Oktatástól mentális egészségig: tíz fejezetben a magyar fiatalok valósága

A magyar fiatalok életét ma egyszerre formálják társadalmi elvárások, gazdasági kihívások, oktatási változások és gyorsan átalakuló közéleti folyamatok. Az Ifjúság ’25 – jelentés az ifjúságügyről című tanulmánykötet tíz tematikus fejezetben ad átfogó képet mindarról, ami 2025-ben meghatározta a fiatal generáció helyzetét, döntéseit és jövőképét.

A kiadvány bemutatójának a Mathias Corvinus Collegium budapesti központja adott otthont, amely az elmúlt években a hazai ifjúságkutatás és ifjúságpolitikai gondolkodás egyik meghatározó szellemi műhelyévé vált. A kötet nem pusztán adatokat és trendeket sorol fel, hanem értelmezési keretet is kínál: összefüggéseiben vizsgálja a fiatalokat érintő társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatokat, és ezzel túlmutat a felszínes helyzetleírásokon.

Család és oktatás a fiatalok életében

A bemutatón elhangzott, hogy a jelentés megjelenése fontos mérföldkő az MCC és az Ifjúságkutató Intézet közös munkájában. A kötet egyértelművé teszi: az ifjúság ügye ma már nem szűk szakpolitikai kérdés, hanem az ország hosszú távú jövőjét alapvetően meghatározó terület. A 2025-ös év értékelése során szó esett az életkezdést segítő új támogatásokról – köztük az Otthon Start Programról –, az oktatást érintő változásokról, a mobiltelefon-használat iskolai korlátozásáról, a generációs pártok szerepének átalakulásáról, valamint az új Nemzeti Ifjúsági Stratégia előkészítéséről is.

A kötetbemutatót követő kerekasztal-beszélgetés jól érzékeltette, milyen széles szakmai hálózatot képes megszólítani az MCC. Oktatáskutatók, ifjúsági érdekképviseleti vezetők és társadalomkutatók közösen vitatták meg a fiatalokat érintő legfontosabb kérdéseket. Kiemelt hangsúlyt kapott az oktatás szerepe, amely a család után a legmeghatározóbb tényező a fiatalok életében, valamint a magyar kompetenciamérések javuló eredményei is szóba kerültek. A résztvevők arra is felhívták a figyelmet, hogy az okoseszközök tudatos és pedagógiailag megalapozott használata elengedhetetlen az oktatás jövője szempontjából.

A beszélgetés során nagy hangsúlyt kapott a készülő Nemzeti Ifjúsági Stratégia is, amelynek formálásába országos konzultációk keretében magukat a fiatalokat is bevonták. A visszajelzések alapján a stratégia központi elemei közé tartozik majd a lakhatás, a mentális egészség, a munkavállalás és az önállósodás kérdésköre, vagyis mindazok a területek, amelyek a fiatal generáció mindennapi döntéseit és jövőképét alapvetően befolyásolják.

Politikailag mozgalmas év

Külön figyelmet kapott a külhoni magyar fiatalok helyzete is. Míg Magyarországon sok alapvető lehetőség és jog természetesnek tűnik, addig a határon túli közösségekben ezek megőrzése és továbbadása tudatos erőfeszítést igényel. Ebben a folyamatban a családok mellett kiemelt szerep jut az oktatási intézményeknek és a tehetséggondozó programoknak. Az MCC ebben a tekintetben sajátos pozíciót foglal el: egyszerre épít a nemzeti identitásra és a nemzetközi nyitottságra, miközben valós, élő közösségeket hoz létre a Kárpát-medence egészében.

A résztvevők egyetértettek abban is, hogy 2025 politikailag mozgalmas év volt a fiatalok számára. A lakhatási és életkezdési támogatások, a közbiztonság kérdései, valamint a drogpolitikában történt szigorítások mind közvetlen hatással vannak a fiatal generáció mindennapjaira és hosszú távú döntéseire. Ebben a gyorsan változó közegben különösen felértékelődik az olyan elemző munka szerepe, mint amilyet az MCC és az Ifjúságkutató Intézet végez, hiszen segít eligazodni a közéletben, és hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalokról ne leegyszerűsítő narratívák, hanem megalapozott tudás alapján szülessenek döntések.

