![UNIside](https://uniside.hu/wp-content/themes/bootstrapstarter/assets/web/ujlogo.png")
Az idei Connect Konferencián Barathi Tamás, a Blue Colibri alapítója Lil Frakkal, Szende Attilával (Stühmer Kft.) és Czabányi Enikővel (Magyar Telekom) beszélgetett a kollaborációk fontosságáról és lehetőségeiről.
Három teljesen különböző világ találkozott a Connect Konferencia színpadán a Connect Collab panelbeszélgetésen. Lil Frakk megosztotta velünk, hogyan néz ki egy kollaboráció a zeneiparban, Czabányi Enikő, a Magyar Telekom social media és PR-szakértője a Collabor influenszer versenyről és a márkakommunikáció hosszú távú építkezéséről mesélt, míg Szende Attila, a Stühmer Kft. marketing igazgatója a Stühmer csoki közelgő űrutazásának történetébe avatott be minket. A beszélgetésből kiderült, mitől lesz valóban hiteles egy együttműködés, hogyan lehet az influenszerekkel közös történeteket építeni, és mi kell ahhoz, hogy egy magyar márka bekerüljön a világűrbe. Három megközelítés, egy közös pont: a jól célzott, hiteles történet mindig betalál.
Három teljesen különböző világ találkozott a Connect Konferencia színpadán a Connect Collab panelbeszélgetésen. (Fotó: Facebook/Letsconnect)
Lil Frakk szerint 2025-ben a zenei szcéna már szinte elképzelhetetlen kollaborációk nélkül – főleg a hiphop kultúrában. Bár a közös zenélés sosem volt újdonság, ma már az együttműködések lettek a műfaj egyik motorja. De ne gondoljuk, hogy ez mindig csak üzleti kalkuláció: sokszor inkább spontán, személyes flashből indul minden. „Hogyha beérezzük egymás zenéit, akkor találkozunk és írunk valamit” – magyarázta a hazai rapper.
Egy ilyen példa a Offwhite című dal születése, ami konkrétan egy konyhában lett felvéve, lepedővel hangszigetelt spájzban, egy USB-s mikrofonnal. A közös flow, a játékosság, és a személyes kapcsolat még mindig mindennél többet számít. Nem menedzserek, hanem barátok és zenésztársak hoznak össze egy-egy új dalt.
Persze a zenei együttműködéseknél ma már gyakran megjelennek márkák is – de itt is kulcsszó az önazonosság. „Az nagyon-nagyon fontos, hogy ha mondjuk van egy partner, akkor azt közösen találjuk ki, hogy milyen fajta az együttműködés. Hogy a partnernek is önazonos legyen, meg magának a műsornak is önazonos legyen” – hangsúlyozta Lil Frakk. Egy jó partnerség nemcsak arról szól, hogy ki rakja ki a logót, hanem hogy valódi kapcsolódás legyen a brand és az előadó között. Egy tehetségkutató műsorban például az OTP Junior szponzorációja úgy épült be, hogy nemcsak a fődíjat (3 millió forint) biztosította, de tanácsokat is adtak a kezdő zenészeknek a pénz tudatos felhasználásához.
Lil Frakk szerint az a legfontosabb, hogy minden közös munka alapja egy őszinte találkozás legyen – zenei és emberi szinten is. Most épp az Unicummal indul egy új kollaboráció, aminek azért is örül különösen, mert mostanra múlt el 25 éves, így az alkoholt is bevonhatja a kampányokba úgy, hogy az összhangban van a márka belső szabályaival is. Ez is mutatja, mennyire nem mindegy, milyen értékek és határok mentén épül egy partnerség.
A személyes jelenlét és az átlátható kommunikáció kulcsfontosságú – nemcsak a zenében, hanem a márkákkal való közös munkában is. „Mindig odamegyek a meetingekre, itt én is szeretnék beszélni a partnerrel, mert amúgy ez egy közös munka, és tök jó megismerni egymást, és utána együtt gondolkozni, hogy tényleg mindenkinek egy kellemes együttműködés legyen ” – mondja Lil Frakk.
