Lendületben a megújuló Műegyetem

Az interjú eredetileg az UNI in&out Innováció 2024 kiadványban jelent meg.

„A BME-nek minden szakmai, emberi, infrastrukturális, múltbeli adottsága megvan ahhoz, hogy a magyar gazdaság motorja legyen, főleg az innováció terén” – mondta az UNIside-nak Charaf Hassan, a BME rektora.

Mik a BME erényei, a fő jellemzői a mai magyar innovációs ökoszisztémában, és hogyan illeszkedik az alap-, illetve az alkalmazott kutatásokhoz az itt folyó munka?

A BME szerencsés helyzetben van, mert a fókuszterületei, a kompetenciatérképe műszaki központú, természetesen kiegészítve természettudománnyal és nem utolsósorban a menedzsment-, illetve a gazdaságtudományi aspektus is jelen van. Ez utóbbi a Gazdaság-és Társadalomtudományi Kar révén, és az ő segítségükkel a műszaki eredmények üzletté transzformálhatók. A természettudományok kiemelten fontosak, főleg, ha a fizikára vagy a matematikára gondolunk. Az erős természettudományi alapoknak megkerülhetetlen a szerepük a műszaki alap- és alkalmazott kutatásokban is. Matematika nélkül a műszaki területen nem lehet boldogulni. A fizika kulcsszerepet tölt be, a rangsorokban előkelő helyen vagyunk a világban. A BME-nek minden szakmai, emberi, infrastrukturális, múltbeli adottsága megvan ahhoz, hogy a magyar gazdaság motorja legyen, főleg az innováció terén. A rektori pályázatomban kiemeltem, hogy nincs olyan ágazat az országban, amelyhez ne járulna hozzá a BME.

Hol tartják a fókuszt, és milyen változásokra lehet számítani a rektori kinevezésével?

A kulcs a műszaki terület, és azon belül minden. Amennyiben megnézem a nyolc karunkat, közülük hat műszaki, egy természettudomány és egy gazdasági. Ezek szimbiózisban működnek egymással. Ha változásról szeretnék beszélni, akkor egy dolgot szeretnék kiemelni. Nem nyolc kis egyetem vagyunk, ez egy nagy egyetem, amelynek iránya és célja van. A BME brand köt minket össze, ezt erősítjük, egyetemcentrikus lesz a megközelítés minden területen. Ez is része a megújulási folyamatnak, a szemléletváltás egyik kulcseleme. Már most multidiszciplinárisak a megoldások, főleg az innovációban. Ahhoz, hogy kis műholdat tudjunk készíteni, szükség volt a gépész-, a villamosmérnök, az informatikus, az építőmérnök, a fizikus, a matematikus szaktudására, és kellettek a GTK-ról olyan kollégák is, akik tudják menedzselni a projektet. Egy prototípust mindenki össze tud rakni, de amikor az innovációról beszélünk, és tovább kell vinni az ügyet, ahhoz kell a multidiszciplinaritás. Szerencsés helyzetben vagyok, mert egy olyan intézményt képviselek, vezetek, aminek megvan a múltja, az összegyűlt tudása és az infrastruktúra, amire a jelenlegi állagától, állapotától függetlenül lehet és érdemes építeni. Minden adottságunk megvan ahhoz, hogy mi legyünk a magyar innováció mozgatórugói.

Hogyan alakul az egyetem finanszírozási modellje? Mit tart esélyesnek a megvalósulásra?

A pályázati programom egyik eleme az volt, hogy milyen fenntartói modellt látok kivitelezhetőnek a BME esetén. A modellváltás nem cél, hanem eszköz, annak tekintem a pályázatomban leírt vízió megvalósítására. Ebben az egyházi kivételével három modellt felsoroltam. Az első – amelyre elég kicsi az esély – az állami fenntartás, némiképpen speciális kezelési szabályokkal. Van a hagyományosnak tekinthető alapítványi modell, de csak úgy, ha azt van lehetőség megvalósítani az EU-szankciók elkerülésével. A harmadik pedig az egyedi modell, amit BME-modellnek is lehet hívni, amely közelebb van a gazdasági társaságok által való fenntartói megközelítéshez. 

Fontos elmondani, hogy az EU-kapcsolatok nélkül nem tud működni a rendszer, ezért olyan modell kell, ami ezt a jelenlegi formában fenntartja. A harmadik megoldásról kezdtünk már beszélgetni az érdekelt felekkel, hogy hogyan jöhetne létre egy ilyen gazdasági entitás. Puhatolózások, érdeklődések voltak, áttekintették a különböző tanulmányokat, de igazi tárgyalások még nem kezdődtek meg. Ahogy elmondtam, a modellváltással kapcsolatosan csak akkor lehet folytatásról beszélni, ha olyan megoldást találunk, ami biztosíthatja, hogy a BME továbbra is pályázhasson a Horizon-program felhívásaira és az Erasmus-programnak is részesei maradjunk. Ennek a jegyében tárgyalunk a fenntartóval, és csak ilyen megoldást vitathatunk meg a szenátussal. 

A pénzügyi kérdések ezentúl nagyobb együttműködésben oldódhatnak meg azzal, hogy a kancellária közelebb költözött a rektorhoz?

A kancellária régi helyét, az R épületben megkapták a hallgatók, hogy egy diákközpontot hozzanak létre, hogy minél nagyobb legyen a mozgásterük, a közösségi tereik. A kancellár úrnak köszönet, hogy partner volt abban, hogy ezt a lépést együtt tegyük meg. Így egy légtérben vagyunk, közös a titkárságunk, egy bejárat van, az egyik bal, a másik jobb oldalon. Mi az egyetem érdekeit tartjuk szem előtt, egy egyetemet vezetünk közösen. 

Mi kell ahhoz, hogy valóban innovatív megoldások szülessenek?

Úgy gondolom, az innováció szélesebb spektrumot fed le. Amit én látok, az az, hogy a folyamat továbbvitele a fontos: kétirányú az innováció megközelítése. Az egyik az, hogy kutatunk egy témát, ott születik egy eredmény, erre építünk egy alkalmazást, és ez egy új terméket, szolgáltatást, gazdasági hasznot generál. A másik irány, ha van egy igény vagy egy ötlet, ami egy konkrét eredmény létrejöttét várja el, és ehhez végzünk kutatást, aminek a hátterét biztosítjuk. Azt szoktam mondani, hogy ez a reaktív, az előbbi meg a proaktív hozzáállás az innovációhoz.

A teljes interjú ide kattintva olvasható el.

Megjelent az UNI Innováció 2025

Érdekel, idén milyen újítások, fejlesztések kerültek napirendre? Mi a helyzet a munkaerőpiacon? Mikor segít és mikor árt a ChatGPT? Melyek a legnépszerűbb szakok idén az informatika képzési területen? Mindez, és még sok más értékes tartalom vár az UNI Innováció 2025-ös rangsorkiadványában.

Legfrissebb bookazinunkat már megtaláljátok középiskolákban, egyetemeken, az Inmedio és Relay hálózat üzleteiben, és a legtöbb Auchan és Interspar áruházban is, valamint rendezvényeken és online, a webshopunkban.