Fotó: Facebook / Ifjúságkutató Intézet

A rendezvény zárásában elhangzott: az öregedő társadalmak egyik szükségszerű következménye, hogy a fiatalok egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek. Ehhez azonban kiszámítható, hosszú távú stratégiákra és stabil intézményi háttérre van szükség. Az Ifjúság ’25 jelentés és az MCC-ben zajló munka ezt a célt szolgálja: nem csupán leírja a jelen állapotait, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a magyar fiatalok számára érthető, jövőorientált és biztonságot adó keretek jöjjenek létre. A kötet egyúttal megerősíti az MCC szerepét mint a magyar ifjúság egyik legfontosabb gondolkodó és értelmező műhelyét.

Átfogó kép az MCC jelentése alapján

Az Ifjúság ’25 című tanulmánykötet átfogó képet ad a magyar fiatalokat érintő társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatokról, tíz tematikus fejezetben. A jelentés célja nem pusztán a helyzetfeltárás, hanem az is, hogy értelmezési keretet kínáljon a döntéshozók, szakemberek és az ifjúság ügye iránt érdeklődők számára.

1. A 2025-ös év ifjúságpolitikai és társadalmi kontextusa

A kötet nyitófejezete összefoglalja mindazokat a hazai és nemzetközi eseményeket, intézkedéseket és trendeket, amelyek 2025-ben meghatározó hatással voltak a fiatal generáció életére. Ebben a részben jelennek meg az életkezdést segítő támogatások, az oktatást érintő változások, valamint a közéleti folyamatok ifjúsági vetületei.

2. Demográfiai folyamatok és generációs sajátosságok

A jelentés külön figyelmet fordít a fiatal korosztály létszámának alakulására, az elöregedő társadalom hatásaira, valamint arra, hogyan változik a fiatalok helyzete egy demográfiailag átalakuló országban.

3. Család, párkapcsolat, életkezdés

Ez a fejezet a fiatalok családalapítással, párkapcsolatokkal és önállósodással kapcsolatos attitűdjeit vizsgálja. Kiemelt kérdés, hogyan hatnak a társadalmi elvárások és az állami támogatások a fiatalok döntéseire.

4. Oktatás és tanulási utak

A kötet részletesen foglalkozik az oktatás szerepével, a kompetenciamérések eredményeivel, valamint az iskolai környezetben megjelenő új kihívásokkal, így például a digitális eszközhasználattal és annak hatásaival.

5. Munkaerőpiac és jövőkép

Ebben a részben a fiatalok munkavállalási lehetőségei, pályakezdési nehézségei és jövőképe kerülnek fókuszba. A fejezet rávilágít arra is, hogyan alakul a fiatalok mobilitása és elvándorlási szándéka.

6. Mentális egészség és életminőség

A jelentés hangsúlyosan foglalkozik a fiatalok mentális állapotával, stresszterhelésével, valamint azokkal az tényezőkkel, amelyek befolyásolják a jóllétet és az önbizalom alakulását.

7. Közélet, politikai részvétel és értékorientáció

Ez a fejezet azt vizsgálja, miként viszonyulnak a fiatalok a közélethez, milyen kérdések mentén aktivizálódnak, és hogyan formálódnak politikai és társadalmi attitűdjeik egy mozgalmas közéleti környezetben.

8. Közösségek és identitás

A jelentés külön figyelmet szentel a közösségi kötődéseknek, a nemzeti és kulturális identitás kérdésének, valamint annak, hogyan hatnak ezek a fiatalok önképére és társadalmi beágyazottságára.

9. Külhoni magyar fiatalok helyzete

Önálló fejezet foglalkozik a határon túli magyar fiatalok élethelyzetével, lehetőségeivel és kihívásaival, kiemelve az anyanyelvi oktatás, az identitásmegőrzés és a közösségi intézmények szerepét.

10. Kitekintés: kihívások és jövőbeli irányok

A zárófejezet a fiatalokat érintő jövőbeli trendeket és stratégiai kérdéseket összegzi. Ez a rész már kifejezetten előretekintő, és alapot teremt a Nemzeti Ifjúsági Stratégia és a hosszú távú ifjúságpolitikai gondolkodás számára.

——

A kiemelt kép forrása: Facebook / Ifjúságkutató Intézet.