A Neumann János Program lényegét Csák János kulturális és innovációs miniszter ismertette a napokban. Kiemelte: a család- és kultúrpolitika jövőképességéhez robusztus, hazai hozzáadott értéket termelő társadalom-gazdasági ökoszisztéma szükséges. Ez az alapja a gazdasági növekedés hosszútávon történő fenntarthatóságának. Ahhoz, hogy hazai hozzáadott értéket termeljünk, a munkaalapú mellett tudásalapú társadalmat kell felépíteni, a kettőt pedig szimbiózisba kell hozni.

A Neumann János Program célja

A stratégiai cél, hogy a kutatási és innovációs tevékenységek intellektuális, társadalmi és gazdasági hatásait mérjék és az erőforrásokat fókuszálják. Mindez kiterjed az olyan innovációs és kutatási területekre mint az ország digitális előrelépése, a zöld átállás vagy az egészséges élet.

Az is cél, hogy minél előbb, minél több jövedelemtermelő szabadalom, valamint termék jöjjön létre, amelyek az iparban is alkalmazhatók. Ennek köszönhetően lesz „olyan robusztus gazdaságunk, amely képes fenntartani a magyar kultúrát, családpolitikát és a közszolgáltatásokat” –  hangsúlyozta a miniszter.

A cél, hogy Magyarország 2030-ra Európában a legjobb tíz európai innovátor ország közé tartozzon. (Fotó: 123rf)

Európa innovátorainak élvonalába készülünk

Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában beszélt az új programról. A Neumann János Programot a magyar tudomány, a magyar innováció új stratégiai programjának nevezte.

Emlékeztetett, hogy a program névadója a 120 éve született Neumann János, a 20. század matematikai géniusza. Teller Ede, Szilárd Leó és Kármán Tódor mellett része volt annak a „csatársornak” , akiket „marslakóknak” neveztek Amerikában.

Az államtitkár felidézte: célunk, hogy Magyarország 2030-ra Európában a legjobb tíz európai innovátor ország közé tartozzon a jelenlegi 21-ik helyett. 

Ehhez három területen van szükség előrelépésre.

1. Több kutató-fejlesztő kell. Számuk 2010-hez képest már a duplájára nőtt, most egymillió lakosra 6000 kutató-fejlesztő jut, de 2030-ra 9000-re szeretnék növelni a számukat.
2. Még több szabadalomra lesz szükség: 2030-ra a jelenlegi szám megduplázását kellene elérni.
3. A Neumann János Program része a nemzeti kutatói hálózat, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) megerősítése, amely 18 kutatóközpontot foglal magába, 2500 kutatóval. A cél a nemzetköziesítés. (Hankó Balázs utalt rá, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a napokban nevezte ki az ELKH élére Gulyás Balázs nemzetközi hírű neurobiológus kutatót, aki korábban dolgozott már Szingapúrban és Svédországban is.)

Kiemelte még, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal működése kiegészül egy innovációs ügynökségi tevékenységgel. Az lesz ez utóbbi tevékenység célja, hogy a jó ötletek minél hamarabb piacra jussanak.

Erősítenek a doktori képzésben is, ami azt jelenti, hogy szabadalomért is doktori cím adható. Hozzátette, hogy a kisvállalkozások ösztönzése érdekében csökkentik a szabadalmi díjakat és költségeket.