Curling, az úriemberek és úrihölgyek sportja – interjú Farkas Dániellel, az FTC Jaguars curlingcsapatának válogatott játékosával

Ez a cikk eredetileg az UNI in&out 2024-es nyári számában jelent meg.

„A curling talán a legnagyobb fokú együttműködést igényli a csapatsportágak közül. Szükség van arra, hogy a gyorsaság, az állóképesség és az erőkifejtés is egyszerre működjön” – fogalmazott az UNIside-nak adott interjújában Farkas Dániel, az FTC Jaguars curlingcsapatának válogatott játékosa, aki csapatával épp a lapzártánkat megelőző hétvégén szerzett ezüstérmet a Magyar Kupában.

Ha valaki érdeklődik a curling iránt, mik a lehetőségei?

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a curling sokakat érdekel: szinte akárkivel beszélek, mindenki tudja, hogy ez az a „söprögetős” sport, amiben a versenyzők kiabálnak egymással. A sportág férfi és női szakága 1998 óta szerepel a téli olimpia végleges programjában, és 2018 óta (Pjongcsang) a vegyes páros is olimpiai szakág. Magyarországon ugyanakkor még mindig viszonylag kevés a curlinges. Így aztán, ellentétben a kézilabdával, a futballal, a kosárlabdával vagy akár – hogy egy másik jeges sportot is említsek – a hokival, jelen pillanatban az ifjúsági bajnokságban csak egy osztály van. Ez azt jelenti, hogy a juniorok között – természetesen kellő mennyiségű munkával, edzéssel és önfegyelemmel – olyan eredményt lehet elérni, ami akár a nemzetközi karrier irányába is elindíthat. Sportolóként, vagy később a szövetség munkáján keresztül a sportvezetésbe vagy -diplomáciába is be lehet kapcsolódni, megismerve egy izgalmas sport mindennapjait. Jelenleg is van magyar tisztségviselő a nemzetközi szövetségben.

Milyen a felkészülés, és milyen gyakran kell edzeni, ha valaki jó curlinges akar lenni?

Itt is működik az alapszabály, mint minden élsportban: minél többet edzünk, annál jobb játékosokká válhatunk. Nagyon sokat kell edzeni a fizikai állóképességet és a szellemi koncentrációs képességet is. Ráadásul ez a kettő összefügg. Ha fizikailag elfáradsz, akkor fejben sem vagy ott, és ha fejben elfáradsz, akkor a fizikai erőnléteddel kevesebbet tudsz elérni. A curling talán a legnagyobb fokú együttműködést igényli a csapatsportágak közül. Szükség van arra, hogy a gyorsaság, az állóképesség és az erőkifejtés egyszerre működjön. Azok a csapatok, amelyek versenyről versenyre járnak, napi 5-6 órákat edzenek.

Ami megkülönbözteti ezt az egyébként is különleges sportágat a többitől, hogy nem a szó klasszikus értelmében épül fel a nemzeti válogatott. Nagyon sok országban, többek között nálunk is a mindenkori bajnokcsapat képviseli az országot az azt követő évben minden versenyen, és indul az Európa-bajnokságon, azaz nincs klasszikus csapattag-válogatás. Itt összeszokott tagokra van szükség, mert egy tudásban teljesen jó játékosokból álló csapat ha nincs összeszokva, biztosan kikap egy kevesebb tudást felmutató, ám jobb dinamikájútól.

Hol lehet ma itthon curlinget tanulni?

Egyrészt a tervek szerint jövőre már a MEFOB (Magyar Egyetemi és Főiskolai Országos Bajnokság) része lesz, így egyetemeken szervezetten is lehet játszani, másrészt a kamaraerdei pályán vannak olyan nyílt foglalkozások, edzések, amelyekbe be lehet kapcsolódni, és itt már a testnevelésóra keretein belül is tanulhatnak curlingezni az általános és középiskolás diákok.

