A jó tanár legfőbb jellemzője, hogy szereti azokat a gyerekeket, akikkel foglalkozik – interjú Veszelszki Ágnessel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Karának dékánjával

A teljes cikk eredetileg az UNI in&out 2025 Nyár kiadványában jelent meg.

„Azt szeretnénk elérni, hogy akik itt végeznek, azt a szellemi rugalmasságot őrizzék meg a teljes tanári pályájuk során, hogy nyitottak legyenek ne csak a környezetükre, de a diákjaik változó szemléletmódjára is” – mondta Veszelszki Ágnes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Karának dékánja.

Milyen elképzelésekkel indult el a Nemeskürty István Tanárképző Kar? A 2024 decemberében megjelent UNI in&out 2025 című lapunkban Pósánné Rácz Annamária, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár úgy fogalmazott, hogy a 2024-es év a pedagógusok éve volt.

Reméljük, hogy a továbbiak is a pedagógusok évei lesznek, hiszen a Nemeskürty István Tanárképző Karon azt tűztük ki elsődleges célul, hogy egyrészt a tanárképzést megújítsuk, és ezzel együtt az új pedagógusképzéssel a tanári szakma presztízsének növelését is elő tudjuk segíteni. Ez együtt jár jogszabályi változásokkal, a tanárképzés tanterveinek a megújulásával, amely területen együtt dolgozunk más egyetemekkel is természetesen, továbbá újdonságot jelent a korábbiakhoz képest az is, hogy kiemelten gyakorlatközpontú lesz a képzésünk.

Mit jelent pontosan ez a gyakorlatcentrikusság, mi lesz a kar különlegessége?

A gyakorlatközpontúságot többféleképpen is értelmezhetjük. A korábbi osztatlan tanárképzésben a szakmai gyakorlat, amikor a hallgatók ténylegesen az általuk később tanított korosztállyal, a diákokkal találkozhattak, csak a negyedik-ötödik tanévben érkezett el. Ezzel szemben a Nemeskürty-karon a hallgatóink az első tanévüktől kezdve találkoznak az iskolai és óvodai közeggel, valódi gyerekekkel. Az is a célunk, hogy ne csak azt az intézményformát ismerjék meg, amelyben később ténylegesen a pedagógusi pályájukat tervezik, hanem különböző iskolatípusokat, valamint a pedagógiai munkához kapcsolódó intézményeket is, mint például az Oktatási Hivatalt vagy a POK-okat (Pedagógiai Oktatási Központok), speciális nevelési intézményekre és a rájuk vonatkozó szabályozókra. Erre szolgál az úgynevezett pályaszocializációs gyakorlatok rendszere: egy öt kurzusból álló gyakorlat, amelynek során megismerik a tanári pálya nem oktatási feladatait, többek között a szülőkkel és a tanárkollégákkal való kapcsolattartást, a munkaközösségben való együttműködést, a tehetséggondozást, azt, hogy miképpen kell hátrányos helyzetű diákokkal együtt dolgozni, hogyan kell különböző iskolai szakmai programokat szervezni vagy éppen szülői értekezletet tartani. Tehát mindazt, ami az oktatáson kívül a tanári pályának a gyakorlati részét jelenti. Ez a gyakorlatorientáltság egyik jelentése. A másik pedig a terepgyakorlatok rendszere: nagyon fontos, hogy bizonyos diszciplináris képzési elemeket kiegészítünk terepgyakorlatokkal. Például a magyartanári szakosok a nyelvjárásokat ismerik meg, nemcsak Magyarországon, hanem a Kárpát-medencében, vagy a történelem szakosok ellátogatnak olyan helyszínekre, amelyek a magyar történelemben kiemelt szerepet játszottak, a földrajz szakosok pedig a helyszínen ismerik meg a Kárpát-medence földrajzi sajátosságait. Így tudunk a tanárszakos hallgatóinknak autentikus tudást nyújtani, és a hallgatók is megtanulják, hogyan lehet hasonló módszerekkel tanítani.

Ezek a módszerek nem voltak a tanárképzés részei eddig?

Részben voltak, de nem ennyire strukturáltan, rendszerszinten. Elemeiben, különösen a motiváltabb oktatók munkaformáiban megjelentek, de ennyire szisztematikusan, mint ahogy a mi tanterveinkben benne vannak, korábban nem.

Hogyan kell elképzelni egy induló kart, már jelentkezhettek a szeptemberben első alkalommal induló képzésekre?

Természetesen, a február 15-i jelentkezési határidőig szép számban adtak be diákok hozzánk jelentkezést: van olyan szakunk, ahol tizenhárom és félszeres volt a túljelentkezés, de több szakra is három-négyszer annyian jelentkeztek, mint ahány diákot idén fel tudunk venni, ami mutatja a karunk népszerűségét. A pedagógusképzés első évfolyama így több mint 200 fővel indul el. Közel ezer hallgató jelentkezett hozzánk, ami azt gondolom, hogy egy új karnál kiemelkedően magas szám.

Hogy működik a kar, a tanszékeken hányan dolgoznak?

A karon nyolc tanszék van, ez nagyjából leképezi a szakos struktúrát, lesz magyar, történelem, angol, német, földrajz, természettudomány-környezettan osztatlan szakpáros tanári képzésünk, illetve pedagógiai alapképzésként indul még a tanítóképzés és az óvodapedagógus-képzés, valamint lesznek bölcsészet- és társadalomtudományi szakjaink is magyarból, történelemből, angolból. A kommunikáció- és médiatudomány a következő tanévben elindul alapképzésként is, hiszen már második éve sikeresen folyik a mesterképzésünk.

Már most is száznál többen dolgozunk az NKE tanárképző karán, folyamatosan és dinamikusan bővül a kar létszáma, hiszen készülünk az új hallgatóink szeptemberi fogadására. A szakjaink akkreditációja is folyamatban van: a tantervek már elkészültek, most azon dolgozunk, hogy a személyi állomány is teljes mértékben megfeleljen az akkreditációs követelményeknek.

A teljes interjú ide kattintva olvasható el.