Volt olyan kampány is, ahol szabad kezet kapott a kollaboráció során, majd jött a visszajelzés, hogy gyűrött a zacskó a képen, nem így gondolták, újra kéne csinálni. „A néha urbánusabb, néha ilyen street világban, amit én megjelenítek, abba annyira nem passzolt az, hogy kivasalt zacskóval állok valahol. Nekem például az már egy mesterkélt irány” – magyarázta a rapper. Ezért is fontos az elején tisztázni az elvárásokat, és csak olyan branddel dolgozni, ami tényleg illik a saját világodhoz.
Czabányi Enikő, a Magyar Telekom social media és PR-szakértője arról mesélt a panelbeszélgetés során, hogyan építették fel saját belső tartalomgyártó csapatukat fiatal tehetségekből. A Kraft Agency nevű „influenszer ügynökség” 2022-ben indult, és azóta is a vállalat egyik legizgalmasabb kezdeményezése. Fiatalokat toboroztak pályázat útján, akiket mentoráltak, eszközökkel és lehetőségekkel támogattak, majd bevonták őket a márka kommunikációjába.
A TikTok térnyerése inspirálta az ötletet: olyan fiatalokat kerestek, akik egyetlen mobiltelefonnal képesek izgalmas, profi videókat gyártani. A Kraft Agency tagjai azóta már a harmadik éve készítenek tartalmakat a Telekom kampányaihoz, belső kommunikációs anyagaihoz és social media felületeire – mindezt gyorsabban, olcsóbban és sokszor kreatívabban, mint egy külső ügynökség.
A Kraft Agency nevű „influenszerügynökség” 2022-ben indult, és azóta is a vállalat egyik legizgalmasabb kezdeményezése (Fotó: Telekom)
A Kraft Agency tagjai főként húszas éveik elején járó fiatalok, sokszor még egyetemisták, vagy frissen végzett alkotók. Enikő hangsúlyozta: nem próbálták őket a multi cégek világába integrálni, sőt: ők maguk alkalmazkodtak a fiatalok munkastílusához. Rugalmas munkaidő, projektalapú kollaboráció, laza, támogató környezet – ezek teremtették meg azt a közeget, ahol valóban ki tudtak bontakozni. „Cserébe jó munkát végeznek, meg tök jó tartalmakat gyártanak, de tényleg alkalmazkodnunk kellett hozzájuk” – mesélte a PR-szakértő.
A Kraft Agency gyakorlatilag úgy működik, mint egy mini ügynökség a cégen belül: maguk írják az ötleteket, készítik a szkripteket, forgatják le és vágják meg a tartalmakat; csak épp gyorsabban és költséghatékonyabban, mint egy külső partner.
A Telekom nem hisz a tömeges influenszerkampányokban – legalábbis nem abban az értelemben, hogy egyszerre 25 arcot kérnek fel egy-egy promócióra. Czabányi Enikő szerint a hiteles, önazonos tartalom kulcsa a személyes kapcsolódás és a hosszú távú együttműködés. Éppen ezért előnyben részesítik azokat az influenszereket, akikkel lehetőség nyílik közös gondolkodásra, találkozókra, valódi kapcsolatra.
Ez történt például a Collabor nevű tehetségkutató műsor kapcsán is, ahol a Telekom saját influenszert keresett. Itt tűnt fel Lackner Laura is, akivel azóta is aktív az együttműködés. A műsorban üzleti és tartalomgyártói zsűri értékelte a jelentkezőket, és a nyertes ténylegesen bevonódott a márkakommunikációba.
„Az eredményeket is látva tök jó, hogy ezt mi mertük így bevállalni és bátrak voltunk, és azt mondtuk: jó, gyertek fiatalok, odaadjuk a kezetekbe az irányítást és hallgatunk rátok – mert tényleg az látszik az eredményeinken, hogy egy ilyen új lendületet vett a tartalomgyártás” – összegezte Czabányi Enikő a tapasztalataikat.
