![UNIside](https://uniside.hu/wp-content/themes/bootstrapstarter/assets/web/ujlogo.png")
A teljes cikk eredetileg az UNI in&out 2024 Innováció kiadványában jelent meg.
„A mesterséges intelligenciának, mint valamennyi forradalmi technológiának, vannak előnyei, amiket ki kell használni, és veszélyei, amiket felelősségteljesen kell kezelni. Egy dologban azonban biztosak lehetünk: nem fogja elvenni az ifjú informatikusok elől a munkát, hanem megkönnyíti a számukra azt. A technológiavezérelt jövőben a magasan képzett informatikusoknak egyre nagyobb szerepet jósolhatunk” – interjú Kozsik Tamással, az ELTE Informatika Karának dékánjával, a Kvantuminformatika Nemzeti Labor kutatójával.
Sokféle alkalmazás lesz lehetséges ezen a területen. Látjuk például azt, hogy egészen elképesztő energiaköltsége van a ma népszerű mesterséges neurális hálók tanításának és általában a mesterséges intelligencia használatának, amelyet például a kvantumszámítógépekkel sokkal energiahatékonyabbá tudnánk tenni. Ez egy nagyon érdekes gondolat. A kvantuminformatikában, a kvantumszámításban például vannak már olyan módszerek, amelyek mesterséges intelligenciát használnak. Érdekes, hogy oda-vissza támogatja egymást ez két terület, de persze egymástól függetlenül is nagyon izgalmas mind a két világ.
Az, hogy a diák mit és hol tanul, az két különböző dolog. A tanításnak csekély, a tanulásnak jóval nagyobb a jelentősége. Mi megtaníthatjuk tanulni egyetemista módra, megmutathatjuk az irányokat, felhívhatjuk a figyelmét dolgokra, de a nap végén mindig az számít, hogy mi került bele a fejébe, ő mit tanult meg. Nyilván a különböző egyetemek eltérő irányokban tudnak segítséget nyújtani a tanulási folyamatban. Azt gondolom, hogy ez a kulcsa mindennek.
Szerintem azok a témák, amikkel mi foglalkozunk, mind nagyon izgalmasak és kurrensek. A programtervező informatikus képzés egy matematikai, informatikai, számítástudományi területekről összerakott képzési csomag, amely megfelelő tudást ad a legfontosabb területeken, és kreatív alkotó válaszok, problémamegoldási stratégiák kidolgozására teszi képessé a hallgatókat. A középpontban a szoftver áll, mert az mindenhol van, az életünk minden pontja tele van vele, és egyre bonyolultabbak, nehezebben fejleszthetők, mind szofisztikáltabban kell a szoftverfejlesztést mint folyamatot megvalósítani. A szoftver, a mesterséges intelligencia, az ezt megalapozó matematika, valamint az adattudomány, ami ehhez nagyon szervesen kapcsolódik, szintén benne van a képzésünkben. Azt gondolom, hogy van sok más egyéb olyan terület, ami egyre jobban előretör, a kvantuminformatikát is idesorolhatom, bár ez még egy sokkal szűkebb és sokkal kevesebb embert megmozgató szegmens. Nem az az elvárás, hogy a fiatalok hirtelen elkezdenek kvantumszámítógépeken programozni. Szerintem még néhány évtizedet várni kell, hogy egy olyan kvantumkomputer legyen, amivel már valami értelmes problémát meg lehet oldani, de maga az ismeretkör, amit át akarunk adni, az hosszú távon, tehát mondjuk a most végzettek karrierjének a derekán már biztos, hogy fontos lesz az informatikában. A kiberbiztonságot is idesorolhatnám, ami szerintem manapság nagyon fontos fejlődő és fejlesztendő terület, és itt kell említeni az innovatív gyártástechnológiát, az ipar 4.0-t is, ahol az ipari fejlesztés és a hozzá szükséges szoftveres háttér kapcsolódik össze. Az informatika tényleg minden területhez kell, és mi igyekszünk megadni azokat a fajta specializációkat a hallgatóinknak, ahol ki tudnak teljesedni a kurrens trendekben.
A teljes interjú ide kattintva olvasható el.
Érdekel, idén milyen újítások, fejlesztések kerültek napirendre? Mi a helyzet a munkaerőpiacon? Mikor segít és mikor árt a ChatGPT? Melyek a legnépszerűbb szakok idén az informatika képzési területen? Mindez, és még sok más értékes tartalom vár az UNI Innováció 2025-ös rangsorkiadványában.
Várható megjelenés: szeptember 11.
