Út a diplomácia világába – diákinterjú Poczkodi Patrikkal

Az interjú eredetileg az UNI in&out 2026 kiadványában jelent meg.

Mi alapján döntöttél, hogy merre tanulj tovább? Milyen szempontok alakították az egyetemválasztásodat, és hogy kerültél kapcsolatba az MCC-vel?

Alapvetően érdekelt a jogászi hivatás, foglalkoztatott a társadalmi felelősségvállalás kérdése. Hogy miért Miskolcot választottam, arról az MCC győzött meg, de ez egy érdekes történet. Nyáron beszélgettem MCC-sekkel. Elmondtam, hogy megjelöltem a Miskolci Egyetemet is. Kérdezték, hogy szeretnék-e csatlakozni a programjukhoz? Sorolták, hogy mennyi lehetőséget kapnék az MCC-től: plusz tudást, külföldi ösztöndíjakat, szálláslehetőséget. Aztán elmentem egy eseményükre, egy kerékpártúrára, és nagyon megtetszett a közösség. Így átírtam a sorrendet, a Miskolci Egyetem az első helyre került, és most itt vagyok, immár harmadik éve.

A diplomácián belül mik a pontosabb terveid a jövőre, munkahelyre nézve?

Ebben az irányban két út létezik. Az egyik a karrierdiplomácia, amihez el kell végezni a diplomáciai akadémiát akár Magyarországon, akár Bécsben vagy Genovában – viszont akkor akkreditált diplomata lesz, és a külügy osztja be, hogy az illető hová megy dolgozni.

A másik út, ha a kapcsolati tőkéjét mozgósítja: ha valakivel jóban van, nagyobb esélyekkel pályázhat bizonyos pozíciókra, és akkor abban marad. Számomra ez a vonzóbb, az én érdeklődési köröm az Egyesült Államok, elsősorban oda mennék szívesen, hiszen ezen ország kultúrájában, múltjában, gazdasági és társadalmi lehetőségeiben mélyültem el leginkább. Viszont a posztszovjet régió is rendkívül érdekel, a kultúrája és a gazdasági lehetőségei, főként Kazahsztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán. Ezeknek jelentős a gazdasági relevanciája a mai világban.

A képzésben vagy az MCC programjában milyen lehetőségeid vannak az ehhez szükséges nemzetközi kapcsolati háló kiépítésére?

A Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájának vagyok a másodéves diákja, és ebben rendkívül sok lehetőség rejlik. Az MCC-nek köszönhetően Washingtonban egy konferencián vettünk részt, ahol a republikánus szenátorokkal tudtunk beszélgetni, emellett a Hungary Foundation, illetve rengeteg más, az amerikai közéletből ismert nagynevű szervezet képviselőivel találkozhattunk.

Voltunk egy konferencián Cambridge-ben is, ahol megadatott a lehetőség, hogy előadjam az akkori kutatásomat. Fantasztikus élmény volt kiállni a neves egyetemen professzorok, doktoranduszok és diákok elé, és beszélni arról, hogy Magyarországnak mekkora a befolyása a konzervatív világfilozófiában. Nagyon jó érzés volt utána pozitív visszajelzéseket kapni a hallgatóságtól.

Kijuthattam Üzbegisztánba és Kazahsztánba is OKH keretében, így a kazahsztáni Pénzügyi Egyetem professzoraival is kapcsolat alakult ki. Amikor Almatiban voltunk, az ottani magyar főkonzulátuson a magyar diplomatákkal nemcsak szakmai, hanem bizalmi kapcsolat is létrejött.

Az MCC azon túl, hogy külföldre viszi a diákokat, biztosítja, hogy szakmailag is építsék kapcsolataikat, fejlődjenek azáltal, hogy például beszélgetnek a főkonzulátus vezetőjével. Emellett azt is meg lehet kérdezni, van-e gyakornoki lehetőség, így akár a közeljövőben ott is lehet dolgozni. Az ember egy egyszerű beszélgetéssel sokszor többet tud elérni, mint ha leülne, és éveken át csak tanulna valamiről.

A teljes interjú ide kattintva olvasható el.