Innováció a zsebünkben: ezért fontos az okostelefon a Bosch kutatása szerint

Az okostelefon lett az elmúlt húsz év legmeghatározóbb innovációja a Bosch Tech Compass nemzetközi kutatása szerint – de a technológiai fejlődés valódi motorja nem egyetlen eszköz, hanem az azt támogató innovációs ökoszisztéma. A felmérés azt is megmutatja, miben tér el Magyarország a globális trendektől, és mely területek hajtják itthon a fejlődést. Az eredmények fontos jelzéseket adnak arról, hogyan kapcsolódik össze technológia, oktatás és gazdaság a jövő versenyképességében.

A Bosch Tech Compass kutatást a Gesellschaft für Innovative Marktforschung mbH (GIM) végezte 2025 őszén, nyolc országban több mint 12 ezer, 18 év feletti résztvevővel. Az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Magyarországon és Németországban országonként 1000, míg az Egyesült Államokban, Brazíliában, Indiában és Kínában országonként 2000 fő vett részt. A reprezentatív vizsgálatot Magyarországon második alkalommal készítették el a Bosch csoport megbízásából, úgy, hogy a kitöltők számára a megrendelőt nem nevezték meg.

Az okostelefon a legnagyobb innováció?

Az innovációk meghatározó szerepet játszanak a mindennapi életben, és kulcsfontosságúak a társadalmi és gazdasági kihívások kezelésében is. A Bosch Tech Compass nemzetközi felmérése szerint az elmúlt 20 év legnagyobb hatású innovációja egyértelműen az okostelefon: világszerte a válaszadók 60 százaléka, Magyarországon 61 százalékuk nevezte meg ezt a technológiát első helyen.

Forrás: Bosch

Az okostelefonhoz kapcsolódó digitális megoldások szintén kiemelt jelentőségűek: globálisan a navigációs alkalmazások (24 százalék), a közösségi média (24 százalék) és az azonnali üzenetküldés/videokonferencia (23 százalék) szerepelnek az élmezőnyben. Magyarországon a közösségi média (27 százalék), a navigációs alkalmazások (23 százalék) és az e-kereskedelem (23 százalék) kerültek a lista élére.

Mi formálja ma az innovációt?

A kutatás azt is megmutatta, hogy az innováció nem elszigetelt ötletek eredménye, hanem egy összetett ökoszisztéma működésének következménye. Globálisan a válaszadók szerint az innovációs képesség alapját a képzett szakemberek és oktatási intézmények (35 százalék), az erős kutatási képességek (34 százalék), valamint a versenyképes vállalatok (31 százalék) adják. Magyarországon hasonló a kép: képzett szakemberek és oktatás (32 százalék), versenyképes cégek (30 százalék), kutatási kapacitás (27 százalék) számítanak a legfontosabb tényezőnek.

Forrás: Bosch

Az innovációs fókusz országonként eltér: míg világszerte az IT és telekommunikáció (31 százalék), a repülőgép- és hadiipar (25 százalék), valamint az egészségügy (21 százalék) dominál, Magyarországon a válaszadók szerint a gyártás vezet (24 százalék), ezt követi az IT és telekommunikáció (22 százalék) és a logisztika (20 százalék). A repülőgép- és hadiipar (8 százalék) és az egészségügy (10 százalék) hazánkban kevésbé hangsúlyos. A felmérés így egy sajátos magyar innovációs profilt rajzol ki, ahol az ipari termelés kulcsszerepet játszik a fejlődésben.

Forrás: Bosch

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a technológiai fejlődés valódi hatása nem egyetlen eszközben vagy áttörésben mérhető, hanem az azt körülvevő ökoszisztémában. Az adatok azt jelzik, hogy az oktatás, a kutatás és az ipar együttműködése nélkül nincs tartós innovációs siker – vagyis a versenyképesség kulcsa a tudás, a fejlesztési kapacitás és a piaci alkalmazás összekapcsolása.

„Egy ilyen ökoszisztéma piacképes és emberközpontú megoldásokat teremt, olyan innovációkat, melyek a gazdaságnak és a társadalomnak is hasznosak” – hangsúlyozta Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

A felmérés eredményei döntéshozók, vállalatok és oktatási intézmények számára is iránymutatást adhatnak: segítenek megérteni, mely területeken érzékelik az emberek a technológiai fejlődés hatását, és hol érdemes erősíteni a képzést, a kutatást vagy az ipari együttműködéseket. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy az innováció ne csak technológiai újdonság legyen, hanem a gazdaság és a társadalom számára is kézzelfogható előnyöket teremtsen.

