Fontos, hogy szakmai műhelyként is jelen legyünk – interjú a Magyar Zene Háza HR-osztályvezetőjével

Ez a cikk eredetileg az UNI in&out 2024-es nyári számában jelent meg.

A Magyar Zene Háza megnyitása óta sorra nyeri el a különféle díjakat. Legutóbb a brit The Guardian közönségszavazásán Európa leginspirálóbb turisztikai célpontjai közé választották. Azonban nem csak a külcsín miatt nő annyira sokak szívéhez. A belső tartalom, a kiállítások és az eszmeiség is sokat nyom a latban. A szakmai munkáról és a fiatalok felé nyitásról kérdeztük többek között Kissné Sápi Kingát, a Magyar Zene Háza jogi koordináció és HR-osztályvezetőjét.

A Magyar Zene Háza még új a közművelődési intézmények sorában, működtet-e valamilyen gyakornoki programot? Esetleg ennek köszönhetően gyarapodott-e már a stábjuk új munkatársakkal?

Igen, működik gyakornoki programunk szinte a nyitás óta, mert nagyon fontosnak tartjuk, hogy a magas színvonalú programjaink mellett  egyfajta szakmai műhelyként is jelen legyünk, amely az utánpótlásképzést támogatja. Tágabb értelemben gyakornoki program alatt értjük az  alábbi három pillért: egyrészt szívesen fogadjuk a középiskolásokat közösségi szolgálatra, másrészt a felsőoktatási hallgatókat mind kisebb  szakmai gyakorlatokra, mind a diploma megszerzéséhez szükséges hosszabb gyakorlatra. A harmadik pillér, amikor már végzett, vagy az MA befejezése előtt álló fiatalt foglalkoztatunk pár hónapra, határozott idejű munkaszerződéssel.

Milyen végzettségeket és képességeket várnak el az új belépőktől?

Végzettséget tekintve alapvetően – az intézményünk profiljának megfelelően – humán területen foglalkoztatjuk a munkatársainkat. A  képességek tekintetében kompetenciaalapú kiválasztási stratégiát alkalmazunk, ami azt jelenti, hogy az új pozícióhoz kapcsolódóan a  szakterületnek meg kell neveznie azt a három kulcskompetenciát, amely a munkakör betöltéséhez a legszükségesebb, és amiket aztán az interjúkon a STAR (Situation, Task, Action, Result – helyzet, feladat, cselekvés, eredmény) – módszerrel mérünk. Ha olyan képességet kellene  mondani, amelyet valamenynyi pozícióban fontosnak tartunk, az a kreatív rugalmasság és a proaktivitás.

Kik azok a fiatalok, akik sikeresek lehetnek ebben a szakmákban?

Nagyon fontos a végzettség és a korábbi tapasztalat, de legalább annyira elsődleges, hogy az új kolléga értse a Zene Háza misszióját, amiért dolgozunk. Ugyancsak fontos, hogy értsék, az ő munkájuk egy nagy egésznek a része, így a saját szakmai prioritásaik mellett léteznek céges  prioritások, és ez a kettő olykor nem egyezik meg. Aki ezt nem képes jól kezelni, az nem lesz hosszú távon sikeres.

Milyen előnyei és hátrányai vannak a közművelődési szakmáknak?

A Magyar Zene Háza egy atipikus szervezet. Egyrészről maga a működés formája diffúz: nem vagyunk költségvetési szerv, állami cégként  találkozik nálunk a közfeladat ellátása a piaci logikával. Másrészről tartalmi oldalról egyedülálló a hármasságunk: a föld alatti térben a négy kiállítási helyszín, a park szintjén kialakított két koncertteremben az élő zenei programok, koncertek és workshopok, valamint az emeleten a  zenepedagógiai foglalkozások. Ezek alapján nálunk a klasszikus közművelődési szakmának egy nagyon szerencsés elegye valósulhat meg,  amiért hálásak vagyunk: a kreativitás és a lehetőségek találkoznak.

Mit gondolnak a mai fiatalokról, pályakezdőkről általánosságban?

Általában jó a tapasztalatunk a mai fiatalokkal: mivel egy dinamikusan változó világban nőnek fel, így rugalmasak, kreatív a gondolkozásuk,  nem sémákban gondolkoznak, jobban elfogadják, hogy másoknak lehet eltérő a véleménye egy-egy adott témában. Viszont a kitartásban  mintha kevésbé lennének erősek, mint az előző generáció.

Milyen módon igyekeznek megtartani a jó munkaerőt?

HR-stratégiánkban kiemelt szerepet kap a tehetséggondozás, amelynek keretében a tehetséges munkatársaknak igyekszünk a munkakörükön belül is változatos feladatokat adni, delegálni őket egy-egy fontos projektbe. Bevonni az új kollégák betanításába, folyamatos szakmai  visszajelzéseket és megerősítéseket adni nekik. A vezető kollégáknak pedig azt tanácsoljuk, támogató-fejlesztő vezetői stílussal forduljanak  feléjük.

Mi a tapasztalatuk: mi a fontos a fiatalok számára jelenleg a munkaerőpiacon?

Tíz éve, amikor egy CV-ben azt láttuk, hogy háromévente vált munkahelyet egy munkavállaló, kicsapongó érzésünk támadt, azonban ma már  azt tapasztaljuk, hogy a fiatalok nagyon gyakran váltanak: akik nem kitartók és motiváltak, azok azért, akik pedig célorientáltak, gyorsan  fejlődnek, azok nagyon tudatosak mind a magán-, mind a szakmai életútjuk megtervezésében, és szinte évtizedekre előre felállítják maguknak a saját tervüket, amiben a pozícióváltások között gyakran szerepelnek egyre magasabb vezetői állások. Ezek alapján úgy tűnik, hogy egyrészről egy rugalmas, felfelé nyitott munkahely az, amire vágynak. Emellett igen meghatározó a most pályára lépő generációnak a  munkahely fizikai környezete, az épület, a munkakörnyezet, és egyre gyakrabban elvárás a munkahely nemzetközi beágyazottsága.

Kissné Sápi Kinga

• 2021 októbertől a Magyar Zene Háza Közhasznú Nonprofit Kft. munkatársa. Tanácsadóként kezdett, majd a jogi koordináció és HR-osztály vezetője lett.
• 2017 áprilisa és 2018 októbere között az Emberi Erőforrások Minisztériumának Közigazgatási Államtitkárságának személyügyekért és  gazdálkodásért felelős helyettes államtitkára volt.
• Még korábban a Miniszterelnökség Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkárságán a Közigazgatási Ösztöndíjprogramok és  Kormányhivatali Képzési Osztályán látott el osztályvezetői feladatokat.
• Közigazgatási pályafutását a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban kezdte 2011-ben. Majd 2012-től előbb ugyancsak titkársági  referensként, majd titkárságvezetőként dolgozott az Emberi Erőforrások Minisztériumában.
• 2016-ban végzett jogászként a Károli Gáspár Református Egyetemen. Első diplomáját a Pécsi Tudományegyetemen szerezte magyar nyelv és irodalom, valamint néprajz szakos bölcsészként 2011-ben.