Karaktert adunk az intézményünknek! – interjú Horváth Zitával, a Miskolci Egyetem rektorával

„Az egyik legnagyobb feladata, küldetése az egyetemnek, és ez adja a legerősebb legitimációját, hogy ebben a régióban beágyazottan működik. A helyi munkaerőpiaci szektorok számára képzett munkaerőt biztosít, az itt végzettek nemcsak a hivatásuk, hanem a régió felé is elkötelezettek” – vallja Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora.

Ez a cikk eredetileg az UNI in&out 2025-ös kiadványában jelent meg.

Mit emelne ki a műszaki kar elmúlt időszakából, ami megkülönbözteti a többi hasonló intézménytől fejlődésben, eredményekben, ipari kapcsolatokban vagy a duális képzést illetően?

Kicsit visszamegyek a múltba, hiszen fontos a hagyományainkra építeni, és erre indokot ad ez a szép környezet, ahol most beszélgetünk, a megújult könyvtárépület. Nem véletlenül egyik jelmondatunk a Tradíció és innováció, igyekszünk megújulni és megfelelni a 21. századi követelményeknek mind az oktatásban, mind a kutatásban, mind az infrastruktúrában, de a selmeci hagyományaink ápolása meghatározó szerepet tölt be életünkben.

A 2024/2025-ös jubileumi tanév, most ünnepeljük a 75. évfordulóját annak, hogy a Miskolci Egyetem Miskolcra költözött. A Selmeci Akadémia, ami Selmecbányán 1735-ben megalapozta Európában a műszaki felsőoktatást, és amit Mária Terézia 1762-ben akadémiai rangra emelt, az első világháború következményeként Sopronba költözött. Az 1945 utáni iparosítás okán a kohász és bányász képzési terület 1949-ben került át Miskolcra. Itt megalakult hozzá a Gépészmérnöki Kar, míg a faipari és erdészeti képzés Sopronban maradt.

A Miskolci Egyetem, kezdetben Nehézipari Műszaki Egyetem három műszaki karral indult, majd a nyolcvanas évek társadalmi-gazdasági változásai mentén bővítette a képzési palettáját, és lett egy számos képzési és kutatási területen oktató és kutató, nyolc karral büszkélkedő univerzitás. A műszaki képzés az egyetemen ma is fontos, a három műszaki karunkon tanul nagyjából az összhallgatói létszámunk fele, a műszaki tudományok és képzések majdnem teljes egészét lefedjük, talán egy-két olyan szak van, ami nincs nálunk. Az alaptól a mesterszakon át a doktori iskoláig a műszaki képzési terület egészén oktatunk, valamint számtalan ipari igényre kialakított szakirányú továbbképzést működtetünk.

2015-től jelen van intézményünkben a duális képzés, amelyhez az elsők között csatlakoztunk. A hallgatói létszámot tekintve az egyik legnagyobb képzőhely vagyunk, de ugyanolyan fontos számunkra az ipari partnerekkel közös kooperatív doktori és gyakornoki program is.

A vállalati kapcsolatok hogyan erősödtek az elmúlt időszakban?

Nemcsak a duális képzéssel kötődünk a vállalatokhoz, hanem a már említett kooperatív képzés és gyakornoki program keretében is, valamint a duális képzés alternatívájaként megjelenő kooperatív programmal. Ez utóbbi esetében a képzés utolsó tanévében vannak teljes szakmai gyakorlaton hallgatóink a vállalatnál, emellett az egyetem falai között is gyakorlatorientált képzésben vesznek részt. Az a tapasztalatunk, hogy a tanulóink markáns része az egyetemi tanulmányai mellett dolgozik, ezért arra törekszünk, hogy abban támogassuk őket, hogy olyan munkahelyen dolgozzanak, amely kötődik az általuk választott hivatáshoz. Ennek érdekében több vállalattal együttműködési megállapodást közöttünk, amelynek értelmében kreditponttal jutalmazzuk a szakterületen végzett gyakornoki munkát.

A képzés mellett kutatás-fejlesztési tevékenységgel és közös pályázatokkal is kötődünk a vállalati szektorhoz. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett és elnyert pályázatunk keretében alakítottuk ki a Területi Innovációs Platformot (TIP), amelyhez több mint 100 céges partner csatlakozott. Ezt az idén átalakítottuk, és úgy hívjuk, hogy Miskolci Egyetemi Innovációs Platform, ahová a vállalatokat rendszeres eszmecserére, kapcsolatépítésre hívjuk, túl a konkrét, egyedi ügyeken. Tehát fórumot biztosítunk a párbeszédnek, ahol képzésekről, képzésmegújításról tárgyalunk, ún. munkaerőpiaci kerekasztal-beszélgetések keretében megkérdezzük a vállalatokat, hogy mit szeretnének látni a képzésben, mire van leginkább szükségük. Említhetném a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamarát, amellyel szintén szoros az együttműködésünk, hidat jelentenek az egyetem és a vállalati szektor között. Várjuk az eredményhirdetését a Science Park címpályázatnak. Ha ez sikerül, akkor megkapjuk a Tudományos és Innovációs Park (Science Park) címet.

Hogyan erősítik a műszaki tanulmányok iránti érdeklődést a fiatalokban? Hiszen az igény nagy.

