A compliance fontosságáról

A cégek, szervezetek folyamatosan és egyre dinamikusabban változó környezetben végzik manapság feladataikat, miközben egyre több és összetettebb szabályozási elvárásnak kell megfelelniük. Az alkalmazkodás compliance-kockázatot hordoz, mely lehet jogi, szervezeti, személyi, hatósági kockázat, pénzügyi veszteség vagy akár hírnévrontás. Csak azok a szervezetek, vállalatok tudnak hosszabb távon fennmaradni, amelyek képesek az alkalmazkodásra, illetve a változásokkal egyidejűleg keletkező kockázatok kezelésére – derült ki a tanácskozáson.

A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány (GTIDEA) kuratóriumának elnöke, Kossa György bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a compliance alkalmazása manapság minden sikeres működésre törekvő cégnél, szervezetnél nélkülözhetetlen.

– Az egyetemi modellváltás évében, 2021-ben a Debreceni Egyetem az országban elsőként alakította ki az egyes védelmi szinteket, ezen belül pedig a compliance tevékenység bevezetése volt az egyik legfontosabb feladat. Mindezt azért, mert számunka fontos az integritás, a kockázatok kialakulásának megelőzése és kezelése, a szervezet védelme. A jog, az erkölcs és az etika hármasának szellemében kell működnie az egyetemnek, ez alapján kell végeznie oktatási és tudományos tevékenységét – fogalmazott Kossa György.

Bejelentette: azért, hogy a Debreceni Egyetem (DE) támogassa a compliance humánerőforrások pótlását, fejlesztését, az intézmény Állam- és Jogtudományi Kara elindította a compliance szakjogász és a compliance jogi szakember képzéseket.

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora felidézte, hogy egy évvel korábban, amikor első alkalommal rendezték meg a szakmai tanácskozást, akkor még kevesebb információval és tapasztalattal rendelkeztek a szakterületen, azonban az eltelt időszakban sikerült új tudásra szert tenni, így mára egészen új perspektívába került a compliance egyetemi megítélése.

– Amennyiben külföldi példákat nézünk, óriási különbségeket láthatunk egy amerikai, egy nyugat-európai vagy egy fejlett angolszász ország egyetemi compliance-szisztémái között. Éppen ezért nagy érdeklődéssel várjuk a konferencia előadásait – mondta Szilvássy Zoltán.

Bács Zoltán, a DE kancellárja köszöntőjében kiemelte, hogy az idei tanácskozáson kétszer annyian vesznek részt, mint a tavalyin, ami azt mutatja, hogy ez a téma nem csak az egyetemi szakemberek számára fontos.

– A jogszabályi környezethez igazodva minden szervezetnek el kell készíteni a belső folyamatokhoz igazított belső szabályozását, ezt aztán be is kell tartani. A különböző jogellenes tevékenységek, összeférhetetlenségek folyamatos vizsgálata mind részét képezik ennek a területnek – ismertette Bács Zoltán.

A kancellár hozzátette: a Debreceni Egyetem hatalmas szervezet, ahol az oktatás és a kutatás mellett számos más tevékenység is zajlik, például betegellátás, pénzügyi, gazdasági, beruházási tevékenység, amelyek esetében szintén nagyon fontos az átláthatóság, a szabályozottság és a megfelelőség.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke előadásában arról beszélt, hogy az Európai Bizottság 2020-ban fogadta el az Európai Unió adatstratégiáját, amely lehetővé teszi a különböző tagországokban található adatbázisok összekapcsolását és a gazdasági versenyképesség fokozása miatt az abban rejlő információk kinyerését.

– Az adatvédelmi hatóság szempontjából ezen a területen a személyes adatok védelme a legfontosabb, miközben a nemzetbiztonsági szempontok figyelembevételével segíteni kell az Európai Unió kis- és közepes vállalkozásait. Szintén cél a külföldi adatmonopóliumok felszámolása – mutatott rá Péterfalvi Attila.

A NAIH vezetője kitért arra is, hogy az Európai Bizottság tervei szerint 2030-tól digitális állampolgárságot vezetnének be az EU-ban, a személyi igazolványt mobil alkalmazással váltanák fel.

Részt vett a II. Compliance Konferencián a fennállásának 100. évfordulóját idén ünneplő Magyar Nemzeti Bank compliance és védelmi főosztályának vezetője is, aki hangsúlyozta: kezdetektől fogva az egyik legfontosabb feladatuk a stabilitás biztosítása.