A Bosch szerepe a hazai innovációban

A Bosch hazai jelenléte is jól példázza az ipari innováció súlyát: a cégcsoport kilenc önálló vállalat együttműködésével az ország egyik legnagyobb külföldi ipari munkaadója. A miskolci kéziszerszámgyárban készülő IXO akkumulátoros csavarbehajtóból 2003 óta több mint 20 millió darabot adtak el. A miskolci autóipari gyárban MI-alapú hibaelemzés javítja az eBike-meghajtás gyártásának hatékonyságát és csökkenti az állásidőt.

A Bosch és az ELTE közös projektjeként a hatvani gyárban tesztelik az MI-alapú ipari csomagolórobotot, amely az alapanyagok és alkatrészek automatikus kicsomagolását és rendszerezését segíti. A Budapesti Fejlesztési Központ pedig a vállalat globális fejlesztéseinek egyre fontosabb helyszíne, különösen az automatizált vezetés, az elektromobilitás és a mesterséges intelligencia területén.

„A hazai Bosch-gyárakban és fejlesztőközpontokban a mérnökök olyan ötleteken dolgoznak, melyek aktuális kihívásokra adnak hatékony és konkrét válaszokat. A kreatív ötletek, az innovációk és az MI ma már a mindennapjaink része. A magyar mérnökök által fejlesztett gyártási folyamatok optimalizálásától, a minőségjavításon át a fenntarthatósági célok eléréséig terjedő alkalmazások pedig bizonyítják a technológia sokoldalúságát” – mondta el Szászi István.

Szászi István, a Bosch csoport vezetője: Hisszük, hogy a fiatalok a jövő innovátorai!

MI a tanulásban

Az UNIside Így tanultok ti-kutatása azt vizsgálta, miként használják az egyetemisták a mesterséges intelligenciát a tanulás során. A 2025 nyarán, több mint ezer hallgató bevonásával végzett felmérés rámutatott: a digitális eszközök és MI-megoldások már nem kiegészítő szerepet töltenek be, hanem a tanulási rutinok részévé váltak – a jegyzeteléstől a vizsgafelkészülésig. Ez azt jelzi, hogy a technológiai innováció közvetlenül alakítja a jövő munkaerejének készségeit és problémamegoldási módszereit.

Ez a tendencia szorosan kapcsolódik a Bosch Tech Compass kutatásának egyik fő megállapításához: az innováció alapját a képzett szakemberek és az oktatási rendszer adják. Ha a digitális technológiák már a felsőoktatásban meghatározóak, akkor az innovációs ökoszisztéma sikeressége egyre inkább azon múlik, hogyan tudja az oktatás hatékonyan integrálni ezeket az eszközöket a tudásfejlesztésbe.

Generációk és innováció

Egy Kemler Andrással, a Bosch csoport létesítménygazdálkodásért felelős vezetőjével készített interjú a Bosch innovációs szemléletét mutatja be, külön hangsúlyt fektetve arra, hogyan lehet összehangolni a vállalati tradíciókat a fiatal generációk új nézőpontjaival. A cikk szerint a fenntarthatóság, a digitalizáció és az új munkavállalói elvárások egyre erősebben formálják a vállalati működést, miközben az innováció kulcsa a különböző tudású és hátterű szereplők együttműködése.

Ez a megközelítés is alátámasztja, hogy az innováció nem egyetlen áttörésen múlik, hanem az oktatás, kutatás és ipar összehangolt működésén. A generációk közötti tudásátadás és az új gondolkodás integrálása ezért nemcsak HR-kérdés, hanem stratégiai innovációs tényező is: meghatározza, mennyire tud egy szervezet alkalmazkodni a gyors technológiai változásokhoz.

Technológiai jövő és alkalmazkodás

Az UNIside Cséfalvay Zoltánnal, az MCC Technológiai Jövők Műhelyének vezetőjével készített 2025-ös interjúja a technológiai változások kiszámíthatatlanságára és a mesterséges intelligencia gazdasági-társadalmi hatásaira fókuszál. A szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy a digitális korszakban az innováció nem pusztán technológiai fejlesztést jelent. Sokkal inkább folyamatos alkalmazkodási folyamat, amely új kompetenciákat, rugalmas gondolkodást és szervezeti tanulást igényel a vállalatoktól és intézményektől.

Ez a gondolat jól illeszkedik a Bosch kutatásának üzenetéhez is: a versenyképességet nem önmagában a technológia, hanem az azt körülvevő ökoszisztéma – a képzés, a kutatás, az ipari együttműködés és a társadalmi alkalmazkodás – határozza meg. Az ilyen szakértői nézőpontok segítenek értelmezni, miért kerül ma az innováció középpontjába az oktatás, a készségfejlesztés és a szervezeti kultúra átalakulása.

——

A kiemelt kép forrása: Canva; 123RF.