A műszaki hagyományok vagy műszaki képzések elég nagy kihívást jelentenek a felsőoktatásnak, hiszen van egy jogos ipari és piaci igény, hogy minél több mérnököt, informatikust képezzünk. Mi is nagyon sokat dolgozunk ezen, pályaorientációs rendezvényeket tartunk, tanulmányi versenyeket hirdetünk, emelt szintű érettségi felkészítőket szervezünk természettudományos tárgyakból, és a már hozzánk felvettek számára szükség esetén felzárkóztatást tartunk természettudományos alaptárgyakból annak érdekében, hogy sikeresen teljesítsék az egyetemi tanulmányaikat.

Többen jönnek ide más településekről is tanulni. Milyen Miskolcon a kollégiumi helyzet?

Az ország egyik legjobb kollégiumi lehetőségét tudjuk kínálni a hozzánk érkezőknek létszámban és minőségben is. Az egyetemen hét kollégium áll rendelkezésre, 2026-ra 1750–1800 hallgatónak tudunk minőségi szállást adni. Addigra valamennyi kollégiumunk teljes felújításon, korszerűsítésen esik át. Emellett könyvtár, orvosi rendelő, sportolási és étkezési lehetőségek mind egy helyen megtalálhatók Magyarország egyedülálló campusán.

Az innovációk a Miskolci Egyetemen főleg a műszaki karhoz kötődnek?

Az kétségtelen, hogyha az innovációnak egy indikátora a szabadalom, akkor az zömében a műszaki karokhoz kötődik. Ha tágabban értelmezzük, és oktatásmódszertanban is gondolkodunk, egyetemünkön stanfordi modell alapján működik a Komplex Instrukciós Program, amelynek a magyarországi adaptálója a Tanárképző Intézetünk főigazgatója.

A frissen érkezettekről mi a tapasztalatuk? Milyennek tartja a Z generációt, mennyire kitartók, mennyire tudnak megfelelni ennek a gyorsan változó világnak?

Mások a mostani hallgatók, mint a mi generációnk volt, nem jobbak vagy rosszabbak, mások, ahogy a mai kor is más kihívások elé állítja a fiatalokat, mint annak idején minket. Most is vannak nagyon motivált, tehetséges tanulóink, illetve olyanok is, akik több gyámolításra szorulnak. Éppen ezért felzárkóztató és tehetséggondozó programokat is működtetünk az egyetemen. 2024. augusztus 1-jén fenntartásunkba vettük az ország egyik legjobb középiskoláját, a Földes Ferenc Gimnáziumot, és az itt tanuló tehetséges diákokat szeretnénk bevonni a szakkollégiumaink munkájába, támogatni őket az OKTV-ken való felkészülésben. A Ferenczi Sándor Egészségügyi Technikum 2019. augusztus 1-jétől tartozik a Miskolci Egyetemhez, a szakmai kapcsolódásuk erős az Egészségtudományi Karhoz.

Tudnak valamit a hallgatóik elhelyezkedéséről?

Az a tapasztalat, hogy 3-4 hónap alatt szinte mindenki munkát talál, és a nálunk végzettek több mint 70 százaléka itt is marad a régióban. Ez azt mutatja, hogy van értelme annak, amit csinálunk. Az egyik legnagyobb feladata, küldetése az egyetemnek az úgynevezett harmadik missziós tevékenység, az, hogy az intézmény mennyire tudja a régió fenntarthatóságát támogatni, az itteni munkaerőpiaci szektorok számára képzett munkaerőt biztosítani, akik nemcsak a hivatásuk, hanem a régió felé is elkötelezettek.

Mi a Miskolci Egyetem legfőbb jellemzője?

Fontosak a nemzetközi rangsorok (THE, QS, RUR), amelyeken a 30 ezer felsőoktatási intézmény 5 százalékában van jelenleg a Miskolci Egyetem. Magyarországon 63 felsőoktatási intézmény áll versenyben egymással. A mi intézményünk nem szakegyetem, mint az Állatorvostudományi Egyetem, amiből egy van az országban. Nem vagyunk a négy vidéki tudományegyetem között, amelyek orvosi kart működtetnek. Ami megkülönböztet minket, az egyrészt a selmeci hagyományok, az erős műszaki háttér és minőség széles portfólióval: műszaki, jogi, közgazdász, bölcsész, társadalomtudomány, pedagógusképzés, egészségtudomány, zenei képzések mind megtalálhatók nálunk, és ez azt mutatja, hogy alig van olyan munkaerőpiaci szektor, ahová ne tudnánk szakembereket biztosítani. Egyetemünk Északkelet-Magyarország tudás-és szellemi kisugárzó központja az ország legszebb zöldcampusán, egy valódi egyetemvárosban.

Horváth Zita

• A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett 1997-ben, ahol történelem szakos bölcsész és középiskolai tanár oklevelet vett át, majd 2001-ben PhD-fokozatot is szerzett. 2016-ban habilitált, 2019-től egyetemi tanár.  Társadalomtudományi és gazdasági szakfordító (német) szakirányú továbbképzésen 2015-ben szerzett oklevelet.
• A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánhelyettese, majd dékánja volt 2009 és 2013 között, 2013–2017-ig a Miskolci Egyetem általános rektorhelyettese. A felsőoktatásért felelős helyettes államtitkári pozíciót 2017-től 2020-ig töltötte be.
• A Miskolci Egyetem rektora 2021 óta.