Az édesiparban bőven van potenciál és jövőkép – interjú Sánta Sándorral, a Chocco Garden Kft. tulajdonos-ügyvezetőjével

A teljes cikk az UNI In&Out 2025-ös nyári számában jelent meg.

„Az élelmiszeripar az az ágazat, amelyikre mindig is szükség lesz – a Covid idején is mérhetetlenül felértékelődött –, ahol mindig folyamatosan szükség lesz a fejlesztésekre, és az újabb kihívások biztosítják a fiataloknak azt, hogy értelmes, értékes munkát végezhessenek” – fogalmazott az UNIside-nak adott interjújában Sánta Sándor, az idén 10 éves Chocco Garden Kft. tulajdonos-ügyvezetője, a Magyar Édességgyártók Országos Szövetségének elnöke.

Hogy kell elképzelni az élelmiszeriparon belül az édesség ágazatot, kik jönnek ide dolgozni, milyen végzettséggel és milyen tapasztalatot vártok el tőlük?

Ha a menedzsmentoldalt nézzük, akkor korábban mindig nagy előny volt, ha valaki élelmiszeripari, illetve agrárterületről érkezett. Ma olyan nagy lett a verseny, hogy minden területről várunk kollégákat, hiszen lényegében Európából eltűnt a jó vagy egyáltalán a munkaerő. Nagyon mást vártunk el a munkaerőpiacon 20-30 évvel ezelőtt; ma mindenkinek örülünk, aki motivált és valamifajta küldetéstudattal érkezik.

Természetesen előny, ha ismeri az előbb említett két területet, de az élelmiszer-ellátás más lett, mint korábban, sokkal több az új kihívás. Rendkívül sokféle szabályozási, adminisztratív és adózási rendszernek kell megfelelnünk. Ezek elsősorban pénzügyi terheket jelentenek ránk nézve, de ez azt is jelenti, hogy szükség van többféle szakértelemre akár pénzügyi, gazdasági vagy jogi területekről.

Mennyire innovatív a gyorsan forgó fogyasztási cikkek ezen szegmensének gyártása?

Az agrárium és az élelmiszeripar is az a terület, ahol az automatizáció és az innovatív technológiák nemhogy a küszöbön állnak, hanem ezek nélkül nem is lehet versenyképesen működni. De nemcsak a gyártási oldalon, hanem marketing-, illetve piaci oldalon is erős az innováció, akár csomagolásról, akár egy-egy új íz fejlesztéséről beszélünk. Ugye hallott mindenki a dubajcsoki-őrületről? Az édesiparban még mindig van bőven potenciál, éppen ezért nagyon fontos, hogy egyre több fiatal jöjjön ide, hiszen előttük áll egy-egy terület megújítása vagy éppen a digitalizálása.

Ma egyre fontosabb az egészségtudatosság: hol van a helye az étrendben az édességeknek?

Abban az életmódban, amit szorgalmazunk, azaz hogy mindenki mozogjon eleget – és ebben én rendkívüli módon hiszek –, táplálkozzunk egészségesen, abban az a minimális kalóriabevitel, amit mi ma itt Magyarországon vagy Európában az édességekből szerzünk (3-5 százaléknyi), annak minden körülmények között kell, hogy helye legyen. Ha belegondolsz: 2 óra teniszezés alatt 1000 kalóriát is elégetünk. Kellően aktív életmód mellett bármiféle olyan édesség, amit szeretünk, bele kell férjen az étrendbe.

Persze sok fejlesztés és innováció irányul arra az egészségtudatos életmód jegyében, hogy a termékek legyenek cukor-, laktóz-, glutén-, földimogyoró-mentesek. Ezt az egész ipar régóta kiemelten kezeli, viszont fontos, hogy a klasszikus termékek irányába is fejlesszünk. A marketingeseknek pont ezért van helye, mert a tudásukkal a piacokat jobban meg lehet érteni, ahogy például a nemzetközi tanulmányokkal érkező akár jó exportossá is válhat. Az édesiparban mindezekre szükség van.

Az exportot említetted. Miért döntöttetek úgy, hogy ez lesz a fókusz?

