Mit tart a kar legfontosabb jellemzőinek, mi az, ami megkülönbözteti önöket a hasonló karoktól?
Elsősorban a válaszokat nem a felsőoktatásban kell keresni, sokkal inkább Pécs és a régió kulturális és művészeti erejében. Pécs talán az egyetlen olyan vidéki város, ahol az értelmiségi közegben ilyen markánsan jelen van a művészet.
Az országban elsőként képzőművészeti területen itt jött létre doktori képzés, ami olyan innováció és belső erő volt, amely párosult egy tudományos civil közeggel, amely az egyetemi közeget és annak a szakmai színvonalát nyújtotta. Nemcsak abban volt nagyon termékeny talaj, hogy ezek a képzések létrejöhettek, hanem az itt folyó munka minőségére is nagyon pozitívan hatottak, hiszen a nálunk készült szakdolgozatoknak tudományegyetemi közegben és feltételrendszer szerint kellett elkészülniük. Ez egy olyan alapvető dolog, amely minden mástól és mindenki mástól megkülönböztet minket. Olyan értékeink és olyan tartalmaink vannak, amelyeket más nem tud feltétlenül.
Mennyire vonzó a más régiókban élő fiatalok számára Pécs?
A művészeti felsőoktatás területen másképp van a regionális jelentkezés, mert a művészeti felsőoktatásba döntően művészeti szakközépiskolákból jelentkeznek, az országból mindenhonnan. Míg a művészeti szakközépiskolák esetén célirányosan tudunk kommunikálni és beiskolázási programokat tervezni, addig a gimnáziumok esetében ez egy egészen más eljárást vagy beiskolázási stratégiát igényel. Most tulajdonképpen ezt próbáljuk kiépíteni és hatékonnyá tenni.
Miért vonzó ez a képzési terület és az itteni szakok?
Az én generációmnál, ha valakit megérintett ez a pálya és elköteleződött, akkor mellékes volt, hogy miből fogunk megélni. Azt látom, hogy a fiataloknál most sokkal markánsabb, hogy milyen életpálya áll előttünk. Főleg az alkotóművészet területén ez nem egy sima életút. A művészet a hatalmas klasszikus ismeret mellett az egyik leginnovatívabb terület. Minden új befogadására nyitott, hiszen ezáltal tud kortárs maradni és örök, és ezért mindig van olyan új felület, amely a jelen kihívásaira próbál reagálni és kvázi megoldást találni, hogy például egy adott kor fiataljának miért is lesz vonzó ez a terület.
A közelmúltban milyen fejlesztések voltak a karon?
Az elmúlt időszakban a markáns stratégiai cél a nemzetköziesítés volt. Hét-nyolc évvel ezelőtt célul tűzte ki az egyetem, hogy legyen ötezer külföldi diák Pécsen. Megtörtént az angol nyelvű akkreditáció, és már eljutottunk oda, hogy a hallgatóink közel 10 százaléka külföldi, és az idegen nyelvű képzéseinkre jár. A jövőre nézve azt a célt tűztük ki, hogy hozzunk létre egy összművészeti portfólióval büszkélkedő kart, amely a magyar művészeti oktatásban unikális lenne. Egy mai művész fiatalnak fel kell készülnie arra, hogy sokkal tágabb értelmezési és gondolkodási felületen művelje ezt a szakmát, mint korábban.
Milyen perspektívákat kínálnak, milyen jövője van ennek a területnek?