– A compliance a pénzügyi ágazatban egy olyan, a bizalmat erősítő alapvető tényező, amely nélkül egy stabil, fenntartható és ellenállóképes pénzügyi rendszert már nem lehet felépíteni. Az etikai elvek, a jogszabályi megfelelőség, az a fajta vállalati és pénzügyi kultúra, amely stabilan tudja körberajzolni a jövő gazdaságát – jelentette ki Korencsi Attila.

A szervezeti kultúra és integritás, valamint a compliance szerepe a fenntarthatóság elérésében című előadásában Herman Zsuzsanna, a Debreceni Egyetem compliance igazgatója kiemelte: a compliance egyre népszerűbb, egyre inkább foglalkoztatja a tudományt. Ezt jól mutatja, hogy az ezt a szót tartalmazó tudományos publikációk száma 1975 óta folyamatosan emelkedik, az elmúlt három évben már elérte a 15 ezret.

– Az első compliance-dokumentum egy betegtájékoztató volt, ami a kockázatokról és a mellékhatásokról is tájékoztatott. Akárcsak a compliance, amely szintén a kockázatokat igyekszik feltárni, csökkenteni és megoldásokat kínálni – emlékeztetett Herman Zsuzsanna, aki kitért arra is, hogy egy compliance-rendszer kiépítésekor a szervezeti rendszernek és az integritásnak is jelentős a szerepe. A szervezeti rendszer tanulmányozásával egyebek mellett olyan fontos információkhoz juthatunk, hogy miként kommunikálnak egymással a dolgozók és hogyan kezelik a konfliktusokat.

A tanácskozáson Tóth Sándor, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Foglalkoztatási, Foglalkoztatás-felügyeleti és Munkavédelmi Főosztály Foglalkoztatás-felügyeleti Osztály vezetője A belső visszaélés-bejelentési és bejelentővédelmi rendszerrel kapcsolatos szabályozási környezet és az ezzel összefüggő hatósági ellenőrzési tapasztalatok bemutatása címmel tartott előadást. A folytatásban Kámán Attila, az MBH Bank compliance és pénzmosásmegelőzés igazgatója A vállalati értékek biztosítása, rövid és hosszú távú érdekek ütközése címmel, Rausch János, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda irodavezető ügyvédje „Compliance Dinamikus Helyzetben” compliance és a tranzakciók címmel, Polacsek Csaba, a PricewaterhouseCoopers Magyarország cégtársa ISO 37001 a tulajdonosok szemével – avagy miért hasznos egy irányítási rendszer működtetése? címmel Veres Petra, a GE Vernova globális ombuds vezetője pedig Vállalati kultúra és compliance címmel tartott előadást.

A compliance konferencia egész napos programjában kerekasztal-beszélgetéseket is tartottak, amelyek közül az egyikben a visszaélés-bejelentési és bejelentővédelmi rendszer gyakorlati működéséről esett szó. A beszélgetést vezető Herman Zsuzsanna, a DE compliance igazgatója kérdéseire Kossa György, a GTIDEA kuratórium elnöke, Molnár Adél és Dékány Dóra ügyvédek, a Magyar Ügyvédi Kamara munkatársai, Rausch János, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners ügyvédi iroda képviselője, Farkas Barnabás, az OTP Bank Compliance Igazgatóság/Etikai Osztály vezetője, valamint Tóth Sándor, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Foglalkoztatási, Foglalkoztatás-felügyeleti és Munkavédelmi Főosztály, Foglalkoztatás-felügyeleti Osztály illetékese fejtette ki álláspontját.

A második kerekasztal-beszélgetés témája a compliance volt a gyakorlatban, a compliance rendszerek megvalósulási módjai és a belső képzések az egyes szervezeteknél. A résztvevők Kossa György, a GTIDEA kuratórium elnöke, Bács Zoltán, a DE kancellárja, György László Gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos, Gerencsér István Bálint, a Richter Gedeon Senior Legal Counsel and Compliance Officer-je, Rózsavölgyi Márk, a BMW Hungary compliance managere, Sziráki-Nagy Noémi, a GE HealthCare International Compliance Managere – CoEs, Kámán Attila, az MBH Bank compliance és pénzmosásmegelőzés igazgatója, Kiss András, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdaságfejlesztési és innovációs osztályvezetője, illetve Ratku Antal, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Hajdú-Bihar vármegyei szervezetének alelnöke voltak.

Talárra cserélték a korcsolyát a Liu fivérek – VIDEÓVAL