Itthon kicsi a piac, és azt a nagy márkák dominálják. Ma az immár egymilliárdos forgalmunk 85 százaléka export, és ezt erősítjük kiállításokkal, partnerek látogatásával vagy akár online formában. Minden úton-módon bombázzuk az exportpiacokat, Európát, Amerikát, Közel-Keletet, Afrikát, és ha sikerül megtalálni egy jó vevőt, akkor odatesszük azt a jó szolgáltatási színvonalat és minőséget, amiben hiszünk és amiben jók vagyunk.

Mit vártok el egy kollégától, milyen tulajdonságokra van szükség ezen a területen?

Azon múlik minden, tudnak-e komplexen és átfogó módon gondolkozni, elkötelezettek-e, érdekli-e őket, amit csinálnak. Éppen ma kaptunk egy holland vevőtől dicséretet, mikor utánakérdeztük, rendben volt-e a szállítás, hiánytalanul megérkezett-e. Én azt szeretem, ha a vevőt úgy kezeljük, hogy ő tényleg mindent megérdemel. Nem azért, mert ő fogja kifizetni a számlánkat, hanem mert át kell érezni, hogy az az ő feladata, hogy kitegye a termékünket a polcokra. Maximálisan le kell venni minden terhet a válláról, és szerintem ehhez kell egy bizonyos típusú gondolkodás, amit az új kollégáktól is elvárunk.

Mit gondolsz ma a pályakezdőkről általánosságban?

Rengeteg iparággal beszélgetünk, és mindenhol azt halljuk, hogy egy hónap, fél év után felállnak a kollégák, és váltanak. Régen nem volt ilyen. Büszkék voltunk arra, amikor azt mondtuk, hogy nálunk tíz-húsz éven keresztül ott maradt dolgozni valaki. Maga a gyárunk több mint 30, a Chocco Garden idén 10 éves, és legtöbben velünk vannak az elejétől; őket honoráljuk is, fizetésben vagy előrelépéssel. Ma kicsit több pénzért is azonnal váltanak az emberek. Az élelmiszeripar sajnos fizetésben még mindig nem olyan versenyképes, mint az egyéb ágazatok, de ez sokszor rajtunk is múlik a vezetőkön, a stratégián, így ezen lehet és kell is változtatni.

Milyen területeken kerestek leginkább és fogadtok gyakornokokat?

Technikusokat, fejlesztőmérnököt, exportost keresünk. Kecskemét térségében rendkívül sok a lehetőség az autó-, az elektronikai iparban, ahol akár egyszerűbben végezhető munkákat kínálnak és magasabb béreket is fizetnek. Mi az élelmiszeriparral egy kicsit manuálisnak tűnünk, hogy ebben a modern világban még mindig klasszikus módon gyártunk. Pedig a csokoládégyártás is sokat modernizálódott, ma már egy-egy gyártósort egy ember is elvisz, míg régen ez 5-10 fő volt, ráadásul a nagyvállalatok már humanoid robotokat alkalmaznak például a raklapozásnál. Nyáron sokan jönnek gyakorlatra hozzánk, de nehéz megtartani őket.

Milyen fejlesztések a jellemzők?

Természetesen az FMCG-ben igazi kihívás, hogy sokféle terméket gyártunk, rövid élettartammal, ami nehezíti a beruházásokat. Ezért is maradt meg hagyományosan a szektorban a kézi munka, amin változtatni kell, és keresni az informatikai megoldásokat. Így örömmel várunk olyan kollégákat, akik élelmiszeripari vagy gépészmérnökként például ezeken a területen tudnak fejleszteni a kis- és közepes vállalatoknál is. Ebben segítenek az olyan pályázatok is, mint a GINOP Plusz Innovációs pályázat, ami 2024 augusztusában jelent meg, valódi költségcsökkentő megoldásokat támogató fejlesztések megvalósítását támogatva.

Az elmúlt években az energiahatékonyság érdekében napelemparkot telepítettünk, most pedig olyan csomagológépeket szerzünk be, amelyekkel már folyamatosan online tudjuk az adatokat elemezni, és kevés kollégával tudjuk működtetni a gyártást, így a többi munkatárs átcsoportosítható más területre, például a minőség-ellenőrzésre, az auditokra. A fiatalok tehát az élelmiszeriparban bevezethető informatikai megoldásokkal maguk formálhatják a jövőt.

A teljes cikket itt olvashatod el.