Az Ifjúságkutató Intézet tudományos tevékenységet végző intézet, ami azt jelenti, hogy tudományos igényű kutatásokat folytatunk annak érdekében, hogy az ifjúság gondolkodásmódját, életmódját és életstílusát minél jobban megismerhessük, ugyanakkor kíváncsiak vagyunk arra is, hogy miképpen változik ez az életszakasz. Hogy konkrét témákat is említsek, a tavalyi évben például foglalkoztunk a fiatalok gazdasági stratégiáival az inflációs környezetben, a mentális egészségükkel, a kultúrafogyasztási szokásaikkal, a közösségi médiahasználatukkal, a véleménynyilvánítás szabadságával, a jelen problémáival és a jövő várakozásaival is, de folytattunk fesztiválkutatást, és foglalkoztunk politikai kultúrával, nemzetközi mobilitással, tehát számos téma mentén igyekeztünk feltárni az ifjúsági életszakaszt. Érdemes kiemelni az Ifjúságkutató Intézettel kapcsolatban még azt is, hogy a tudománykommunikáció széles eszköztárát használjuk annak érdekében, hogy minél szélesebb körhöz eljussanak az eredményeink. Az idei év első és egyik legfontosabb projektje az Ifjúság’23 – Jelentés az ifjúságügyről című kiadványunk volt, amelyben kiváló szakértők segítségével az ifjúságügyet, mint szakpolitikai területet vizsgáltuk. Az ifjúságügyi jelentés hagyományteremtő céllal íródott, a későbbiekben is tervezzük elkészíteni. Az első fejezetben kitértünk a fiatalok életét leginkább befolyásoló eseményekre, trendekre, jogszabályi változásokra, az utolsó fejezetben pedig a 2024-es évvel kapcsolatos várakozásainkat olvashatják az érdeklődők.
Az ifjúság vizsgálatakor a társadalmi környezet változásait is mindig figyelembe kell venni. Az Ifjúság ’23 – Jelentés az ifjúságügyről minden fontos témára kitér, amely az ifjúságot 2023-ban érintette. Például vizsgáltuk a nemzetközi környezetet, a Kárpát-medencei (külhoni) magyar fiatalok helyzetét, a jogi környezetet, demográfiai kérdéseket, a gazdaságot és munkaerőpiacot, az oktatást, az ifjúságpolitikát, valamint az érdekérvényesítést és érdekképviseletet is.
A jelentésben a 2024-re vonatkozó várakozásaink ismertetésekor pedig kitértünk például arra is, hogy az idei évben várhatóan kiemelt téma lesz, hogy a digitális eszközhasználat miképpen hat a fiatalok kultúrafogyasztására és mentális egészségére.
Az ifjúságügyi jelentés első fejezetében azt az öt legfontosabb témát mutattuk be, amelyeknek a hatását a legmagasabb fokúnak tekinthetjük a fiatalok életére. 2023-ban például megismerhettük a 2022-es népszámlálás eredményeit, amiből kiderült, hogy a fiatalok körülbelül 16 százalékát teszik ki az össznépességnek. Annak ellenére, hogy 2024. elején már nem beszélhetünk szokatlanul magas inflációról, a tavalyi év nem így indult, s mivel az ifjúság az egyik legsérülékenyebb társadalmi csoport, ezért a gazdasági környezet változása mindig kiemelt fókuszt élvez.
A fiatalok mentális egészsége nagyon fontos téma volt a tavalyi évben, és várhatóan a jövőben is az lesz. Nemzetközi szinten is romló folyamatot látunk, például egyes becslések szerint 2019-ben körülbelül 14 millió fiatal küzdött mentális problémákkal, miközben 2022-ben minden második európai fiatal mondta azt, hogy nem kapott megfelelő támogatást és segítséget a problémái leküzdéséhez. Az Ifjúságkutató Intézet tavalyi felméréséből az is kiderült, hogy a magyarországi fiatalok egyötöde érzi magát gyakran vagy mindig magányosnak. Az utolsó téma pedig, amit kiemeltünk, hogy az Európai Unió 2019-2027-es időszakra szóló ifjúsági stratégiája a feléhez érkezett.