Szende Attila, a Stühmer Kft. marketingigazgatója arról mesélt, hogyan született meg az az ötlet, hogy a híres maklári csokoládémárka eljusson a világűrbe. Az elképzelés nem egy külső szponzorációs ajánlatból indult, hanem egy belső, kreatív stratégiai ötletelés eredménye volt. Bár elsőre merész álomnak tűnt, a csapat komolyan vette a lehetőséget, és elindították a projektet, ami később valóban kézzelfoghatóvá vált. Nagyon szoros együttműködés van az űrhajósok és a Stühmer között: Kapu Tiborral, a következő magyar űrhajóssal és Cserényi Gyulával, tartalékos kutatóűrhajóssal is együtt dolgoznak. „A mi támogatásunk arról szól, hogy az űrmissziót segítsük ahhoz, hogy a következő magyar űrhajós eljusson nemzetközi űrállomásra” – magyarázta Szende Attila.
A NASA rendkívül szigorú rendszert állít föl minden fölkerülő termékkel, főleg az élelmiszerekkel kapcsolatban. „Kaptunk egy olyan kritériumrendszert a NASA-tól, amire ránéztünk és azt mondtuk, hogy ezt nem lehet megcsinálni. Nincs az a csokoládé, ami ennek meg tud felelni” – mesélte Szende Attila a kezdeti nehézségekről. – „A kritérium rendszer borzasztó bonyolult volt, és elmondhatom, hogy a Földön kapható csokoládék 100 százaléka nem felel meg, ahogy a Stühmer csokoládéi sem felelnek meg az űrbéli fogyasztásnak, vagy az űrbe való felkerülésnek, tehát itt elkezdődött egy eszméletlen fejlesztés.” A NASA egyik elsődleges elvárása az volt, hogy a termék semmiképp se morzsálódjon, hiszen a lebegő darabkák kárt tehetnek a fedélzeti műszerekben. De a terméknek meg kellett felelni a hőmérséklet-ingadozásnak, a nyomáskülönbségeknek és a súlytalanságnak is.
A Stühmer csapata rekordidő alatt – az átlagos két év helyett mindössze két hónap alatt – fejlesztett ki egy teljesen új csokoládéterméket, amely megfelelt az összes előírásnak. Ez a speciális, morzsa- és szennyeződésmentes, egy falatnyi csokoládé az, ami hamarosan a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére kerülhet.
Nagyon szoros kollaboráció van az űrhajósok és a Stühmer között. (Fotó: Facebook/Stühmer Édesség )
A projekt nemcsak technológiai, hanem kommunikációs szempontból is sikeres: a sajtóesemény óta több mint 150 médiamegjelenés született a témában, és a Stühmer márkanév mindenhol kiemelt helyet kapott. Szende Attila különösen büszke arra, hogy a történet nem „a maklári csokoládéként”, hanem valódi branded tartalomként került be a köztudatba.
A Stühmer nemcsak technológiailag, hanem márkaépítés szempontjából is történelmet ír: a projekt egyszerre mutatja meg, hogy egy magyar KKV is lehet bátor és innovatív, és hogy egy szerethető, tradicionális márka képes újra és újra megújulni – akár az űrben is.
A beszélgetés végén Barathi Tamás egy fontos gondolatot dobott be: ha valaki kedvet kapott influenszer együttműködéshez, mi legyen az első kérdés, amit magának feltesz? Lil Frakk szerint minden az üzenettel kezdődik: mit képvisel az influenszer és ez mennyire illeszkedik a márka értékeihez. A célcsoport pontos ismerete legalább ennyire lényeges.
Czabányi Enikő hozzátette: nem elég egy influenszer ügynökség ajánlása, fontos, hogy mi magunk is utánanézzünk, ki az adott tartalomgyártó, milyen értékeket közvetít. Mert végső soron nem az a kérdés, hogy kit válasszunk, hanem hogy kivel tudunk őszintén azonosulni.
Szende Attila egy jó tanáccsal búcsúzott a közönségtől: „Egyetek sok csokoládét, minden helyzeten átsegít, mindenkinek szüksége van az énidőre, jutalomra, stresszoldásra.”
Új nézőpontok, nagy találkozások – ilyen volt a 2025-ös Connect Konferencia