A Győri ETO Hockey Club curlingszakosztályán ez évben indult el a szakmai munka, nemsokára ez az egyesület is bekapcsolódik a versenyek világába. Jelenleg a feltételek kialakításán és a csapatok szervezésén dolgoznak. Igyekszem teljes tudásommal támogatni őket ezen törekvésükben; a lehetséges jövőbeli szerepvállalásomról jelenleg is folynak az egyeztetések, és bízom benne, hogy folytatni tudjuk a színvonalas szakmai munkát. Győr mellett Szombathelyen, Makón, Tatabányán és Sátoraljaújhelyen is van komolyabb tömegbázisközpont, ezeken a helyeken van lehetőség kipróbálni vagy akár komolyabban is űzni a curlinget. Mindezeken túl a budapesti Központi Sportiskolán (KSI) keresztül is bele lehet kóstolni ebbe a sportágba, akár már 10 éves kortól kezdve.

Ha a versenysportról beszélünk, akkor a csapatok többsége nyitott az utánpótlás fogadására. A Ferencvárosi Torna Clubban mi örülünk annak, hogy tehetséges ifjak érkeznek, akik előbb-utóbb zöld-fehér színekben pályára léphetnek. Elindult a curling-szakedzői képzés is a Magyar Curling Szövetség és a Budapesti Sportszövetségek Uniójának szervezésében, amelynek keretében júniusban hetedmagammal végzünk curlingsport-edzőként, így az utánpótlás-nevelés fejlesztésében is segíthetjük választott sportágunkat.

Mennyi idő alatt jut el valaki oda, hogy azt mondhassa, jól játszik és akár versenyezhet is?

Azt szoktuk mondani, hogy az első ezer kicsúszás arra szolgál, hogy ne essünk el. A második és a harmadik ezernél már az irányra és a sebességre is odafigyelünk. Néhány év alatt el lehet jutni oda, hogy valaki versenyszerűen játsszon a B ligában, és Magyarországon meghatározó csapat tagja lehessen.

Hogyan lehetne e sport lényegét megragadni? Mondtuk, hogy kell fizikum, önfegyelem, koncentráció, csapatmunka. Mihez lehet hasonlítani leginkább és mi az esszenciája?

A curlingről azt szokták mondani, hogy az úriemberek és az úrihölgyek sportja. Leginkább a sakkhoz lehetne hasonlítani, hiszen itt is lépésekkel előre kell gondolkodni, és folyamatosan igyekezni kell kitalálni az ellenfél stratégiáját. Míg a sakknál egyszerűen fogod és arrébb rakod a bábut, itt az a nehezítés, hogy a fizikumra és a csapattagok összehangolt együttműködésére is szükség van a pályafelállás módosításához és annak eléréséhez, hogy a 40 méteres pályán célba juttasd a 20 kilós gránittömböt. Mindkét csapat arra törekszik, hogy a játék végén minél több kővel nyerjen, vagy minél kevesebb kővel veszítsen – ez adja a játék lényegét, és ennek elérésének a szabályai a játék szépségét.

Azt tudjuk, hogy fontos, hogy a csapattagok jóban legyenek egymással, ismerjék egymást, hiszen akkor tudnak jól játszani. De milyen általában a curlinges közösség?

Összetartó, és mivel nem vagyunk sokan Magyarországon, igazából mindenki ismer mindenkit, főleg úgy, hogy egy versenypálya van idehaza, Budaörsön, és mindenki ott készül fel komolyabban. A tervek szerint épülnek további versenyzésre alkalmas pályák, de egyelőre 2005 óta ez az egyetlen helyszínünk.

A világ egyik legrégebbi kelta/skót eredetű, dokumentált sportágáról beszélünk, amelyben azóta is hagyomány, hogy a nyertes csapat meghívja a vesztest egy whiskyre a mérkőzés után. Ez a mai napig él, és bár nem mindig iszunk whiskyt, de legalább egy tízperces beszélgetésre mindig összejön a két csapat a meccsek után.

Az a fiatal, akinek felkeltette az érdeklődését ez a sport, mire számítson, milyen perspektívái vannak itthon?