Annyi minden változott az elmúlt időszakban. Ha csak a saját szakterületemre gondolok, hogy 20 évvel ezelőtt mit gondoltunk a szobrászatról, és mit gondolunk ma, amikor már 3D van, amikor a médiafelület is teljesen átitatja a szobrászatot is, tehát egészen elképesztő változások történtek. Azt gondolom, hogy szükséges, hogy az ötéves képzések esetében próbáljunk minél több alternatívát nyújtani a fiataloknak. Az nyilvánvaló, hogy nem lesz mindenki olyan alkotóművész, aki az alkotóművészetéből meg tud élni, ezért második lábként a pedagógus-életpályát tudjuk kínálni számukra. A következő nagy kérdés, hogy a klasszikus művészeti területeknek milyen piaci érintettsége és kapcsolatai vannak és lehetnek. Az volt a cél, hogy a diploma végéig jussunk el oda, hogy mindenkinél legyen esély arra, hogy alkotóművész legyen. Most az a cél, hogy ezen túllépve próbáljunk olyan többirányú perspektívát nyújtani a fiataloknak, amely választási lehetőségeket nyújt számukra, hogy a saját gondolkodásuk, világlátásuk, szemléletük alapján ezek közül választhassanak, és hogy a szakmájukat gyakorlatilag ennek tükrében élhessék meg.
A cégek kapcsán nagyon sokat tettünk azért az elmúlt időszakban, hogy ebbe az irányba lépjünk, és ennek az útnak abszolút az elején vagyunk.
Milyen életpályára készülhetnek az itt végzettek?
Röviden úgy tudnám ezt összefoglalni, hogy alapvetően minden művészeti területnek megvannak azok a lehetőségei, ahol a hallgatók kiteljesedhetnek, de szinte szakonként eltérők a lehetőségek. Például Magyarországon lakosságarányosan nagyon erős a zenei élet, rengeteg zenekar működik, illetve ez is egy olyan terület, ahol sok fiatal külföldre költözik. Zenekari muzsikusnak szinte minden diák el tud helyezkedni, és a világ más pontjain is helytállnak. Ez egy nagyon logikus pálya, és ezt nagyon sokan vállalják az anyagi nehézségek árán is. Ugyanakkor nagyon fontos az, hogy ezeken a területeken is legyenek olyan opciók, amelyek ezt a rögös utat egy kicsit simábbá teszik. Azt gondolom, hogy ha most az alkalmazott terület felé nyitnak a képzőművészeti képzések, akkor ez az életpálya-lehetőség sokkal vonzóbb lesz, mint korábban.
Mennyiben változott a hasznos ismeretanyag az elmúlt években?
A klasszikus tudás és ismeret rengeteget változott. A média megjelenésével látjuk, hogy milyen szinten nem olvasnak már a mai fiatalok, mert gyorsan pörgő, rövid információkat kapnak. Egy ilyen generáció esetében fenntartani ezt a klasszikus ismeretanyagra épülő tantárgyi struktúrát, óhatatlanul kihívást jelent a mai képzések számára, de nemcsak elméleti vonatkozásban, hanem a gyakorlati képzések esetében is. Nekünk az az alapállásunk, hogy az emberrel egyidős a
művészet, és a több ezer éves ismeretről muszáj beszélni, aminek az alapjait át kell adni, de nyilván úgy, hogy utána a kortárs közegre készítsük fel a hallgatókat. Állandó, mindig jelenlévő és nagyon komoly szakmai vitákat generáló kérdés, hogy ezt a klasszikus-kortárs egyensúlyt hogyan tudjuk fenntartani a képzésen belül, és ez mindig rákényszerít minket arra, hogy időről időre újragondoljuk a képzéseinknek a tartalmát, hogy azok megőrizzék a hagyományokat, de közben mindig úgy tudjanak megújulni, hogy az adott jelen kihívásaira is tudjanak reflektálni.
Az UNI in&out Innováció 2024 kiadvány célja, hogy segítsen eligazodni a technológiai fejlődés gyors ütemében, és bemutassa, hogyan formálják a legújabb innovációk a jövő iparát és oktatását. Kiadványunk ezúttal az MTMI (matematika, természettudomány, műszaki és informatikai) területekre fókuszál, körüljárja az ipar 4.0-koncepciót és témaköreit.
Az UNI in&out Innováció 2024 megvásárolható online a shop.uniside.hu oldalon, valamint a Relay és Inmedio hálózat, illetve az Auchan és Interspar üzleteiben.
