![UNIside](https://uniside.hu/wp-content/themes/bootstrapstarter/assets/web/ujlogo.png")
Egyre többször találkozhatunk az ESG-kifejezéssel, ami az Environmental, Social és Governance szavak kezdőbetűiből áll. Az ESG-irányelv egy vállalat fenntarthatóságát, valamint a felelősségvállalását értékeli környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok alapján. Magyarországon szintén hatalmas figyelem hárul a fenntarthatóság kérdéskörére, és nemcsak a nagyvállalati szektorban, hanem az oktatás területén is. A felsőoktatási intézmények funkciója azonban sokrétű: egyrészt a kutatáson, valamint az innováción túl lényeges az elméleti háttér és a szemlélet átadása a hallgatók számára, másrészt idővel megkerülhetetlenné válik az egyetemi instrastruktúra ESG-szempontok alapján való átalakítása vagy fejlesztése. Cikkünkhöz a Debreceni Egyetemet, a Mathias Corvinus Collegiumot, a Miskolci Egyetemet és a Pannon Egyetemet kérdeztük meg egy fenntarthatósági témájú négypontos kérdéssorral.
Ez a cikk eredetileg az UNI in&out 2025-ös számában jelent meg.
Elöljáróban mindenképpen érdemes rögzíteni, hogy az Európai Unió ESG-törvénye és annak magyarországi szabályozása a nagyvállalatokra és az egyéb gazdasági szereplőkre vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy egyelőre az egyetemek közvetlenül nem tartoznak a hatálya alá. Ugyanakkor nagyon is megkerülhetetlen a szerepük a fenntarthatósági célok elérésében, éppen ezért a hazai felsőoktatási szereplők többségének van valamilyen intézményi fenntarthatósági stratégiája. Ezt pedig mi sem példázza jobban, mint hogy ezen törekvések tetten érhetők a kommunikációban, a rendezvények tematikájában, sőt még a képzési portfólióban is.
Az egyetemeken elkészült fenntarthatósági stratégiák és az intézmények tevékenységei jól mutatják: nem csupán divatos témáról van szó, hanem hosszú távú és rendkívül tudatos építkezésről. Ha az intézmények honlapján böngészünk, az elmúlt egy évből megannyi fenntarthatósági témával foglalkozó cikkel találkozhatunk. Ez jól mutatja, hogy az intézményi kommunikációban egyre hangsúlyosabbá válnak a fenntarthatósággal kapcsolatos hírek. A Debreceni Egyetemen (DE) 2023-ban létrejött a Biodiverzitási, Vízgazdálkodási és Klímaváltozási Koordinációs Kutatóközpont, az idén pedig tizennegyedik alkalommal rendezték meg a Zöld Börzét, amelynek a középpontjában a talajvédelem áll. Ezenfelül a DE adott otthont a precíziós mezőgazdaság és körforgásos gazdálkodás lehetőségeiről szóló a tanácskozásnak, a XX. Tiszántúli Agrártudományi Napoknak is. Novemberben az ESG-keretrendszerhez kapcsolódó legújabb szabályozásokat, valamint a kutatások eredményeit és empirikus tapasztalatok kérdésköreit tárgyalta az I. DEESG Konferencia és Fórum.
A Miskolci Egyetem (ME) szintén a kutatás, oktatás és innováció mentén gondolkodik a fenntarthatósági kérdésekről. A 2023/2024-es tanév tavaszi szemeszterében a Szegedi Tudományegyetemmel és a Soproni Egyetemmel közös, azaz kooperatív fenntarthatósági témájú kurzuson a hallgatók az e-learning tananyag mellett projektfeladatokon is dolgoztak. Ezenfelül az intézményt régóta foglalkoztatja a fenntartható egyetem tárgyköre, amelyhez kapcsolódva 2023-ban megrendezték a Miskolc Campus Forum Green and Smart rendezvényt. Ennek részét képezte az a pályázat, amellyel a ME nyitott a középiskolások felé is. A konferencia így elősegítette a diákok, az akadémiai és a gazdasági szereplők párbeszédét. Az idén novemberben pedig kifejezetten ESG-fókuszú konferenciát szerveztek ESG: fenntarthatóság – Kényszer, lehetőség, felelősség? címmel.