A magyar curling eredményei a lehetőségeink előtt járnak. Az, hogy az Európa-bajnokság B csoportjában stabilan a középmezőnyben van a mindenkori válogatottunk (azaz Európa első húsz, de inkább tizenöt csapata között), jól mutatja ezt. Különösen akkor, amikor az első tíz az olimpiai, világ- és Európa-bajnokságokat nyerő csapatokat jelenti, olyan országokat, amelyekben sokkal több támogatást kap ez a sport és jelentősebb hagyományokkal, felkészítési, felkészülési rendszerrel büszkélkednek. Ilyen például Kanada, Skócia, Dánia vagy Svédország, de Svájc is nagyon erős csapatnak számít. A magyar eredmények kiemelkedők: van kétszeres világbajnok vegyes párosunk, ami egy nagyon nagy dolog, van egy ezüstérmes vegyes párosunk, és a vegyes válogatott, valamint a férfi-női csapatok jól szerepelnek az Eb-ken. Mindezt úgy, hogy míg más országokban gyerekkorban kezdik a felkészülést, nálunk egyelőre jellemzően felnőttkorban, és mint említettem, egyetlen versenyzésre alkalmas pálya van Magyarországon. Ezek a feltételek bizonyára változnak, és cél az is, hogy kijussunk az olimpiára.

Ha például valaki ifjúsági játékosként elkezdi a vegyes páros szakágat, amely kiemelt támogatást élvez, és megfelelő edzésmunkával jó eredményeket tud elérni, lehetősége van bekerülni a Héraklész Ifjúsági Élsport Programba, amely komoly segítséget jelenthet egy jövőbeni olimpiai kvóta megszerzéséhez.

Én 28 évesen kezdtem ezt a sportágat, és így is az élvonalban tudok játszani a Ferencvárosnál, ahol válogatott lehettem. Aki tízévesen kezdi el, és hitet, munkát, alázatot tesz bele, határ a csillagos ég: hatalmas sikereket érhet el.

A saját pályája sikereihez milyen mérföldkövek kellettek?

Véletlenül kezdtem el 2007-ben: a munkahelyemmel elmentünk egy curlinges programra, ami rám olyan hatást gyakorolt – és az egyik instruktor, aki később csapattárs is volt sokáig, azt mondta, érdemes lenne ezzel foglalkoznom –, hogy belevágtam.

A Ferencvárosban a másodosztályban kezdtem játszani, majd 2011 óta minden évben az élvonalbeli bajnokságban veszek részt a csapat színeiben. Ami még nagyon fontos pillanat volt, hogy 2013-ban magyar válogatottként elhoztuk a Közép- és Kelet-Európa Kupát. Természetesen minden évnek úgy indulunk neki, hogy igyekszünk megnyerni a bajnokságot, azaz az országos csapatbajnokság A-ligáját.

A curling aztán 2016 óta, amikor is a különböző multis vezetői pozícióim után coaching- és tréningcéget indítottunk, másképp is részévé vált az életemnek. Elkezdtük alkalmazni azt az előnyt, hogy ha valaki jól curlingezik, az garancia arra, hogy jó csapattag, jól tud együttműködni és képes a teljesítményének a maximumán dolgozni a többiekkel. Ezen a sporton keresztül meg lehet érteni a csapatkohéziós erőt, motivációt, összetartást lehet nyerni és erősíteni az egymásba vetett hitet. Megtanulni curlingezni és ezáltal hatékonyabb és jobb munkaerővé, csapattaggá válni hatalmas versenyelőnyt jelenthet.

Farkas Dániel

• HR- és szervezetfejlesztési stratégiai tanácsadó, tréner, cégvezető, az FTC Jaguars curling csapat válogatott játékosa.
• 47 éves.
• Alapdiplomáját a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte a 1999-ben, ahol HR-t és pszichológiát tanult. Később a Külkereskedelmi Főiskolán marketing és marketingkommunikáció szakos másoddiplomás képzésre járt (2001). Tervei között szerepel ez év szeptemberétől az andragógia szak felvétele.
• Trénerként és tanácsadóként 2005 óta tevékenykedik, hatféle iparági területen szerzett több mint 15 éves felső vezetői tapasztalattal büszkélkedhet. Olyan nagyvállalatoknál volt – többek között – különböző területeken vezető, mint a Shell Gas Hungary, ahol 2006 és 2010 között értékesítési és marketingigazgató volt, vagy a Novartis, ahol 2011 és 2014 között vezette a nem vényköteles termékek értékesítési területét.
• Saját cégét, a Change Agent Hungary Kft.-t 2016-ban alapította a cégtársával, amelyben egyedülálló metodikával segítik kis-, közép- és nagyvállalatok képzési igényeinek minél magasabb színvonalú kielégítését.