Ez a cikk eredetileg az UNI in&out 2024-es nyári számában jelent meg.
„A curling talán a legnagyobb fokú együttműködést igényli a csapatsportágak közül. Szükség van arra, hogy a gyorsaság, az állóképesség és az erőkifejtés is egyszerre működjön” – fogalmazott az UNIside-nak adott interjújában Farkas Dániel, az FTC Jaguars curlingcsapatának válogatott játékosa, aki csapatával épp a lapzártánkat megelőző hétvégén szerzett ezüstérmet a Magyar Kupában.
Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a curling sokakat érdekel: szinte akárkivel beszélek, mindenki tudja, hogy ez az a „söprögetős” sport, amiben a versenyzők kiabálnak egymással. A sportág férfi és női szakága 1998 óta szerepel a téli olimpia végleges programjában, és 2018 óta (Pjongcsang) a vegyes páros is olimpiai szakág. Magyarországon ugyanakkor még mindig viszonylag kevés a curlinges. Így aztán, ellentétben a kézilabdával, a futballal, a kosárlabdával vagy akár – hogy egy másik jeges sportot is említsek – a hokival, jelen pillanatban az ifjúsági bajnokságban csak egy osztály van. Ez azt jelenti, hogy a juniorok között – természetesen kellő mennyiségű munkával, edzéssel és önfegyelemmel – olyan eredményt lehet elérni, ami akár a nemzetközi karrier irányába is elindíthat. Sportolóként, vagy később a szövetség munkáján keresztül a sportvezetésbe vagy -diplomáciába is be lehet kapcsolódni, megismerve egy izgalmas sport mindennapjait. Jelenleg is van magyar tisztségviselő a nemzetközi szövetségben.
Itt is működik az alapszabály, mint minden élsportban: minél többet edzünk, annál jobb játékosokká válhatunk. Nagyon sokat kell edzeni a fizikai állóképességet és a szellemi koncentrációs képességet is. Ráadásul ez a kettő összefügg. Ha fizikailag elfáradsz, akkor fejben sem vagy ott, és ha fejben elfáradsz, akkor a fizikai erőnléteddel kevesebbet tudsz elérni. A curling talán a legnagyobb fokú együttműködést igényli a csapatsportágak közül. Szükség van arra, hogy a gyorsaság, az állóképesség és az erőkifejtés egyszerre működjön. Azok a csapatok, amelyek versenyről versenyre járnak, napi 5-6 órákat edzenek.
Ami megkülönbözteti ezt az egyébként is különleges sportágat a többitől, hogy nem a szó klasszikus értelmében épül fel a nemzeti válogatott. Nagyon sok országban, többek között nálunk is a mindenkori bajnokcsapat képviseli az országot az azt követő évben minden versenyen, és indul az Európa-bajnokságon, azaz nincs klasszikus csapattag-válogatás. Itt összeszokott tagokra van szükség, mert egy tudásban teljesen jó játékosokból álló csapat ha nincs összeszokva, biztosan kikap egy kevesebb tudást felmutató, ám jobb dinamikájútól.
Egyrészt a tervek szerint jövőre már a MEFOB (Magyar Egyetemi és Főiskolai Országos Bajnokság) része lesz, így egyetemeken szervezetten is lehet játszani, másrészt a kamaraerdei pályán vannak olyan nyílt foglalkozások, edzések, amelyekbe be lehet kapcsolódni, és itt már a testnevelésóra keretein belül is tanulhatnak curlingezni az általános és középiskolás diákok.
A Győri ETO Hockey Club curlingszakosztályán ez évben indult el a szakmai munka, nemsokára ez az egyesület is bekapcsolódik a versenyek világába. Jelenleg a feltételek kialakításán és a csapatok szervezésén dolgoznak. Igyekszem teljes tudásommal támogatni őket ezen törekvésükben; a lehetséges jövőbeli szerepvállalásomról jelenleg is folynak az egyeztetések, és bízom benne, hogy folytatni tudjuk a színvonalas szakmai munkát. Győr mellett Szombathelyen, Makón, Tatabányán és Sátoraljaújhelyen is van komolyabb tömegbázisközpont, ezeken a helyeken van lehetőség kipróbálni vagy akár komolyabban is űzni a curlinget. Mindezeken túl a budapesti Központi Sportiskolán (KSI) keresztül is bele lehet kóstolni ebbe a sportágba, akár már 10 éves kortól kezdve.
Ha a versenysportról beszélünk, akkor a csapatok többsége nyitott az utánpótlás fogadására. A Ferencvárosi Torna Clubban mi örülünk annak, hogy tehetséges ifjak érkeznek, akik előbb-utóbb zöld-fehér színekben pályára léphetnek. Elindult a curling-szakedzői képzés is a Magyar Curling Szövetség és a Budapesti Sportszövetségek Uniójának szervezésében, amelynek keretében júniusban hetedmagammal végzünk curlingsport-edzőként, így az utánpótlás-nevelés fejlesztésében is segíthetjük választott sportágunkat.
Azt szoktuk mondani, hogy az első ezer kicsúszás arra szolgál, hogy ne essünk el. A második és a harmadik ezernél már az irányra és a sebességre is odafigyelünk. Néhány év alatt el lehet jutni oda, hogy valaki versenyszerűen játsszon a B ligában, és Magyarországon meghatározó csapat tagja lehessen.