Évek óta visszatérő téma a fenntarthatóság a Pannon Egyetemen (PE) is: számos alprojektet (például fenntartható fesztiválok és rendezvények) menedzseltek, környezeti fenntarthatóság címmel pedig e-learning órát kínálnak az egyetemi polgároknak. A zöldkoncepció a Fenntarthatósági Kompetencia Központ megalapításával még nagyobb lendületet kapott, és az egyetem az egyik legnagyobb szószólója a körforgásos gazdaságnak is.
A zöldegyetemi koncepció egyre fontosabbá válhat az egyetem- és pályaválasztás tekintetében – számolt be róla Setényi János, a Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének igazgatója. „A magyar középiskolások jelentős része már nem »szűzen« felvételizik, hiszen Európa egyik legrégibb és legkiterjedtebb ökoiskola-hálózata működik Magyarországon. Ugyancsak erősen hat a globális média, ahol jelen vannak a fogyasztásellenes áramlatok is. Agrármérnöknek készülsz? A körkörös termelés és a biogazdálkodás nem lesz elkerülhető. A divatiparban dolgozunk majd? Keressünk olyan vállalkozásokat, amelyek fenntartható öltözködéssel foglalkoznak. Jogot tanulunk? A klímavédelemmel és a fenntarthatósági szempontok vállalati szabályozásokba való beépítésével foglalkozó jogászokra egyre nagyobb az igény Magyarországon is. A műszaki tudományok érdekelnek? Számos vállalat foglalkozik olyan innovatív megoldások kialakításával, amelyek hatékonyabbá és környezetbaráttá teszik a cégek működését; idetartoznak a felhőalapú megoldások elterjedését segítő célkitűzések vagy a »fenntarthatósági solution architect« pozíciók. A járműiparba törekvő mérnökök egyre inkább az elektromos autózást tanulmányozzák.”
Setényi János gondolatait támasztja alá a DE, a ME és a PE vezetőjének válasza. Bács Zoltán kancellár kiemelte: a fiatalok számára rendkívül meghatározó téma a környezet- és klímavédelem, sőt az is, egyre vonzóbbá válik a zöldcampus. „Ezen tapasztalatainkat erősítették meg a Hallgatói Önkormányzat Környezetvédelmi Bizottságának felmérései, akik a zöldéletmód és a természetközeliség szempontjából vizsgálták a hallgatókat, és kiderült, hogy számukra valóban fontos, hogy milyen környezetben folytatják a tanulmányaikat, vagy kezdik meg a pályafutásukat. Egy modern, környezettudatos elemeket is magában foglaló zöldcampus sokkal vonzóbb lehet egy belvárosi, sűrűn beépített helyszínnél. Ez a szempont sokaknál kerül előtérbe a továbbtanulási döntések során, nem beszélve arról, hogy a nemzetközi felsőoktatási rangsorok összeállításánál is megjelennek ezek a szempontok” – fejtette ki a kancellár. Horváth Zita rektor azt hangsúlyozta, reméli, hogy az egyetemválasztás előtt álló középiskolásoknál szerepet játszanak a fenntarthatósági kérdések. „A Miskolci Egyetem nemcsak a szakterülethez kapcsolódó képzésekkel, hanem 85 hektáros, a fenntarthatósági elvek szerint gondozott campusszal is várja a hallgatókat.” Takácsné Ferenczik Brigitta igazgató szerint ezen kérdéskörök egyre fontosabbak a fiatalok számára, sőt egyre tudatosabbak, amihez a felsőoktatási intézményeknek alkalmazkodniuk kell: „Különösen a millenniumi és Z generációs diákok egészen más attitűddel kapcsolódnak ezekhez a kihívásokhoz, sokkal tudatosabbak a fenntarthatósági kérdések iránt. A környezetvédelem, a zöldtechnológiák és a fenntartható gazdaság iránti érdeklődés növekedése miatt preferálják ezeket a specializációkat. Intézményünk aktívan törekszik a fenntarthatóságra, például energiahatékony campusokkal vagy zöldkezdeményezésekkel. A jövőbeli munkaerőpiac egyre inkább a fenntarthatóságra helyezi a hangsúlyt, ezért a diákok olyan pályákat keresnek, amelyek lehetőségeket biztosítanak számukra a zöldgazdaságban való munkavégzésre. A fenntarthatósági programok iránt kifejezetten nagy az érdeklődés. A fenntartható fejlődésben nincsenek szakmák szerint megrajzolható határok, a Pannon Egyetemen szinte minden tudományterület kapcsolódik a fenntarthatósághoz. A fiatalok részesei akarnak lenni a jövő megoldásainak, különösen, ha olyan globális kihívásokról van szó, mint a fenntarthatóság.”
