Az amerikai székhelyű Cigna nemzetközi biztosítótársaság globális felmérése szerint a 18–24 év közötti korosztály 91 százaléka számolt be arról, hogy stresszt okoz számára a munka. Az összes nemzedéket beszámítva átlagban a munkavállalók 84 százaléka nyilatkozott így.
A felmérésből az is kiderült:
Kutatások szerint a Z-generáció számára már önmagukban a munkahelyi szociális kapcsolatok is komoly kihívást jelentenek.
Erről Eliza Filby brit generációkutató nyilatkozott a BBC-nek, aki huszonéves fiatalok toborzásával kapcsolatban ad tanácsokat vállalatoknak.
A szakértő szerint a Z-generáció által megélt nehézségeket az magyarázhatja, hogy a Covid időszakában a nemzedék tagjai közül sokan teljesen virtuális környezetben fejezték be egyetemi tanulmányaikat. Azután a járványügyi korlátozások miatt igen szokatlan munkahelyi körülmények közé kerültek. Emellett a bizonytalan gazdasági helyzetben az elbocsátás veszélye állandóan ott lebegett a fejük felett, ami munkahelyi stresszhez vezetett.
„Ha többségük túlzott stresszként éli meg a munka világát, akkor annak igen káros hatása lesz gazdasági és társadalmi szempontból.” Ezt Santor Nishizaki cégkultúrával, szervezeti kérdésekkel foglalkozó amerikai szakértő mondja.
Nishizaki szerint a Z-generáció olyan cégben, szervezetben szeretne dolgozni, amely kellő rugalmasságot nyújt. Továbbá olyan főnököt szeretnének maguknak, aki coach és mentor egyben. „Emellett arról is szeretnének gyakran visszajelzést kapni, hogy munkájuk miként gyakorol pozitív hatást a világra” – magyarázta a szakértő.
Ha érdekel, hogy egy hazai szakértő, mit gondol arról, hogy a Z-generáció miként látja a világot, olvasd el a Bereczki Enikő generációs és ifjúsági szakértővel készített interjúnkat.
Arról is beszámoltunk, hogy pár hete mutatták be A Z-generáció – mielőtt végleg felnövünk című dokumentumfilm-sorozatot, amely hét, az ezredforduló után született Z-generációs fiatal életébe enged betekintést.