Általános információk az alkalmassági vizsgákról

A felsőoktatási intézmények egyes szakokon egészségügyi vizsgálatot, pályaalkalmassági vizsgálatot, nem magyar állampolgárok számára pedig magyar nyelvi alkalmassági vizsgát szervezhetnek.

Bizonyos szakokon az egészségügyi vizsgálat és az alkalmassági vizsga elengedhetetlen a sikeres felvételihez. Ilyenek például a pedagógusképzések, de szükség lehet rá bizonyos egészségügyi, államtudományi és művészeti szakokon is, és minden olyan képzésen, ahol a felvételi tájékoztatóban ezt előírják. Az alkalmassági vizsga pontos részleteiről minden esetben a választott karról kaphatsz információkat.

Az alkalmassági vizsga a felvételi eljárás része és feltétele azon szakokon, melyeken feltüntetik felvételi követelményként. A vizsga felépítése, illetve annak követelményei szakonként eltérhetnek.

A fogyatékossággal élő jelentkezőt az alkalmassági vizsgán a felsőoktatási intézmény szabályzata szerint illethetik meg kedvezmények, illetve felmentések.

Érdemes tudnod, hogy ha alkalmassági vizsgán veszel részt, nem pontszámot vagy érdemjegyet fogsz kapni, és nem jár érte többletpont a felvételin. Teljesítményedet „megfelelt“ vagy „nem felelt meg“ minősítéssel értékelik. Ha a vizsgán nem jelensz meg, vagy „nem felelt meg” minősítést kapsz, akkor a felvételi összpontszámod nulla lesz, tehát nem nyersz felvételt az adott jelentkezési helyre.

A vizsga időpontjáról a felsőoktatási intézmény értesít

A vizsgáról szóló értesítést, vagyis a vizsgabehívót az adott felsőoktatási intézmény küldi meg a jelentkező részére. Ha az első vizsga tervezett időpontja előtt egy héttel még nem kapsz erről szóló levelet, célszerű az adott intézménynél érdeklődnöd ezzel kapcsolatban. A vizsgákat minden egyetemen máskor tartják, az időpontokról a felvi.hu-n, az intézményi meghirdetések oldalain tájékozódhatsz.

Fontos információ, hogy az azonos típusú alkalmassági vizsgát csak egyszer kell letenni, azt minden intézményben, ahol ez előírt követelmény, elfogadják. A behívó intézmény mindig az lesz, amelyik a jelentkezéskor megjelölt elbírálási sorrendben (az adott szakokat vizsgálva) a legkisebb jelentkezési sorszámmal szerepel (például: első hely, második hely).

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha több tanítóképzést is megjelöltél, ennek az alkalmassági vizsgáját elég egyszer letenned, azt minden megjelölt helyen elfogadják. Viszont ha például tanító és csecsemő- és kisgyermeknevelő szak is szerepel a jelentkezési listádon, két külön vizsgán kell megfelelned.

Egyes felsőoktatási intézmények pályaalkalmassági beszélgetést is előírhatnak, melynek célja, hogy a jelentkező pálya iránti elkötelezettségét és motivációját. (Fotó: 123RF)

Nyelvi alkalmassági vizsga

Ha nem magyar állampolgárságú jelentkezők magyar nyelvű képzésre jelentkeznek, és nem tudják dokumentummal igazolni a tanulmányaik folytatásához szükséges magyar nyelv ismeretét, a felsőoktatási intézmény magyar nyelvi alkalmassági vizsgát szervezhet. Arról a felsőoktatási intézmény dönt, hogy a nyelvtudás igazolására milyen dokumentumot fogad el. 

Szintén nyelvi alkalmassági vizsgát kell tennie azoknak a jelentkezőknek, akik például a nemzetiségi tanító és óvodapedagógus alapképzési szakokra jelentkeztek.

Alkalmassági vizsgák a pedagógusképzésben

Az alábbiakban pár szóban ismertetjük, milyen alkalmassági vizsgákra számíthatnak azok, akik pedagósképzésre jelentkeztek:

• Ének-zenei alkalmassági vizsga: Célja, hogy megállapítsák, hogy a jelentkező alkalmas-e a pedagógusi pálya gyakorlásához szükséges zenei ismeretek elsajátítására. Az elbírálás alapvető szempontja, hogy a jelentkező rendelkezzen zenei hallással, egészséges énekhanggal és megfelelő hangterjedelemmel.
• Beszédalkalmassági vizsga: Célja annak megállapítása, hogy a jelentkezőt beszédállapota alkalmassá teszi-e a pedagógusi pályára. Kizáró okok lehetnek a hangképzési- és ritmuszavarok, valamint a beszéd megértését akadályozó rendkívül zárt ejtés. Fontos kiemelni, hogy a tájnyelvi ejtés nem beszédhiba, tehát nem kizáró ok.
• Fizikai alkalmassági vizsga: Célja, annak megállapítása, hogy a jelentkező rendelkezik-e azokkal az alapvető motoros (testi) képességekkel, amelyek az alsó tagozatos és az óvodai testnevelés gyakorlati anyagának elsajátításához szükségesek. Kizáró okok lehetnek a kondíciós állapotra és a mozgáskoordinációra utaló olyan gyenge teljesítmény, amely intenzív gyakorlással nem javítható, valamint az, ha a jelentkező a középiskolai tanulmányok utolsó két évében a testnevelés alól teljesen felmentett volt. A korábban érettségizőknek igazolniuk kell, hogy a testnevelés alóli felmentés indokai már nem állnak fenn.
• Egyes felsőoktatási intézmények pályaalkalmassági beszélgetést is előírhatnak, melynek célja, hogy a jelentkező pálya iránti elkötelezettségét és motivációját.