Lépést kell tartani a digitalizációval, a fenntarthatósággal a szakmák világában is

Ahogy jeleztük: hamarosan újfajta szakemberekre lesz szükség: érteni kell újabban az e-autókhoz, az önvezetéshez, a robotokhoz, a mesterséges intelligenciához, az okosvárosokhoz vagy esetleg a megújuló energiák hálózatokba kapcsolásához is. Az egyik megoldást ezen a területen a nők szerepének növelése jelenti. Nézzük, hol tart ma a szakképzés átalakulása.

A technológiai fejlődés napjainkra már minden tudományterületet érint, új szakmák születnek, a régiek pedig megújulnak. A gazdaság és a társadalom a digitális és a zöldátállás hatására új készségigényeket támaszt a munkaerőpiac résztvevőivel szemben, hiszen ezzel lehet megőrizni a gazdasági versenyképességet, versenyelőnyt világszinten. Kiemelt jelentőségűek ezen a téren a STEM-tudományterületek.

(Ahogyan egyébként a nyomtatott kiadványban már jeleztük egy másik anyag kapcsán, a STEM-területek alatt a természettudományt, a technológiát, a mérnöki tudományokat és a matematika területeit értjük, a mozaikszó ugyanis az angol Science, Technology, Engineering and Mathematics szavak kezdőbetűiből áll össze.)

Ahhoz, hogy az oktatás lépést tudjon tartani ezzel a hihetetlenül ütemes technológiai fejlődéssel, folyamatos megújulásra, a készségek fejlesztésére és kormányzati szintű beavatkozásra egyaránt szükség van. Az Európai Unió a modern gazdasághoz szükséges munkavállalók tekintetében készséghiánnyal küzd. Különösen a már említett STEM, valamint az IKT (információs és kommunikációs technológiák) területén.

A megoldást az jelenti, ha ösztönzik a tanulmányok folytatását azokon a területeken, ahol szakemberhiány vagy munkaerő-kereslet jelentkezik. Ehhez viszont fejleszteni kell a tanulók úgynevezett kulcskompetenciáit, példaként a kritikai gondolkodás és a problémamegoldás képességét.

Emellett további lényeges képességek, például az alapvető matematikai és digitális készségek elsajátítását is támogatni szükséges.

*

AJÁNLÓ

Az UNI in&out ipari digitalizációs kiadványa – ami a hazai Siemens Zrt. fő támogatásával készült – a fentihez hasonló témákon túl (amelyek teljes terjedelemben elolvashatók a kiadványban) igen értékes rangsorokat tartalmaz. Mégpedig a digitalizáció terén releváns STEAM* képzési területeken.

E rangsorok az Oktatási Hivatal és a Clarivate megoldásai alapján készültek.

*A STEM a (Science, Technology, Engineering és Mathematics) felsőoktatási képzési területeket jelenti, ám újabban STEAM-ként is emlegetik, mert az A, mint Arts is a rövidítésbe ékelődik, hiszen a digitalizációban is elengedhetetlen a művészeti megközelítés.

*

A felsőoktatás átalakítása most nem lesz elég

Az egyik megoldás a problémára egy szélesebb alapokon nyugvó felsőoktatási program kidolgozása.

Amennyiben a természet-, a technológiai, a műszaki tudományok és a matematika, továbbá az IKT oktatását a művészetek, a bölcsészet- és a társadalomtudományok tanításával kapcsoljuk össze, az elősegíti a területek közötti tudástranszfert, jobban kontextusba helyezi azokat politikai, környezeti, társadalmi-gazdasági és kulturális szempontból – vélik az ágazati szakértők. Ennek érdekében az EU ösztönzi a tagállamokat arra, hogy javítsák a felsőoktatás és a szakképzés minőségét, átjárhatóságát, valamint kísérjék figyelemmel a tanulók életpályáját. A pályakövetés segítségével könnyebb feltárni az oktatás területén jelentkező egyenlőtlenségeket, tökéletesíteni lehet a pályaorientációs törekvéseket és hatékonyan lehet fejleszteni a társadalmi igényekhez szabott magas színvonalú oktatást. Emellett a pályakövetés biztos utat jelent arra, hogy pontos, valós és összehasonlítható adatokat nyerjünk ki arról, mely szektorban, ágazatban lesz a jövőben szakemberhiány.