A fenntarthatóság kettős kihívást is jelent a felsőoktatási intézmények számára – húzta alá Setényi János. „Egyrészt a saját működésüket (beleértve az egyetemi működés és szolgáltatások világát) is át kell alakítaniuk az ESG-szabványok mentén. Másrészt – és ez a legfontosabb – a képzési kínálatuk minden elemében meg kell jeleníteniük a fenntartható élettel és munkával kapcsolatos tudás, készségek és attitűdök rendszerét. Ez a hallgatók érdeke is, hiszen ők – jelentős részben nemzetközi környezetben dolgozva – mindenképpen találkozni fognak a fenntarthatósággal kapcsolatos szakmai és szervezeti kihívásokkal.” Mindezek ellenére a fenntarthatósági szempontoknak igyekeznek eleget tenni az intézmények.
A Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Hajdú-Bihar vármegyei szervezetével közösen megrendezett I. DEESG Konferencia és Fórumon túl a DE-n létrejött a Biodiverzitás, Vízgazdálkodás és Klímaváltozás Kompetencia Központ. Sőt, számos projektben vesznek részt a DE kutató-oktatói. „Az egyetem szakemberei Debrecen Környezetvédelmi Programja, a Zöld Kódex program készítésében, illetve megvalósításában is részt vesznek, a Zöld Munkacsoport tagjaival együttműködve. A társadalmi szerepvállalás újabb lépéseként pedig a Debreceni Egyetem Botanikus Kertje nemrég megújította az együttműködését a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóságával. A megállapodás nyomán a Nagyerdő szélén található kert ezentúl nemcsak a természetből eltűnőben lévő vagy kipusztult védett növények megőrzésében, szaporításában és visszatelepítésükben segíti a nemzeti parkot, hanem tervezik és elvégzik a visszatelepített növények utógondozását, nyomon követését is” – foglalta össze Bács Zoltán. Továbbá kiemelt területként tekintenek a környezettudatos életmódra nevelésre – ezt olyan kezdeményezések segítik, mint a közösségi bérkerékpárrendszer, az UniBike és a HÖK Környezetvédelmi Bizottsága által szervezett valamennyi program (a Zöld Börze, az egyetemi madárgyűrűzés az Egyetem téri campuson, a Föld Órája és a Nagytakarítás a Nagyerdőn). Ezenfelül az oktatási pilléren is dolgoznak: a DE GTK Kari Tanácsa november eleji ülésén támogatta az „ESG-tanácsadó részismereti képzés” indítását – amely mikrotanúsítványt ad –, és amelyet idén decemberben tervez elindítani az intézmény.
