillanatban le kellene állítani. Nyilvánvaló, hogy a lézerek már most annyira beépültek a mindennapi gyakorlatba, hogy el is feledkezünk róla, hogy ott vannak háttérben. Hasonló ez ahhoz, ahogy egy távoli tudományterület használja itt nálunk a lézertechnológiát.

Ha már innovációról beszélünk: a lézertudomány, vagy inkább nevezzük fotonikának, egy olyasmi eszköz és eszköztár, mint az elektronika, csak az elektront a foton helyettesíti. Szinte mindenhez kell, és a háttérben észrevétlenül, nélkülözhetetlenül működik és működtet.

Milyen perspektívát kínálnak az újonnan érkező fiatal kutatóknak?

A mérnökhiány tőlünk nyugatabbra is elég komolyan jelen van. A modern képzési programok kialakításánál az a dilemma, hogy nem lehet tudni, mit csinál mondjuk 10 év múlva a mérnök. Ezért a természettudományos alapismereteket el kell sajátítania, amelyekre építve egész életében hatékonyan tud tanulni, és így követni a szakmája újdonságait. A természettudományos alapokat elsősorban nem a fizika szempontjából tartom fontosnak, hanem általában. Ha valaki olyan szakmát akar választani, amiben a munkája eredménye megváltoztatja körülötte a világot, erre van szüksége. Az egy másik kérdés, hogy nincs olyan nagyon éles határ az alkalmazott tudomány és a mérnökség között.

A teljes interjú ide kattintva olvasható el.

Hamarosan megjelenik az UNI Innováció 2025

Érdekel, idén milyen újítások, fejlesztések kerültek napirendre? Mi a helyzet a munkaerőpiacon? Mikor segít és mikor árt a ChatGPT? Melyek a legnépszerűbb szakok idén az informatika képzési területen? Mindez, és még sok más értékes tartalom vár az UNI Innováció 2025-ös rangsorkiadványában. 

Várható megjelenés: szeptember 11.