Három kivételes tehetségű magyar kutatónőt díjazott a L’ORÉAL és az UNESCO

Az ösztöndíj célja

Az elmúlt huszonegy évben ötvenhét magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, az eddig több mint 80 millió forintnyi ösztöndíj csak magyar női kutatókat támogat, és az ország bármely pontjáról lehet rá pályázni.

A L’ORÉAL Magyarország és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság idén huszonegyedik alkalommal hirdette meg ösztöndíjpályázatát a nemzetközi L’ORÉAL-UNESCO For Women in Science program szellemében.

Az idei felhívás legjobb pályázói 2023. szeptember 5-én egy ünnepélyes díjátadó esemény keretében vették át elismeréseiket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban.

Az ösztöndíj célja, hogy a fiatal tudós nőket és kutató szakembereket kiemelkedő és gyakorlatba vehető tudományos eredmények elérésére sarkallja, továbbá ösztönözze és előmozdítsa a magyar nők helyzetét a tudományos és kifejezetten kutatói pályán, a legkülönbözőbb kutatási területeken.

A L’ORÉAL-UNESCO A Nőkért és a Tudományért ösztöndíjat idén 21. alkalommal adták át. (Fotó: 123RF)

Az ösztöndíjak odaítéléséről szakmai zsűri dönt

Az egyenként 2 millió forintos ösztöndíjprogram három kiírására a 35 év alatti, illetve a 45 év alatti, doktori képzésben részt vevő kutatók vagy a közelmúltban PhD-fokozatot szerzett nők pályázhattak. Az ösztöndíjak odaítéléséről szakmai zsűri döntött. A bírálóbizottság elnöke Prof. Dr. Ádám Veronika, akadémikus; tagjai: Dr. Ránky Katalin, vegyészmérnök, az ösztöndíjprogram tiszteletbeli elnöke; Prof. Dr. Hunyady László, a TTK Enzimológiai Intézet igazgatója; Prof. Dr. Perczel András, egyetemi tanár, ELTE Szerves Kémiai Tanszék; Prof. Dr. Kamarás Katalin, kutató professzor, Wigner FK Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet, Prof. Dr. Pálfy Péter Pál kutató professzor, Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet.

Az idei díjazottak

Hirsch Edit, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tudományos munkatársa gyógyszeripari kihívásokra keres megoldásokat, biológiai eredetű gyógyszerek gyártástechnológiájának fejlesztésével foglalkozik. Ezek a készítmények kulcsszerepet játszanak a modern gyógyszeres terápiákban, főleg a rákos, gyulladásos és vírusos megbetegedések kezelésében alkalmazzák őket, előállításuk bonyolult és körülményes eljárásokat igényel. Kutatásainak eredménye a jövőben elősegítheti, hogy a költséges terápiák olcsóbban és könnyebben, több beteghez is eljuthassanak.

Zobor Annamária Ditta, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Szemészeti Klinika docense több mint 17 éve kutatja az öröklődő szembetegségeket, annak különböző formáit, és dolgozik új terápiás lehetőségek kidolgozásán és vizsgálatán. Az öröklődő retinabetegségek kezelése, génterápiák és mesterséges látásprotézisek kifejlesztése, valamint az őssejtek felhasználása a ritka szembetegségek területén napjainkban válnak elérhetővé. Az eddig ismert, közel 300 gén közül egy gén esetében már létezik törzskönyvezett gyógyszer, amely tavaly óta Magyarországon, a Semmelweis Egyetemen is elérhető, az új terápiát már magyar betegeken is alkalmazzák. A díjazott célja, hogy az idegsejtek pusztulását okozó gének tanulmányozása mellett aktívan részt vegyen további terápiák fejlesztésében és gyakorlati alkalmazásában is.

Valkó Orsolya, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos tanácsadója, a Lendület Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport vezetője a természetes gyepek megőrzésével és helyreállításával foglalkozik közel 20 éve. A természetes gyepeknek fontos szerepe van egyebek mellett a por szűrésében, a talaj egészségének visszaállításában, és csakúgy, mint a fák, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy kevésbé melegedjenek fel az urbánus területek. Valkó Orsolya eredményei mind a városi, mind a vidéki gyepek helyreállításában nagy szerepet játszhatnak és eszközei lehetnek a globális felmelegedés elleni küzdelemnek.