Azonnal nagyon jó karrierutat és komoly fizetést ígér ez a terület – interjú Zaránd Gergellyel, a BME tudományos rektorhelyettesével

„A mi kutatásaink olyan területekre koncentrálnak, amelyek nincsenek messze az alkalmazástól, vagy egészen közel állnak hozzá. Ilyen a nanotechnológia, a kvantumtechnológia, az optika, a kvantumoptika, a statisztikus fizika, a kvantumstatisztikus fizika, a számítógépes adatelemzés vagy az adattudomány” – fogalmazott Zaránd Gergely. A BME Kvantuminformatika Nemzeti Laboratóriumának Természettudományi kari vezetőjével, a BME Fizikai Intézetének igazgatójával beszélgettünk, aki azóta a BME tudományos rektorhelyettese is.

Ez a cikk eredetileg az UNI in&out 2025-ös számában jelent meg.

Egy kvantumtechnológiai konferencián találkoztunk. Hol tart ma ez a terület, és lényegében mi a kvantumtechnológia?

A kvantummechanikát aktívan alkalmazó új technológiákat nevezzük kvantumtechnológiának. Idetartozik a kvantumérzékelés, a  kvantumkommunikáció és persze a kvantumszámítógépek.

A kvantumkommunikáció és a kvantumszámítások „motorja” az úgynevezett „kvantumos összefonódás”. Ez azt jelenti, hogy egymástól távoli objektumok is egy olyan kvantumos állapotba tudnak kerülni, amikor „tudnak” egymásról. Ha az egyikkel történik valami, akkor a másikkal is azonnal történni fog valami. Ez olyasféle, mint egy távolhatás, ami nehezen fogható föl az ember számára. Az úgynevezett  kvantumteleportáció pont erre épül: szét kell osztani egy összefont kvantumbitpárt, és ennek segítségével lehetséges információt teleportálni egyik helyről a másikra. Ez egy olyan meglepő tulajdonsága a kvantummechanikának, amit eredetileg Einstein is ellentmondásosnak tartott. Amellett érvelt, hogy ez nem lehetséges, de a kísérletek végül azt mutatták, hogy Einsteinnek nem volt igaza.

A kvantumtechnológia itt van körülöttünk, minden nap használja szinte mindenki, csak nem tud róla: a GPS-műholdak például egy atomórát használnak, tehát egy nagyon nagy pontosságú időmérő van bennük, ami egy kvantumtechnológiai eszköz. Ezt használjuk ahhoz, hogy mondjuk a Google Mapsen megtaláljuk a helyünket, amikor utazunk.

A kvantumtechnológia ma olyan eredményeket és megoldásokat hoz, amelyeket évekkel ezelőtt még nem is tudtunk elképzelni: ma Kínának
több ezer kilométeres kvantumkommunikációs hálózata van, és épül az európai kvantuminternet, az európai kvantumszámítógép, amiben mi is részt veszünk a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium keretei között. Ma a kutatások egyik legizgalmasabb iránya, hogy a  kvantumszámítógépek hogyan tudnak a leghatékonyabban működni, és milyen fizikai megvalósítási formában, platformon.

Mit tanácsol annak a fiatalnak, akit ez a terület érdekelne, hol érdemes továbbtanulnia?

Kvantumtechnológiai képzés Magyarországon jelenleg a Műegyetemen folyik. A tavaly indult angol nyelvű fizikus-mérnök képzésünk Nanotechnológia és kvantumalkalmazások specializációja már a kvantumtechnológiai fejlesztésekre is felkészít. Emellett persze a nukleáris technológia, a fenntartható energetika vagy az adatelemzés az adattudomány területén is specializálódhatnak a fizikus-mérnök hallgatók, olyan területeken, ahol nagy az ipari kereslet.

A BME Fizikai Intézetének mik a legfontosabb jellemzői, miben más, mint a többi képzőhely Magyarországon, ahol fizikát, illetve az ehhez kapcsolódó speciális területeket lehet tanulni?

Különleges, hogy műszaki környezetben vagyunk, emiatt a kutatási tevékenységünk is olyan területekre koncentrál, amelyek nincsenek messze az alkalmazástól, vagy pedig közel állnak hozzá. Ilyen a nano-, a kvantumtechnológia, az optika, a kvantumoptika, a statisztikus fizika, a kvantumstatisztikus fizika és az adattudomány, ezek dominálnak a kutatásainkban.

Mennyiben alapkutatások ezek, és milyen partnervállalatok működnek közre ezekben a kutatásokban?

A mi intézetünknek fókusza még erőteljesen felfedező kutatás, a kutatásainknak a kétharmada, háromnegyede ebbe az irányba mutat, és durván az egynegyede az, amely kifejezetten alkalmazott vagy alkalmazásorientált kutatás. Itt gyakran ipari partnerekkel együtt dolgozunk. Kiemelt partnereink a Semilab, a Bosch, a 77 Elektronika, de sok más innovációra építő céggel van együttműködésünk. Magyarországon a vállalatok egyelőre nagyon nehezen finanszíroznak egyetemi kutatásokat. Sokkal nagyobb együttműködési hajlandóság van az oktatás területén. Nagy igény van jól képzett fizikusokra, fizikus-mérnökökre: azt tapasztaljuk, hogy nagyon keresettek a mi végzett hallgatóink, kifejezetten ipari partnerek kerestek meg bennünket, hogy indítsuk el a fizikus-mérnök képzést.

Mitől lesz vonzó ma a természettudomány egy fiatalnak, és mennyire látja ezen a területen a nők, a lányok szerepét?

A természettudomány szerintem nagyon izgalmas: azt próbálja megérteni, hogy hogyan és milyen törvények mozgatják a körülöttünk lévő világot. És ha megértettük ezeket a törvényeket, akkor használni tudjuk őket, és irányítani a segítségükkel, hasznosítani őket. Mi azt tapasztaljuk, hogy a lányok ugyanolyan jól, egyes területeken pedig még jobban is teljesítenek mint a fiúk, tehát jöjjön bátran, akit érdekel a fizika és a matematika. Nagyon jó, hogy egyre több lány választja ezt az irányt!

Milyen karrierre, jövedelemszintre számíthatnak általában azok, akik fizika szakon végeznek?

Azonnal nagyon jó karrierutat és komoly fizetést kapnak a frissen végzettek. Ez inkább számunkra gond, mert több doktoranduszra volna szükség, olyan fiatalra, aki bent marad a felsőoktatásban, és az egyetemi felfedező kutatásokban, de olyan nagy az ipari igény, hogy az ipari fizetésekkel nehéz versenyeznünk.

Zaránd Gergely

• Egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, a BME Fizikai Intézetének igazgatója, 2024 júliusától a BME tudományos rektorhelyettese.
• Fizikusdiplomáját az ELTE-n és Párizsban szerezte 1992-ben. 1995-ben doktorált, majd 2006-ban az MTA doktora lett, 2007-ben habilitált. 2003 óta a BME egyetemi docense, 2007-től pedig egyetemi tanára.
• Közel 25 éve foglalkozik kvantumáramkörök elméleti leírásával és mesterségesen tervezett kvantumrendszerekkel. Vendégkutatóként és vendégprofesszorként éveket töltött a legnevesebb nyugati és tengerentúli egyetemeken (Harvard, KIT Karlsruhe, FU Berlin, University of California, Davis), nevéhez fűződik több tervezett kvantumállapot jóslata. Több európai konzorciumban vett részt partnerként, számtalan hazai és nemzetközi pályázat vezetője.