A curlingről azt szokták mondani, hogy az úriemberek és az úrihölgyek sportja. Leginkább a sakkhoz lehetne hasonlítani, hiszen itt is lépésekkel előre kell gondolkodni, és folyamatosan igyekezni kell kitalálni az ellenfél stratégiáját. Míg a sakknál egyszerűen fogod és arrébb rakod a bábut, itt az a nehezítés, hogy a fizikumra és a csapattagok összehangolt együttműködésére is szükség van a pályafelállás módosításához és annak eléréséhez, hogy a 40 méteres pályán célba juttasd a 20 kilós gránittömböt. Mindkét csapat arra törekszik, hogy a játék végén minél több kővel nyerjen, vagy minél kevesebb kővel veszítsen – ez adja a játék lényegét, és ennek elérésének a szabályai a játék szépségét.
Összetartó, és mivel nem vagyunk sokan Magyarországon, igazából mindenki ismer mindenkit, főleg úgy, hogy egy versenypálya van idehaza, Budaörsön, és mindenki ott készül fel komolyabban. A tervek szerint épülnek további versenyzésre alkalmas pályák, de egyelőre 2005 óta ez az egyetlen helyszínünk.
A világ egyik legrégebbi kelta/skót eredetű, dokumentált sportágáról beszélünk, amelyben azóta is hagyomány, hogy a nyertes csapat meghívja a vesztest egy whiskyre a mérkőzés után. Ez a mai napig él, és bár nem mindig iszunk whiskyt, de legalább egy tízperces beszélgetésre mindig összejön a két csapat a meccsek után.
A magyar curling eredményei a lehetőségeink előtt járnak. Az, hogy az Európa-bajnokság B csoportjában stabilan a középmezőnyben van a mindenkori válogatottunk (azaz Európa első húsz, de inkább tizenöt csapata között), jól mutatja ezt. Különösen akkor, amikor az első tíz az olimpiai, világ- és Európa-bajnokságokat nyerő csapatokat jelenti, olyan országokat, amelyekben sokkal több támogatást kap ez a sport és jelentősebb hagyományokkal, felkészítési, felkészülési rendszerrel büszkélkednek. Ilyen például Kanada, Skócia, Dánia vagy Svédország, de Svájc is nagyon erős csapatnak számít. A magyar eredmények kiemelkedők: van kétszeres világbajnok vegyes párosunk, ami egy nagyon nagy dolog, van egy ezüstérmes vegyes párosunk, és a vegyes válogatott, valamint a férfi-női csapatok jól szerepelnek az Eb-ken. Mindezt úgy, hogy míg más országokban gyerekkorban kezdik a felkészülést, nálunk egyelőre jellemzően felnőttkorban, és mint említettem, egyetlen versenyzésre alkalmas pálya van Magyarországon. Ezek a feltételek bizonyára változnak, és cél az is, hogy kijussunk az olimpiára.
Ha például valaki ifjúsági játékosként elkezdi a vegyes páros szakágat, amely kiemelt támogatást élvez, és megfelelő edzésmunkával jó eredményeket tud elérni, lehetősége van bekerülni a Héraklész Ifjúsági Élsport Programba, amely komoly segítséget jelenthet egy jövőbeni olimpiai kvóta megszerzéséhez.
Én 28 évesen kezdtem ezt a sportágat, és így is az élvonalban tudok játszani a Ferencvárosnál, ahol válogatott lehettem. Aki tízévesen kezdi el, és hitet, munkát, alázatot tesz bele, határ a csillagos ég: hatalmas sikereket érhet el.
Véletlenül kezdtem el 2007-ben: a munkahelyemmel elmentünk egy curlinges programra, ami rám olyan hatást gyakorolt – és az egyik instruktor, aki később csapattárs is volt sokáig, azt mondta, érdemes lenne ezzel foglalkoznom –, hogy belevágtam.
A Ferencvárosban a másodosztályban kezdtem játszani, majd 2011 óta minden évben az élvonalbeli bajnokságban veszek részt a csapat színeiben. Ami még nagyon fontos pillanat volt, hogy 2013-ban magyar válogatottként elhoztuk a Közép- és Kelet-Európa Kupát. Természetesen minden évnek úgy indulunk neki, hogy igyekszünk megnyerni a bajnokságot, azaz az országos csapatbajnokság A-ligáját.
A curling aztán 2016 óta, amikor is a különböző multis vezetői pozícióim után coaching- és tréningcéget indítottunk, másképp is részévé vált az életemnek. Elkezdtük alkalmazni azt az előnyt, hogy ha valaki jól curlingezik, az garancia arra, hogy jó csapattag, jól tud együttműködni és képes a teljesítményének a maximumán dolgozni a többiekkel. Ezen a sporton keresztül meg lehet érteni a csapatkohéziós erőt, motivációt, összetartást lehet nyerni és erősíteni az egymásba vetett hitet. Megtanulni curlingezni és ezáltal hatékonyabb és jobb munkaerővé, csapattaggá válni hatalmas versenyelőnyt jelenthet.