Az ME az egyetemi fenntarthatósági stratégián dolgozik, de már korábban is nagy figyelmet fordítottak erre a szakterületre. „A fenntarthatósággal kapcsolatos képzések főként a Műszaki Föld- és Környezettudományi Karhoz kötődnek, de a tématerület más karok oktatási programjában is megjelenik” – mondta Horváth Zita, aki hozzátette, az egyetemi beruházásoknál, fejlesztéseknél egyértelműen a környezetvédelmi szempontokat helyezik előtérbe. Ennek konkrét megvalósulása, hogy kormányzati támogatással vásároltak három elektromos autót, továbbá a Tanítsunk Magyarországért! program keretében két elektromos kisbuszt használnak. De figyelnek a műanyaghulladék-csökkentésre is, így vízautomatákat állítottak üzembe a campuson, valamint szelektív hulladékgyűjtőket helyeztek ki a közösségi terekben.
A PE oktatási portfóliójában szintén megjelennek ezek a témakörök, sőt a mérnöki, a műszaki, az informatikai, a gazdaság-, a humántudományi és gazdálkodási tématerületeken tananyag-, kurzus- és képzésfejlesztés is megvalósult. Ezenfelül intézményi szinten kialakították a Környezeti fenntarthatóság című e-learning alapú kurzust, amelynek keretében 15 fenntarthatósági tématerületen bővíthetik a tudásukat a hallgatók, valamint egy saját projektjavaslat keretében járulhatnak hozzá a jövő formálásához. Takácsné Ferenczik Brigitta beszámolt az újonnan indult szakokról is: ezentúl a fenntartható és körforgásos turizmus alapszakon, a körforgásos gazdaságmenedzsment és a körforgásos gazdaság tervező-fejlesztő mérnök mesterszakon, valamint a fenntartható fejlődés szakember, az ESG-specialista, valamint a fenntarthatóság elvének komplex alkalmazására felkészítő pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak posztgraduális képzéseken várják a kimondottan a fenntarthatóság iránt érdeklődők jelentkezését. Sőt, „évente közel 100 fenntarthatósághoz kapcsolódó program közül választhatnak a diákok” – tette hozzá. Saját fejlesztésű kezdeményezések és programok terén szintén sokrétű a PE: megalakult a Fenntarthatósági Kompetencia Központ és a feladatait támogató Fenntarthatósági Munkacsoport, valamint a Pannon Egyetem Újrahasználati Központja.
Az egyetemi fenntarthatósági stratégiák egyik leglátványosabb és legköltségesebb pillére az egyetemi beruházás, az infrastruktúra fejlesztése. A DE-n végbemenő beruházások során is cél a minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyó megoldások alkalmazása. Bács Zoltán úgy fogalmazott: „Energetikai hatékonyság fokozását célzó fejlesztések valósulnak meg az elméleti tömb, a kémiaépület és a Műszaki Kar Ótemető utcai campusának folyamatban lévő korszerűsítésénél, valamint a sportlétesítményekre telepített napelemes rendszerek nyomán.” Az Arany János téri gyakorló általános iskola energetikai felújításon esett át, valamint az egyetem Vezér utcai innovációs parkjában nemrég elkészült beruházások (Pilot kutatólaboratórium, Gyógyszerésztudományi Kar és a hozzá tartozó Nemzeti Gyártó – Kutató – Oktató Középüzem), illetve a még épülő Járműlabor kialakítása is a környezet- és a természetvédelem szempontjait figyelembe véve történt meg.
Az egyetemi polgárok lakhatási helyének felújítását tűzte ki célul a ME, amely beruházás során nagy hangsúlyt fektetnek az energiahatékonyságra és a megújuló energiára. A 2021-ben kezdődött munkálatok folyamatban vannak. Az egyetem rektora elmondta: „Hasonló elvek szerint újul meg a campus éttermének épületegyüttese. Megújuló energiára alapoztuk az egyetemi könyvtárnak idén májusra elkészült rekonstrukcióját, és energiahatékony hűtő-fűtő rendszert alakítottunk ki a júniusban átadott egyetemi teniszcsarnokban is.”