dr. Kiss Kozma Georgina az Ifjúságkutató Intézet kutatásvezetője (Fotó: dr. Kiss Kozma Georgina )
Az ifjúsági életszakasz jelentősen átalakult az elmúlt évtizedekben. Számos olyan társadalmi változást látunk, amelyeknek vannak pozitív és negatív következményei az egész társadalomra nézve is, de végső soron az ifjúsági életszakaszt jelentősen befolyásolják. Ilyen például az oktatás expanziója, ami azt jelenti, hogy egyre többen és egyre hosszabb ideig ülnek az iskolapadban. Ennek pozitív hatása a társadalomra nézve, hogy a társadalom alapműveltségének szintje folyamatosan emelkedett, de ez olyan láncolatot indított el, ami az ifjúsági életszakaszra is jelentősen kihatott, ugyanis azokat a legfontosabb életeseményeket is kitolta, amelyeknek az átélése a felnőtt életkorba történő belépéshez szükséges: vagyis a fiatalok jellemzően tovább tanulnak, később kerülnek ki a munkaerőpiacra, később költöznek el a szülőktől, valamint később alapítanak családot is. Mindez azt eredményezte, hogy az ifjúsági életszakasz egyre inkább kitolódik. Mindezt felismerve az Ifjúságkutató Intézet a 2023. év eleji empirikus kutatásában az ifjúságot tágabban meghatározva, a klasszikus 15–29 év közötti fiatalok helyett a 15–39 év közöttieket vizsgálta.
A digitális kultúra térnyerésével pedig az online tartalomfogyasztás nagyban befolyásolja azt, ahogy a fiatalok ezt az életszakaszt eltöltik. Sok vizsgálat van arra vonatkozóan, hogy miképpen hat a fiatalokra az okoseszközök használata, illetve a technológia fejlődése.
Akik a jövőt kutatják, azok pontosan tudják, hogy minél távolabbi jövőre vonatkozóan tesznek megállapításokat, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy bárki számon kéri rajtuk. Mi a nagyon közeli jövőt céloztunk meg, hiszen ez már a jelen gyakorlatilag. A jelenlévő trendeket vizsgálva azokat a témákat igyekeztünk beazonosítani, amelyektől azt várjuk, hogy hatással lesznek a fiatalok életére.
Ennek alapján úgy látjuk, hogy a mentális egészség továbbra is fontos szerepet fog játszani a fiatalokkal kapcsolatban.
De emellett a 2024-es évben több, bizonyos értelemben ügydöntő választást is tartanak a világban, ami a nemzetközi hatalmi struktúrát is átírhatja. Magyarországon pedig körülbelül 200 ezer magyar fiatalnak lesz először lehetősége választásokon részt venni, tehát ez biztosan meghatározó lesz az életükben. Idén folytatódni fog a nagymintás ifjúságkutatás is, amely Magyarországon a legjelentősebb ifjúságszociológiai kutatásnak tekinthető. A kutatás a 2000-es években indult és azóta négyévente megismételték. Minden alkalommal 8000 magyarországi fiatalt kérdeztek meg, 2016-ban és 2020-ban pedig a Kárpát-medence magyarlakta régióit is bevonva a vizsgálatba, további négyezer külhoni fiatalt vizsgáltak. Az olyan alap- és trendkutatások, mint a nagymintás ifjúságkutatás alapvető tudással gazdagítanak és a láthatóvá teszik az ifjúságon belüli változásokat.
Természetesen a nemzetközi események meghatározóak a fiatalok életére nézve, akár gazdasági szempontból, akár a mentális egészségükre vonatkoztatva, hiszen a válsághelyzetek folyamatosan szorongó élethelyzetet hívnak életre. Vannak olyan globális trendek, amelyek nagyon fontosak lesznek a fiatalok életét tekintve, ilyen például a mesterséges intelligencia, vagy a digitális világ térnyerése.