A STEM-területek szakemberhiányának másik lényeges megoldása lehet a nők szerepének növelése az adott szakterületen. Megfigyelhető, hogy ezen a szakterületen főképp férfiak tevékenykednek, épp emiatt főként ők töltenek be vezetői szerepeket is. Hatvan évvel ezelőtt a nők a mérnöki tudományok állásainak csak egy százalékát töltötték be, és hiába telt el azóta több mint 60 esztendő, ez a szám az idővel arányosan sem nőtt.

A STEM-területek közül a nők inkább a biológiai területek irányába fókuszáltak eddig, nem pedig a mérnöki, informatikai pályát választották.

*

OLVASD EL KAPCSOLÓDÓ ÍRÁSUNKAT IS:

A Siemens kutatása: egyre jövőtudatosabbak a magyar vállalatok

*

Népszerűség STEM-területenként

Európában 2021-re közel 7 millió női tudós volt, így ők tették ki a természettudományos és mérnöki területeken dolgozók 41 százalékát.

Ez ugyan biztató adat, az unióban a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásában a hölgyek összességében mégis alulreprezentáltak voltak minden tevékenységi ágazatban.

McKinsey-jelentés a STEM-területekről

Az Eurostat adatait árnyalja a jelentősen frissebb, 2023. januári, az európai vállalatokra összpontosító McKinsey-jelentés. A tanulmány szerint az európai vállalatoknál a műszaki tudást feltételező szerepkörökben a női munkavállalók aránya csupán 22 százalék.

A jelentés szerint a legmagasabb a női részvétel a terméktervezésben és a menedzsmentben, ahol a női dolgozók 46 százalékban képviseltetik magukat. Az informatikai és üzemeltetési szerepkörökben azonban már csak 15 százalékban voltak jelen, míg a fejlesztés-üzemeltetés és felhőszerepkörökben csak a munkavállalók 8 százaléka volt nő. Ha a technológiai vállalatokra koncentrálunk, akkor azt láthatjuk, hogy a női alkalmazottak 37 százaléka európai techvállalatoknál vagy műszaki kötődésű cégeknél dolgozik, 50 százalékuk közösségi hálózatépítő szervezeteknél, 46 százalékuk pedig e-kereskedelmi vállalatoknál. A műszaki szerepkörökben dolgozó hölgyek összesített aránya azonban csak 25 százalék.

A McKinsey-tanulmány alapján, ha Európa meg tudná duplázni a nők arányát a technológiai munkaerőben, tehát a mostani 22 helyett mondjuk 45 százalék lenne a STEM-területeken tevékenykedő hölgyek aránya, akkor az 260–600 milliárd eurónyi GDP-növekedést jelentene. Ehhez viszont arra lenne szükség, hogy 2027-re legalább 3,9 millió további nő válassza a STEM-területeket, amikor továbbtanul és elhelyezkedik a munkaerőpiacon.

Amennyiben meg akarjuk találni a probléma gyökerét, vissza kell térnünk az igazi alapokhoz, azaz az oktatáshoz. Egyelőre ugyanis sem az alap-, sem a középfokú oktatás során nincs jele annak, hogy a STEM-tantárgyakban a lányok rosszabbul teljesítenének a fiúknál. Sőt, a frissebb EU-s felmérések szerint Bulgáriában, Finnországban, Lettországban és Svédországban a lányok a természettudományos és matematikai teszteken jobban teljesítenek.

Gyakori probléma a nemekre vonatkozó sztereotípia jelenléte, amely szerint a lányok kevésbé tehetségesek a STEM-tárgyakban, így kevesebb biztatást kapnak a területen oktató tanároktól. Ez a hozzáállás egy ördögi kört hoz létre, hiszen a pályaválasztás során mindenki olyan irányba indul, amelynél biztosabb megélhetést és életpályát választhat magának. Így a szakmaválasztás során az egyetemre jelentkező lányok ritkábban döntenek a STEM- vagy az IKT-tudományágak mellett.

*

Érdekel a technológia? A digitalizáció friss trendjei? Ez az anyag teljes terjedelmében megtalálható az alábbi, fent említett kiadványunkban is!

Itt megtalálod továbbá a STEAM képzési területek listáit is. Benne van az innovációhoz kapcsolódó képesítések, szakmák, a top középiskolák listája is!

Nézz bele az innovációs kiadványunkba, amit nyomtatott verzióban most meg is vásárolhatsz! 

*