Vajon milyen értéke van magának a technológiának, vagy az ezzel létrehozott „érmének”, azaz a különféle coinoknak?
Ne feledd: több mint 9000-féle ilyen eszközt tartanak nyilván, de ha szerencsét próbálnál, akkor a top 20, top 50 érmén túl mással ne próbálkozz, hiszen a top 3-5 érme (jelenleg: a bitcoin [BTC], az ethereum [ETH], a dodgecoin, a cardano és a polygon) is hatalmasat esett, befektetni csak úgy szabad, ha mintegy lottószelvényként tekintesz rájuk. Vagyonod 5-10 százalékánál többet pedig semmi esetre se fektess még BTC vagy ETH eszközökbe se!
Ne hagyd ki a bitcoin cikkünk első részét!
E mellett érdemes elolvasni a bitcoin kisokosunk második részét is.
a technológiák és a coinok korábbi különválasztását követően adódik a harmadik kérdés: milyen értéket képviselnek a piacon, a tőzsdén a kriptodevizák, azaz mit adnak értük cserébe mások. Mennyit érnek egy nagy, közös, lényegében globalizált piactéren?
A befektetők, a spekulánsok (és persze a mindennapi hírfogyasztók) leginkább ezekre a kérdésre koncentrálnak: mennyit ér most, és mennyiért tudom majd továbbadni 1 nap, 1 hónap, 1 év vagy 10 év múlva?
Igaz, az is nyilvánvaló, hogy mondjuk
a bitcoin vagy az ethereum értéke egyáltalán nem független attól, hogy mennyire sikeresen terjed, mire használható a valóságban a blokklánc technológia. Illetve, hogy kellően biztonságosak-e maguk a kripto értékmérők, továbbá, hogy mennyire számítanak likvidnek és feltörhetetlennek a kriptotőzsdék.
Ez utóbbiakról is lehetne akár egy egész fejezetet írni, ahogyan a kripto értékmérők – és közel sem csak a bitcoin – előállításáról, azaz bányászatáról is, ám ezeket most tegyük félre.
Inkább azt próbáljuk meg kideríteni, hogy hol áll ma a blokklánc technológia, és ebből következően a kripto eszközök hosszabb távú, további felértékelődésének milyen esélyei, akadályai lehetnek. A Stylers Group szakértői összeszedték számunkra a technológia (nem pedig a kriptopénzek!) legfontosabb trendjeit, amelyről az ötödik részben olvashattok majd.
Alább a Bitcoin elmúlt időszaki dollárárfolyamának mozgását mutatjuk be, amelyből látható, hogy a dollár jelentős erősödése ellenére közel egynegyedére zuhant tavaly nyár óta az árfolyam (a képen alaposabban megnézheted az árfolyam alakulását).
Forrás: Yahoo! Finanace
Mi lehet a drámai értékvesztési folyamatok mögött?
Ahogyan az előzőekben utaltunk rá, a technológiai trendek végső soron egyáltalán nem függetleníthetők a kriptodevizák aktuális piaci értékétől, rövid távon az FTX tőzsde minapi összeomlása és az ilyen tőzsdék feltörése nagyot „üt” lefelé a pillanatnyi árakon.
Ugyanakkor – hosszabb, többéves távon – számos ok miatt rendkívül nehéz a piaci folyamatok mögé nézni.
Gondoljunk csak bele, hogy az elmúlt évek alatt hatalmasra duzzadt kriptotőzsdéken pár hét vagy hónap alatt nagyobb a forgalom, mint amennyi a teljes magyar költségvetés éves bevétele.
Ez azt jelenti, hogy világszerte milliók fektettek kisebb nagyobb vagyonokat kriptoeszközökbe. Ráadásul az utóbbi egy-két évben már nem csak vagyonos emberek, de vállalatok, intézmények, tehetős emberek pénzét gondozó alapkezelők is vásároltak, összesen milliárd dolláros nagyságrendben a legismertebb kriptodevizákból.
Amint azonban híre kel, hogy egy-egy nagyobb állam be akarja tiltani vagy szigorúan akarja szabályozni ezeket (például Kína, Oroszország vagy éppen az USA, az EU), esetleg egy-egy hatalmas, többmilliárd dollárnyi eszközt kezelő tőzsdét feltörnek (ahogy az előzőekben írtuk), rögtön megrendül a nemzetközi befektetői bizalom a kriptodevizák iránt.
Ez történt a közelmúltban is, ám sok, nagy piaci szereplő a gazdasági visszaeséstől (is) tartva stabilan az eladói oldalon van. Nem ide, inkább más területre menekítik a pénzeket, például az egyre magasabb kamatok miatt akár az „atombiztos” államkötvények felé, mégpedig világszerte.
Folytatjuk pár napon belül!
Fotó: Unsplash