A PE zöldebbé válását jól példázzák a 2022 és 2024 között megvalósuló fejlesztései: mélygarázs és szabadtéri sportpálya (amelynek része volt a zöldfelületek létesítése és megújítása 14 607 négyzetméteren), hőenergia-ellátás és épületenergetikai korszerűsítés (amelynek része volt nyolc épület homlokzati hőszigetelése, nyílászáróinak cseréje, valamint fűtés-korszerűsítése), KFI infrastruktúra-fejlesztés.
A megannyi tevékenység áttekintése után felmerülhet a kérdés, hogy hol tartanak most az egyetemek az ESG-megfelelőségben. A DE kancellárja szerint az egyetemen már elindultak azok folyamatok, amelyek lehetővé teszik, hogy az intézmény megfeleljen az európai uniós elvárásokon túl a Magyarországon 2024. január 1-jén hatályba lépett, egyelőre a nagyvállalatokra vonatkozó ESG-törvény követelményeinek. Emellett igyekeznek megfelelő támogatást biztosítani a hazai gazdasági élet szereplőinek és a hallgatóknak. Az ESG-törvény hatálybalépésével csökken azok köre, akik a vállalatok számára ESG-tanácsadói tevékenységet végezhetnek, hiszen a jogszabály értelmében ehhez a tevékenységhez tanácsadói akkreditáció szükséges: „Erre reagálva a DE GTK 2024 augusztusában pótfelvételi eljárás keretében hirdette meg először az ESG – Környezeti, társadalmi és irányítási szakember mesterképzési szakot. Az első évfolyam szeptemberben el is indult.”
A ME jelenleg dolgozik a fenntarthatósági stratégiáján, amelyet egy helyzetértékeléssel kíván indítani, kiegészítve egy összehasonlító elemzéssel, ami bemutatja, hogy a hazai és külföldi egyetemek hol állnak a fenntarthatóságban. „Megítélésünk szerint a Miskolci Egyetem nem áll rosszul ezen a területen, de még mindig vannak teendőink. Az intézmény szerepel a világ egyetemeit e tekintetben értékelő UI GreenMetrics listán, amely motivál minket a lehető legjobb hely elérésre. Intézményünk Science Park-pályázatában is a fenntartható erőforrások az egyik fókuszterület. Van egy közös molekuláris képzésünk a Soproni Egyetemmel és Szegedi Tudományegyetemmel, aminek ugyancsak a természeti és társadalmi fenntarthatóság a témája. Minden intézmény a saját tudását adja hozzá ehhez az együttműködéshez” – fogalmazott az intézmény rektora.
A PE szintén számol azzal, hogy a fenntarthatóság sokat számít az egyetemi világrangsorokban. „Ez kiváló jelzője annak, hogy intézményünk hol tart a kapcsolódó kritériumoknak és elveknek való megfelelőségben. A visszajelzések megegyeznek a saját tapasztalatainkkal és önértékelési eredményeinkkel. Elindultunk egy ma már kikerülhetetlen úton, jó az irány, sokat fejlődtünk és haladtunk az elmúlt években. A lehetőségeinkhez mérten folyamatosan törekszünk a zöldátállásra, vannak sikertörténeteink, jó gyakorlataink, de még sok a tennivaló mind az infrastruktúra fenntarthatóbbá és körforgásossá tétele érdekében, mind a szemlélet- és attitűdformálás terén” – hangsúlyozta a központvezető.
Az már biztos, hogy a jelenben megkerülhetetlenné válnak a fenntarthatósági szempontok egy egyetemi működés és értékelés során. Az előbbihez tartozik, hogy az intézményi infrastruktúra kialakításán, a szakemberképzésen túl a felsőoktatásban tanulók szemléletformálása is célja kell legyen az egyetemeknek. Az utóbbi része, hogy a világrangsorokban, az értékelésekben egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a fenntarthatósági szempontok. A megkérdezett magyarországi felsőoktatási intézmények élen járnak a saját egyetemi fenntarthatósági stratégiájuk megvalósításában és/vagy kialakításában: tehát a szemléletmód és az akarat megvan, a cselekvés tart, és folyamatos.
